Posted by A HVG 360 interjúja
>Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése – mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.
hvg360: Már Kijevet támadják az orosz csapatok, vagyis Putyin nem állt meg a két szakadár megyénél. Ez várható volt?
Sz. Bíró Zoltán: Valóban nem állt meg, hanem továbbment, ami önsorsrontó lépés, aminek szerintem nem mérték fel a következményeit. Kijelenthetjük, hogy a józan ész kiköltözött a Kremlből. Az, hogy Putyin Kijev felé fordul, már akkor várható volt, amikor egy 30 ezres orosz kontingens kezdett hivatalosan hadgyakorlatba Belaruszban, ahonnan gyorsan és könnyen lehet támadást indítani Kijev irányába, hiszen a Dnyeperen nem is kell átkelni, hanem azt megkerülve lehet eljutni Kijevbe.
hvg360: Kijev bevétele és a hatalomváltás Oroszország célja Ukrajnában?
Sz. Bíró Zoltán: Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése. Kijev azonban egy majdnem 3 milliós nagyváros. Két forgatókönyv is elképzelhető: vagy csupán gyűrűbe fogják az oroszok, vagy be is vonulnak, de akkor utóbbi esetben elhúzódó, hosszú utcai harcok következnek, ami rengeteg véráldozattal és jelentős civil veszteséggel jár.
hvg360: Egy orosz bábkormányt mennyire fogadhatnak el az ukránok, főleg úgy, hogy ukrán önvédelmi alakulatok szerveződnek. Polgárháborúvá fajulhat a helyzet?
Sz. Bíró Zoltán: Polgárháború lehet, igen. Tény, hogy az ukrán hadsereg bár megerősödött a Krím annektálása óta, aligha képes megállítani az orosz haderőt. Az ukrán hadsereg jobban felszerelt, mint 2014 előtt, és motiváltabb is, de a légiereje, a légvédelme egyértelműen gyengébb. Viszont most szárazföldi műveletek jönnek, itt pedig már nem annyira egyenlőtlen a küzdelem, az ukrán haderő és az önvédelmi alakulatok ellen fognak állni. A legborzalmasabb időszak jön, katonák és ártatlan civilek halálát hozva.
hvg360: Oroszország „békefenntartó” akciójához csatlakozhatnak más szövetségesek is?
Sz. Bíró Zoltán: Fehéroroszország tulajdonképpen már megtette, bekapcsolódott a háborúba azzal, hogy minden segítséget megad az oroszoknak. Az örmények vagy a kirgizek viszont úgy vélem, nem fognak segíteni Putyinnak. Sőt, a kazah külügyminiszter már világossá tette, hogy nem követik Oroszországot. Továbbá nagyon érdekes volt a müncheni biztonságpolitikai értekezleten – amelyen Oroszország nem vett részt – a kínai külügyminiszter kijelentése, mert a területi integritás sérthetetlenségéről beszélt, külön kiemelve, hogy ez Ukrajnára is vonatkozik. Vagyis Kína ehhez a zajos külpolitikai ámokfutáshoz nem adja a támogatását.
Sz. Bíró Zoltán: Oroszország nagyon durván elszigetelte magát, ez pedig rövidesen megmutatkozik a mindennapi életben is. Az orosz jegybank ugyan történelmi nagyságú, 630 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, de ez a pénz véges. Tartósan aligha tud Putyin szembenállni a világgal, de közben különösen riasztó a nukleáris fegyverekkel való fenyegetése.
hvg360: Ki veszít többet egy elhúzódó konfliktussal gazdaságilag: Európa vagy Oroszország?
Sz. Bíró Zoltán: Az oroszok számára egy elhúzódó konfliktus súlyos gazdasági következményekkel jár. A Krím annektálásakor Moszkvának a jegybank nemzetközi tartalékai mellett volt két szuverén alapja is, de ezek egyikét 2017 végére teljesen felélte. Putyinnak nem is a gázexport bojkottja fájna legjobban, hanem a kőolaj- és származékaié. A szénhidrogénexportból származó bevételek kétharmadát ugyanis a kőolaj- és származékainak exportja adja. A gázellátási problémákat vagy éppen a gáz árának emelkedését Európa ezzel szemben persze megérzi, de hosszabb távon biztosan talál rá megoldást.
hvg360: Mi lehet a sorsa ebben a helyzetben például a Paks II beruházásnak?
Sz. Bíró Zoltán: Egy felelős magyar kormány felfüggesztené az agresszor Oroszországgal a közös beruházásokat. Külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból ezeket folytatni végtelen felelőtlenség lenne