A Tömeggyilkos vértanúk című, 2008-as tényfeltáró riportja – amely lapjában, az azóta gyalázatos hatalmi praktikákkal felszámolt Népszabadságban jelent meg – aktuálpolitikai hozzászólás volt az újkori, éppen szárba szökkenő történelemhamisítással szemben. Kiderült ugyanis, hogy a „nemzeti emlékezet” jegyében a budapesti Új Köztemető nevezetes 298-as parcellájánál felállított, A hazáért haltak mártírhalált feliratú emléktáblára jó néhány háborús bűnös neve is felkerült.
Ennél is nagyobbat szólt az újságíró 2019-es, Pokorni József kabátja című, hasonló indíttatású tanulmánya, amely egy XII. kerületi, állandósult botrányhoz, az engedély nélkül felállított s ide-oda keresztelt turulszobor ügyéhez szolgált megrázó, politikai pikantériát sem nélkülöző adalékokkal. A Mozgó Világban publikált tanulmány címszereplőjének (a kerület polgármestere, Pokorni Zoltán nagyapjának) neve szintén a hősi áldozatok között virított márványba vésve, miközben – derítette ki Rab László – az egyik legszorgosabb segítőtársa volt a szadizmusáról hírhedtté lett, egyháza által is kitagadott, a nyilasterror idején zsidókat és nem zsidókat gyilkoló Kun Andrásnak. Az utóbbi hátborzongató életútja – az újságíró kötetének tanúsága szerint – az utóéletével is vetekszik. (Kiadó: Noran Libro)
Címkép: Markó utca 27., népbírósági tárgyalás a Fővárosi Törvényszék épületében. Balra Kun András kiugrott minorita szerzetes, akinek vezetésével a XII. kerületi nyilascsoport tagjai a Maros utca 16. szám alatti zsidó kórházban körülbelül 90 embert gyilkoltak meg. Jobbra Péter Gábor, a Politikai Rendészeti Osztály (PRO) (a későbbi ÁVO, illetve ÁVH elődszervezete) vezetője. Forrás: Fortepan / Fortepan