„Nemcsak az óvodát kapjuk Magyarországtól, hanem a gyűlöletadagot is”

Posted by

>Több mint harminc éve aktív résztvevője a romániai magyar politikai életnek, megannyi civil szervezetet alapított, harcolt a verespataki aranykitermelés ellen, volt szenátor, kisebbségügyi miniszer, államelnöki tanácsadó is. Az ő kezdeményezésére fogadták el a diszkrimináció minden formáját tiltó törvényt Romániában. Restitúciós törvény hiányában több, a kommunista rendszerben elkobzott egyházi és közösségi ingatlan visszaszolgáltatását segítette elő Erdélyben. 2018-ban kilépett a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből, mert szerinte az összejátszott a Román Szociáldemokrata párttal a jogállam megcsonkításában. Azóta többnyire civilként vesz részt a romániai magyar közéletben. Néhány hete petíciót indított útjára, amelyben erdélyi magyar értelmiségiek fejezik ki aggodalmukat a magyarországi választásokkal kapcsolatban. Eckstein-Kovács Péterrel beszélgettünk.

„A félelem alternatívája a demokrácia” – ezzel a mondattal indul az ön által is kezdeményezett petíció, állásfoglalás a magyarországi választásokkal kapcsolatban. Mire gondoltak?

Történetesen mi a hazai, erdélyi pályára hivatkozhatunk, itt pedig a Fidesszel való szimpatizálás óriási méreteket öltött. Ennek egyik aktív résztvevője az RMDSZ is, amely gátolja az embereket abban, hogy esetleg nem túl pozitívan nyilvánuljanak meg a Fidesszel szemben. Már több mint négyszázan aláírták a petíciót, de közülük sokan nem vállalták, hogy publikus legyen a nevük.

De miért? Tartanak egy esetleges retorziótól?

Persze, teljesen nyilvánvaló.

Ez hogy nyilvánul meg Erdélyben? Mi történik, ha valaki nem ért egyet a Fidesszel?

Mondok egy esetet, ami Gáspárik Attilával történt. Bőven osztott a Fidesz pénzt a színházaknak Erdélyben, de a Marosvásárhelyi Színház egy forintot sem kapott, mert Gáspárik Attila (színész, a Marosvásárhelyi Színház igazgatója – Cs. Gy.) nem feltétlen híve a magyarországi kormánypártnak. Nagyon sok ember függ attól, hogy a Fidesz-segítség, -segély, -munkahely megmarad-e vagy sem. A Fidesz ugyanis nem felejt és nem bocsájt meg.

Eckstein-Kovács Péter
Eckstein-Kovács Péter

Erdélyben ekkora szükség van a magyarországi támogatásokra? Más forrásból ugyanezt nem lehet megvalósítani?

Hát hogyne számítana, mindenkinek jól jön a segítség. Sok mindent lehet mondani a Fideszre, de az, hogy templomokat újít fel, meg műemlékeket javít, az pozitív dolog, és az emberek úgy is reagálják le. Sokan vannak, akik nem jutnak hozzá az adakozáshoz, ennek ellenére nagyon hálásak az állampolgárságért és a szavazati jogért. Ugyanakkor pedig ténylegesen elhallgattatnak mindenkit, aki másképp látja ezt a helyzetet.

Én például kolozsvári vagyok, és érdekel, hogy a városban hányan beszélnek magyarul, hogy a taxisofőr visszaszól-e magyarul, vagy sem, és az is, hogy ebben a gyorsan növekvő városban a magyarok létszáma csökken vagy nő. Ebben a városban sokan vallják magukat magyarnak, és egy adott pillanatban valamilyen impulzusra átmennek a határon, és vissza sem jönnek. Féltem az erdélyi magyarokat, hogy ez a nagy magyarországi propaganda elszívja őket.

Van beleszólása az RMDSZ-nek vagy más szervezeteknek, egyházaknak abba, hogy ki kapja meg a Fidesz-támogatásokat? Ki dönt erről?

Itt adományokat adnak, az adományozó dönti el, hogy kinek és milyen feltételek szerint adományoz. Lehet, hogy megkérdezik Kelemen Hunort vagy a püspök urakat, de nyilván a magyar kormány dönt.

Magyarországon azt mondják, hogy már túl sok pénz ment a határon túlra, és a határon túli magyarok, adott esetben az erdélyi magyarok miért nem Romániában keresnek forrást az ügyeik megoldására. Mit gondol erről?

Borzasztó, ahogy románozzák az erdélyi magyarokat, borzasztó, hogy milyen utálat nyilvánul meg nagyon sokaknál sajnos. Nézzük meg, hogy ez a zseton, amit Erdélybe küldenek, a költségvetésnek hány százaléka, hogy a zéró után még milyen számok jönnek. Úgy látom, hogy a polgármesterek vért izzadnak, hogy a román költségvetésből kiszakítsanak egy kis részt a falujuknak vagy a városuknak. Nagyon sokan ügyesen pályáznak, szó sincs arról, hogy csak a Magyarországról jött adományokra ácsingóznának.

Mit lehet tudni a Pro Economica gazdaságfejlesztési támogatásairól? Itt a nagyobb támogatások anonimek.

Az a probléma, hogy ezek nem átláthatók, nem követhetők; ezen feltétlenül változtatni kell. Erdélyben elültették az emberekben azt a félelmet, hogy ha jön egy ellenzéki kormány, az nem fog egy vasat sem küldeni ide, és akkor néhány intézmény, amelyet addig a magyar állam tartott fent, elsorvad. Szerintem a támogatást fent kell tartani. Ha jobban megy a magyar gazdaság, több pénz van a költségvetésben, akkor ez emelkedjen, ha córesz van, akkor csökkenjen. Megoldás lenne átláthatóvá tenni ezt az egész finanszírozási rendszert, amelyik jelen pillanatban szinte teljesen átláthatatlan.

Ezek az adományok segítik a szülőföldön való maradást, az identitás megőrzését? Biztosabb lett-e a magyar támogatáspolitika révén az identitásőrzés, illetve -átadás?

Van, ami hozzásegít, és van, ami inkább arra buzdítja az embereket, hogy Magyarországon éljenek. Ez kétoldalú. Nyilván vannak olyan dolgok, amelyek segítik az ittenieket, akik itthon képzelik el a jövőjüket is.

Az RMDSZ beleilleszkedett a magyarországi kliensrendszerbe, vagy az erdélyi, transzilván hagyományoknak megfelelően alkalmazkodik, lavírozik?

Nincs semmi lavírozás. Az RMDSZ egy dologban nem követte a Fideszt: nem lépett ki az Európai Néppártból, és nem ment át a szélsőjobbos, Le Pen-es meg egyéb pártcsaládokba, de, gondolom, Kelemen Hunor ezt is megbeszélte Orbán Viktorral vagy valaki mással, aki ezért felel. Egyébként az RMDSZ független politikát folytatott Markó Béla elnöksége alatt. Amikor a Fidesz rájött, hogy nem igazán tudja megfúrni az RMDSZ-t szatellitpártokkal, inkább partneri kapcsolatba lépett a párttal, aminek itt nagyon örültek. Az RMDSZ nagyon hálás, és mint parlamenti párt abban látja fennmaradásának zálogát, hogy jóban van a Fidesszel.

Az RMDSZ-hez kötődő Eurotrans Alapítvány által működtetett Magyar Ügyek Háza Csíkszereda központjában
Az RMDSZ-hez kötődő Eurotrans Alapítvány által működtetett Magyar Ügyek Háza Csíkszereda központjában

Különbözik-e az ő szerepfelfogásától az erdélyi magyar egyházaké?

Az egyházak Erdélyben fontosak, ezen nincs mit vitatni, és mint ilyen, a hatásuk is jelentős a polgárok szemében.

Ezt kihasználja a Fidesz?

Nyilván. Szerintem a Fidesz nemcsak azt tudja, hogy hol ki a pap éppen, hanem azt is, hogy ki a papné. A Fidesz ebben nagyon jó. A Fidesz az egyházakra bízta a pénzek kezelésének jó részét, azon belül is kitüntetetten a református egyházra. Az egyház időtálló, nagyobb biztonságot jelent a befektetéseknek, és hűségesebb, mint az RMDSZ, ahol például lehet, hogy holnapután elcsapják Kelemen Hunort.

Ha nem történt volna meg a 2004-es népszavazás, akkor is ekkora támogatottsága lenne a Fidesznek Erdélyben? Emiatt nem számíthat támogatásra az ellenzék?

Kizárt. Ez egy mondvacsinált dolog. Ugyanakkor számomra zavaró, hogy az ellenzéki koalíció eddig semmiféle lépést nem tett a határon túl élők vagy az erdélyiek irányába. Ezzel élteti azokat a kamucikkeket, hogy azt mondják, vége lesz a világnak, ha az ellenzék nyer a magyarországi választásokon. Egy hatpárti koalíció nem könnyű történet, de nem lehet megkerülni ezt a témát a magyarországi szavazók szempontjából sem.

Nemrég került elő az a levél, amelyet székelyföldi önkormányzati vezetők intéztek Márki-Zay Péterhez, amelyben leszögezik, hogy nem látják szívesen Erdélyben. Vagy ott a székelyudvarhelyi polgármester példája is, aki szintén üzent, hogy nem fogadja az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét.

Ez a pluralizmus nyílt tagadása, hogy nem állnak szóba egy olyan politikussal, aki lehet, hogy Magyarország miniszterelnöke lesz. Ez úgy butaság és elfogultság, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Én legalábbis azt mondom, hogy Kolozsvárra nyugodtan eljöhet Márki-Zay, és lesznek emberek, akik leülnek vele, és lesznek hatóságok – ha nem is az RMDSZ –, akik fogadják és szívesen látják.

A Fidesz elvárja ezt a fajta szervilizmust az RMDSZ-től, hogy leveleket küldjön például Márki-Zay Péternek, vagy meggyőződésből teszik?

Ez népbutítás. Kihasználják, hogy a sajtó háromnegyed része a Fidesz kezében van – mármint az erdélyi magyar sajtó háromnegyed része –, s azon kívül az RMDSZ-nek is van néminemű kis csíkocskája. Az embereket csak innen érik hatások, inkább hisznek a magyarországi politikusoknak, mint a romániaiaknak, így lesznek fanatizáltak. Ezen kell változtatni.

Elszakadtak a saját országuk valóságától, politikumától, életétől; ennek vannak veszélyei, de ez akkor is létezik. A román közéletben bőven lehet már találni partnereket, valahogy itt kellene kezdeni valamit.

Erdélyben kevesebben vannak a máshogy gondolkodók?

Kevesebben vannak, mint a Fidesz-imádók, de bőven vagyunk liberálisok is, zöldek is, újbalosok is, vagyunk szép számmal. Ha ezt százalékra akarjuk váltani, akkor 75-80 százalék Fidesz- és 20-25 százalék nem Fidesz-rajongó. Többek között azért is indítottuk útjára ezt a petíciót, mert saját élettapasztalatunkból tudjuk, hogy nem kevesen vagyunk, akik úgy gondolkodunk, ahogy. Gyakorlatilag egy helyet, egy fórumot teremtettünk arra, hogy lássuk, hogy többen vagyunk, kritikus tömeg vagyunk, és a mi véleményünket is számba kell venni.

Mennyire gyűrűzött be Erdélybe a magyar kormánypárt folyamatos ellenségképző politikája?

Itt is jelen van persze, hát miért ne vennénk át a rosszat is? Nemcsak az óvodát kapjuk Magyarországtól, hanem a gyűlöletadagot is. Talán nem olyan mértékű, mint Magyarországon, de feltétlenül begyűrűzött. A sajtó, a tévé, minden ezt hangoztatja, ezt hallják, ezt látják, ezt fogyasztják – megteszi a hatását.

Mi számít jobban az erdélyi magyarság megmaradása szempontjából: az, hogy Románia már beéri Magyarországot gazdaságilag, az anyaországi politika, vagy más tényező?

Is-is. Az, hogy beéri Magyarországot, az nagyjából már megtörtént, már ami a fejlődési mutatókat illeti. Nyilván Magyarország jobb pozícióból startolt harminc évvel ezelőtt, de azt már ledolgoztuk. Ez számít: a munkásnak már nem éri meg, hogy Magyarországon dolgozzon, ott munkásszálláson lakjon. Inkább hazajön, mert itt is megkapja azt a pénzt vagy majdnem annyi pénzt a munkájáért. Ugyanakkor a magyarországi politikai helyzet is nagy befolyással van ránk, mert lehet duzzogni egy hetet, egy hónapot, tán még egy évet is, és fideszes könnyeket hullatni, ha úgy alakul a választás, de utána tudomásul kell venni az új valóságot. Nyilván nagyon szoros választás lesz, nem lehet megjósolni az eredményt.

Milyen konkrét átláthatósági problémákat lát a külhoniak levélszavazása kapcsán?

Az erdélyi magyar állampolgársággal bíró emberek levélszavazással voksolhatnak. Viszont létrehozták a Demokrácia Központokat, amelyeket egy az egyben a magyar állam finanszíroz, vagy az Eurotrans Alapítványt, amelyet az RMDSZ működtet. Ezek a központok tanácsot adnak, átveszik a leveleket, és nem adják postára; tudja a franc, mit csinálnak a levélszavazatokkal. Tehát szavazáskor itt nincs kontroll.

Ha jön az EBESZ a választásokra, azok úgyis csak Magyarországra mennek a választási körzetekbe, a szavazókörökbe vagy a központi választási irodába, és ott tapasztalják meg a dolgokat. De hogy itt hogy menedzselik és kezelik a levélszavazatokat, azt a jóistenen kívül más nem figyeli. Van lehetőség bőven visszaélésre.

Mennyire jellemző a romániai magyarokra, hogy szervezetten átutaztatják őket a választás napjára, és egy fiktív címre bejelentve szavaznak?

Erdélyi viszonylatban nem csinálták ezt, ez az ukrajnai magyaroknál volt divat az elmúlt választásoknál, itt, Erdélyben erről nem tudok. Az, hogy valaki leszavaz itt, és aztán átmegy Magyarországra, és ott magyarországi lakcímet szerez, és itt is szavaz meg ott is szavaz, ilyenről már hallottam, inkább erre látok lehetőséget.

Hogy alakul a román politikum viszonya a magyarsághoz? Már a kettős állampolgárság előtt sem volt esélye az autonómia elfogadásának részükről. Most hogy viszonyulnak a romániai magyarsághoz?

Az autonómiának nincs túl nagy sikere a román politikusok körében. Két dologról van szó véleményem szerint. Az egyik az, hogy nagyon megerősödött a szélnacionalista vonal a román politikában, ez az arany nevezetű AUR párt. Húsz százalékon állnak, és erősen magyarellenesek. Ugyanakkor a többi párt valahogy felméri, hogy valamelyes viszonyt kell biztosítania az RMDSZ-szel, mégiscsak a kormánykoalíció tagja. Ez gyakorlatilag mérsékli a mérvadó két nagy pártot. Az USR eleve nem penget, legalábbis eddig nem pengetett különösebb nacionalista húrokat. A többség a jó magyar–román viszonyban érdekelt.

Címkép: Orbán Viktor miniszterelnök a román első osztályú labdarúgó-bajnokságba feljutott Sepsi OSK labdarúgócsapat mezét mutatja a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én. Mellette Tőkés László (b) és Németh Zsolt(j).

 

—————-

Csiby Gyöngyvér erdélyi újságíró. A Szabad Európának 2021-ben kezdett külsős munkatársként dolgozni.

Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
Új Hét

%d bloggers like this: