Transindex – avagy van-e élet a NER-en kívül?

Posted by

A történet ismerősnek tűnhet, hiszen alig másfél évvel ezelőtt ugyanez esett meg a Transindex nagyobbik testvérénél, az akkor legolvasottabb magyar portálnál, az Indexnél. Az a precedens egyébként a magyarországi sajtó pozitív példája lett, hiszen az Indextől távozó újságírók – olvasói támogatással – létrehozták a Telex nevű sikeres és független hírportált.
A két esetben az a közös, hogy a szerkesztők itt is, ott is a politikai befolyás ellen tiltakoztak karakteres gesztusukkal. Bár a felálló újságírók nem nevezték meg konkrétan, hogy milyen politikai nyomást nem tartottak elfogadhatónak, nyilvánvalónak tetszik, hogy a NER erdélyi nyomulásáról, tisztogatási akciózásáról van szó, hiszen ne feledjük el, másfél hónappal a magyarországi választások előtt minden magyar számít (később már nem annyira). A harmadik közös pont az, hogy mindkét portál tulajdonosi szerkezete megváltozott, vagy meg fog változni. A szerkesztőség állásfoglalásában az áll, hogy a többségi tulajdonos – Hajdú Áron – a lap eladására készül. A vásárló kiléte nem ismeretes, de az a tény, hogy emiatt a szerkesztők fenyegetettnek érzik függetlenségüket, sok mindent elárul.
Az eset ugyanakkor jól beleillik abba a folyamatba, amelynek mérföldkövei a Riport megszüntetése, a Bihari Napló felvásárlása, a Maszol, Krónika, Főtér, Székelyhon stb. bedarálása, jeles újságírók közéleti személyiségek, értelmiségiek indexre tétele, és a sort még folytathatnánk. Ebben a folyamatban az RMDSZ – ha egyáltalán megjelent – a Fidesz hű végrehajtójának bizonyult.
A Transindex újságíróinak bátor kiállása a sajtószabadság mellett két dolgot jelez. Az egyik az, hogy az erdélyi magyar média veszélyesen egyszólamúvá válik (a kifejezést a jelenségre Cseke Péter, a Maszol volt főszerkesztője használta Facebook bejegyzésében, aki bizonyára nagyon jól tudja, hogy miről beszél). Elszakadtak a gátak, kiengedték a fékeket, és NER médiapolitikusai már a látszatra sem ügyelnek. A másik az, hogy egyre többen vannak, akik akár egzisztenciájuk kockáztatása árán is szembeszállnak ezzel a törekvéssel.
Itt utalhatnék a hat erdélyi magyar értelmiségi állásfoglalására, petíciójára is. Ez utóbbi, egy hosszabb ideje húzódó és a sajtó ügyén is túlmutató jelenség. Azzal, hogy az RMDSZ nemcsak fiókpártjává vált a Fidesznek, de átvette annak gyűlöletkeltő retorikáját, NERbeszédét, témáit, eltávolította magától azt az értelmiséget, amelyik nélkül már nem tudja képviselni a romániai magyarság egészét, csak annak a Fidesszel rokonszenvező részét. Márpedig az RMDSZ szövetségi jellegének épp az volt a lényege, hogy ideológiai opcióktól függetlenül helye volt benne mindenkinek, akinek fontos volt a magyarsága. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az erdélyi magyar értelmiség egy jelentős része kimaradt az érdekképviseletből.
Amilyen szomorú ez az állapot, annyira erőt is adhat az alternatíváknak. A Telex bizonyította, hogy van élet a NER-en kívül is. Csak remélni lehet, hogy a Transindex története nem ért véget, a lap szerkesztőinek munkájára, a független újságírásra Erdélyben is szükség van.

%d bloggers like this: