Vége lehet az EU-pénzek dézsmálásának

Posted by

tangentopoli

Vagy mégsem? Az Európai Unió Bírósága (EUB) zöld utat adott a jogállamisági mechanizmusnak: következményei lehetnek az EU-s pénzekkel való visszaéléseknek. A luxemburgi bíróság azután döntött így, hogy a rendszerintű korrupció miatt kritizált Magyarország és a bírói függetlenségét veszélyeztető Lengyelország az EUB-től kérte az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszerről szóló rendelet megsemmisítését, mondván, hogy annak elfogadására az EU-nak nem lett volna joga. A döntés Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok tavaly decemberi indítványának tükrében nem meglepő. Fontos hangsúlyozni, hogy sem a EUB irányába javaslatot tevő főtanácsnok, sem pedig az EUB nem a magyar vagy a lengyel helyzetről mondott véleményt, hanem az EU-s rendelet létrejöttének körülményeiről.

Mik az új szabályok előzményei? 

A két tagállam kapcsán hosszabb ideje látható, hogy az EU nem képes hatékony intézményi választ adni olyan helyzetekre, amikor egyes tagállamai szándékosan gyengítik a jogállamiságot, illetve nem lépnek fel a közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. 2020 nyarán az EU-s állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ezért arról döntött, hogy az EU pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel, azaz a szabadság, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal, valamint az emberi jogokkal összhangban kell védeni. Ennek szellemében 2020 decemberében a Tanács és a Parlament elfogadta az ún. “uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a jogállamiság sérelme esetén az EU felfüggessze az EU-s pénzek kifizetését.

Mit jelent a jogállamiság elveinek megsértése?

A rendelet meghatározza, hogy mit ért jogállamiság alatt. A jogállamiság részét képezi például az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozás, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma, a független és pártatlan bíróságok, a hatalmi ágak szétválasztása. A rendelet nem minden jogállamisági problémára terjed ki, hanem csak arra a három csoportra, amelyet a rendelet nevesít. Az elvek megsértésének egyik csoportja az igazságszolgáltatás függetlenségével, más része pedig a hatékony jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos. A korrupció szempontjából azonban elsősorban nem ezek, hanem egy harmadik probléma lehet hivatkozható. A rendelet szerint az elvek megsértését jelenti ugyanis a hatóságok által hozott önkényes vagy jogellenes döntések, erőforrások hatóságok működését befolyásoló megvonása, vagy a következmények nélkül maradó összeférhetetlenségi problémák.  Ahhoz, hogy az EU lépni tudjon, a jogállamiság megsértésének közvetlenül kell érintenie az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét. A fellépésre akkor is lehetőség van, ha ezeknek csak a komoly kockázata áll fenn.  A rendelet az érintett területek között külön nevesíti például az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok működését, a közbeszerzési és a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat, valamint a nyomozó és a vádhatóságok működését. Ha érdekelnek a mechanizmus további részletei, olvasd el a Helsinki Bizottság részletes ismertetőjét!

Milyen információkra alapulnak majd az új jogállamisági eljárások?

Ha a Bizottság a rendelet alapján lépni kíván, akkor a Magyarországnak küldött értesítésben pontosan ki kell térni azokra a tényekre és indokokra, amik szerinte az eljárást megalapozzák. A rendelet szerint a Bizottságnak kifejezetten lehetősége lesz információkat kérni a tagállamtól, EU-s intézményektől (például OLAF-tól vagy Európai Ügyészségtől), valamint nemzetközi és egyéb szervezetektől.  Ez az információkérési hatáskör felértékeli a sajtó és a tagállamokban működő antikorrupciós civil szervezetek munkáját, hiszen az EU-s pénzekkel való visszaélés dokumentálása végre jogi következményekkel is járhat, ha a tagállami hatóságok elmulasztottak fellépni a korrupció ellen.

Milyen területeken merülhet fel egyszerre a jogállamiság és az unió pénzügyi érdekeinek sérelme?

Ugyan a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni, a 2021-2027-es költségvetési ciklus kapcsán tényleges alkalmazásra először a 2022 második felében esedékes kifizetések esetén kerülhet sor.
1) Agrártámogatások

Kevés szó esik a magyar nyilvánosságban a mezőgazdaság közpénzügyi vonatkozásairól. Ezt a hiányt pótolva a K-Monitor egy évtizede monitorozza az uniós pénzek magyar mezőgazdaságban való felhasználást. A 2012 óta gyűjtött adatok alapján látható, hogy a támogatási pénzek egy jól kimutatható része kormányközeli üzleti körökhöz kerül. Ennek egy fontos előzménye az, hogy korrupt módon privatizáltak állami gazdaságokat és hatalmas földbirtokokat, ezzel megágyazva az uniós pénzek eltérítésének. Állandó eszköze ugyanakkor az uniós pénzek politika-közeli zsebekbe irányításnak a fejlesztési pályázatok odaítélésének módja, vagy a felhasználás érdemi ellenőrzésének a hiánya.

2) Ügyészi passzivitás

A Polt Péter legfőbb ügyész vezetése alatt álló ügyészi szervezetet hosszú évek óta kritizálják azért, mert nem lép fel megfelelően a magas szintű korrupciós ügyekkel szemben. Völner-ügy ide vagy oda, azonosítható, hogy az egyszemélyi vezetésű ügyészi szervezetrendszer képes blokkolni és blokkolja is a politikailag kényes ügyek felgöngyölítését. Ügyészi passzivizmus miatt következmény nélkül maradt az Elios-ügy, amelyben a miniszterelnök vejének cége tarolta végig az uniós forrásokból közvilágítást korszerűsíteni kívánó önkormányzati beszerzéseket. Hiába állapította meg az OLAF, hogy az uniós pénzek visszaélés áldozatává váltak, a magyar ügyészség lényegében tétlen maradt. Az OLAF jelentése pár hete vált megismerhetővé a magyar nyilvánosság számára. Az ehhez hasonló ügyek hamarosan az eljárás alapjává válhatnak.

3) A kormány és az uniós pályázati pénzek

A jelenlegi rendszerben az erősen centralizált, kézivezérelt kormányzat szervezeti egységei végzik majd a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv és a következő EU-s programozási időszak programjainak végrehajtását és ellenőrzését. Ebben a rendszerben nem biztosított a pénzek független kontrollja.

4) Közbeszerzések

A magyar közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban az Európai Tanács már 2020-ban kritikákat fogalmazott meg egy a Magyarországnak szóló ajánlásában. Az ajánlás kifogásolta a verseny hiányát, az egyajánlatos eljárásokat, valamint hogy azt, hogy “az (EU) által társfinanszírozott projektekhez kapcsolódó közbeszerzések (…) bizottsági ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat tárt fel, és rámutatott a közbeszerzés ellenőrzési rendszerének gyengeségeire.”

De korábban is gond volt már a közbeszerzésekkel, egy 2017-es audit során is kiderült, hogy nem működik megfelelően a közbeszerzések ellenőrzése, az Európai Bizottság pedig a vizsgált tenderek jelentős részénél súlyos problémákat talált. A vizsgált beszerzések a közbeszerzési piac csupán egy töredékét érintették, hatalmas volumenük miatt így is rekord bírságot (korrekciót) kellett fizetnie Magyarországnak. A sajtó és civil szervezetek munkájának köszönhetően is látható, hogy a  kormányzati kapcsolatok növelik a pályázati sikerek esélyét, a verseny tisztaságáért felelős Gazdasági Versenyhivatal és a közbeszerzések jogszerűsége felett őrködő Közbeszerzési Hatóság kevéssé aktivizálta magát.

5) KEKVA arisztokrácia

Az egyetemek és az egyetemi vagyon közérdekű vagyonkezelő alapítványokba való kiszervezése is könnyen uniós kérdéssé válhat, ha a felsőoktatási intézmények uniós forrásokat használnak fel például egy egyetemi épület felújítása, vagy akár egy az unió által finanszírozott tananyag-reform, kutatás révén. A KEKVA-k speciális helyzete várhatóan vitára fog okot adni például a közbeszerzési kötelezettségek kapcsán: ugyan az egyetem-fenntartó alapítványok közfeladatot látnak el és az államtól kapnak költségvetési támogatást, a Fidesz által elfogadott törvény szerint viszont a KEKVA-k magánjogi jogalanyok.

Azt már most látjuk, hogy a  KEKVA-k nem tesznek eleget az információszabadság alapvető követelményeinek és Vezetőségük csak úgy volt feltölthető, hogy a kormány eltörölt egy jó pár, törvénybe foglalt összeférhetetlenségi szabályt. A korábbiakban is megengedőek voltak a gazdasági érdekeltségre vonatkozó szabályok, tavaly óta viszont egyszerre lehet valaki kormánytag, országgyűlési képviselő és KEKVA-vezető is. A törvénymódosítások miatt a K-Monitor is az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel a szabályok eltörlése egyszerre jelent korrupciós kockázatot és egyben veszélyt a hatalmi ágak szétválasztására.

Mi következik most?

Ahogy arra már korábban utaltunk, a jogállamisági mechanizmus kezdeményezése a Bizottság jogköre.  Annak ellenére, hogy a rendelet már több mint egy éve hatályos, a Bizottság egy politikai kompromisszum során (ez volt a magyar és a lengyel költségvetési vétó körüli vita) nem csak arra kötelezte magát, hogy a mechanizmus elindításával bevárja a Bíróság ítéletét, hanem arra is, hogy ki fog adni – méghozzá a tagállamokkal konzultálva – úgynevezett “guideline”-okat, azaz iránymutatásokat, amelyekben pontosan kidolgozza a mechanizmus alkalmazásának módszertanát. Erre a Bizottság költségvetésért felelős biztosa most ígéretet is tett.  Ugyanakkor fontos kitérni arra, hogy jogi értelemben eddig sem volt köteles a Bizottság sem az ítéletek bevárására, sem pedig az iránymutatások kiadására – nem véletlen, hogy az Európai Parlament 2021-ben keresetet indított a Bizottság ellen, hiszen magába az uniós jogrendszerbe vetett bizalmat is jócskán lerombolhatja, ha egy-egy kötelező erejű szabályt politikai alkukkal felül lehet írni.  Jelenleg tehát ismét az várható, hogy az eljárás mielőbbi elindítása helyett politikai síkra terelődik a jogállamisági mechanizmus körüli vita, hiszen míg az EP és a civil szervezetek egy része szeretné elérni, hogy a 14 hónapos kényszerszünet után végre formálisan is meginduljanak az egyébként is viszonylag hosszadalmas eljárások, kérdéses, hogy a Bizottság kellően eltökélt-e a mechanizmus alkalmazása mellett.
Ennek ellenkezőjére utalhat, ha az iránymutatásokat hosszú idő alatt dolgozzák ki, illetve az is, ha ezek a rendelkezésre álló keretek között szűken határozzák meg a rendelet alkalmazásának részletszabályait. Az pedig már csak az alkalmazás fényében fog kiderülni, hogy valóban egy olyan új innovatív eszközzel gazdagodott-e a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabály elfogadásával az EU eszköztára, amely hatékonyan és gyorsan képes kezelni az akár már évek alatt kiépült, korrupciót vagy csalást lehetővé tevő mechanizmusokat.

K-monitor