Balázs Péter: szorul a hurok az uniós jogot lábbal tipró kormányok körül

Posted by
Mondhat Varga Judit igazságügyi miniszter olyat, hogy visszaél a hatalmával Brüsszel, csak azt felejti el, előbb volt az eljárás, és utóbb született a gyermekvédelmi törvény. Tehát semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy az Európai Unió visszaél a hatalmával, mert a hatalmát a tagállamoktól nyeri, annyi mozgástere van, amennyit a tagállamok biztosítanak neki és azt teszi, amit a tagállamok várnak tőle – fejtette ki véleményét a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában Balázs Péter.

A volt külügyminiszter, korábbi uniós biztost arról kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy az Európai Unió Bírósága – a várakozásnak megfelelően – elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét, amellyel azt akarták elérni, hogy a jogállamiságot ne kössék össze a pénzügyiekkel?

A magyar kormány kínjában bosszúhadjáratnak próbálja beállítani, az ítéletet, amelynek egyébként semmi köze az önmagában is gyenge lábakon álló úgynevezett gyermekvédelmi törvényhez. A lengyelek hatásköri jogi érveléssel próbálkoznak, de náluk távolról sincs olyan korrupciós veszély, mint ami Magyarországon fennáll. Az OLAF eljárásai sokkal ritkábbak Lengyelország esetében, mint Magyarországon – foglalta össze a két ország közötti különbséget Balázs Péter. Szorul a hurok az uniós jogot lábbal tipró kormányok körül – tért ki egy mondat erejéig arra, hogy az unió a Pegasus-ügyet is ki akarja vizsgálni és még Deutsch Tamás szerint is a Gyurcsány-kormány óta nem fordultak elő ilyen jogsértések. Ez azért is kínos lehet Orbánéknak – tette hozzá, mert Magyarországon közel a választás, bár a Fidesz propaganda ügyesen csinál ellenségképet, konfliktushelyzetet, amivel aztán próbálja a saját szavazótáborát tüzelni.

Visszatérve az uniós döntésre, Balázs Péter elmondta, nem megy gyorsan, hogy elzárják a pénzcsapokat.

„Az igazság győzött, bár próbálta késleltetni ezt a lépést a magyar és a lengyel kormány, azért is fordultak az Európai Bírósághoz. Az volt a kérdés: vajon összefér-e az uniós joggal, hogy az uniós alapok, pénzek elköltését bizonyos jogállami feltételekhez kötik. Megkapták a választ, hogy igen.”

Az Európai Bizottságnak, a végrehajtó intézménynek kell most cselekednie és ehhez végrehajtási irányelveket kell kidolgozni – mondta Balázs Péter arról, hogy nem lesz érezhető azonnal ennek a döntésnek a hatása. „Az út ugyanis ahhoz nyílt meg, hogy ha jogállami kellékek hiányoznak az uniós pénzek szabályos felhasználásához, akkor el lehet zárni a pénzcsapokat. Például akkor, ha a közbeszerzés nem rendeltetésszerűen működik, vagy ilyen esetben nem lehet független bírósághoz fordulni. Egy-két lépés hiányzik, eljárásbeli kérdéseket kell tisztázni, hogy ezek aztán világosan és pontosan alkalmazhatóak legyenek.”

Az elvi lehetőség jött létre, a végrehajtásra várni kell, de az út már szabad, a választásig már nem történik semmi az ügyben – mondta.  „Orbán fokozni fogja a konfliktushelyzetet, ennek előhírnöke volt a Kormányinfón a két miniszter, Varga Judit és Gulyás Gergely, akik láthatóan arra kaptak parancsot, hogy migránsokra mutogassanak és a gyermekvédelmi törvényre hivatkozzanak.” Balázs Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán Viktor hosszabb távon már régebb óta épít más kapcsolatokat, hogyha innen nem tudja a belső köreit pénzelni, akkor majd kínai, orosz, vagy egyéb projektekből csípi le azokat az összegeket, amelyekkel aztán a birodalmát összetartja.

Ukrán helyzet

Úgy tűnhet, mintha Oroszország a nagyon intenzív diplomácia hatására gesztust tenne és visszavonul. NATO-megfigyelők szerint is vannak csapatmozgások, de hogy ez kivonás vagy sem, azt nem tudni – reagált a volt külügyminiszter az orosz csapatok visszahívásának hírére. Mindenesetre szavakban azt hallottuk Moszkvából, hogy elvisznek onnan csapatokat, sőt, a Belorusszal közös hadgyakorlat befejeződött – tette hozzá.

„Miközben a katonai fenyegetés eszközét alkalmazta Putyin, közben nagyon sokat tárgyaltak, szinte a világ összes vezető politikusa felsorakozott, főleg az euroatlanti térségből – a német kancellár, a francia és amerikai elnök –, van diplomáciai mozgás, ami jót jelent, de lépéseket kell tenni mindkét oldalról. Semmiképpen nem lehet elfogadni olyasmit, hogy Ukrajna vagy más ország feje felett próbáljon Moszkva és Washington vagy Oroszország és a NATO megállapodni, mert minden ország önrendelkezését tiszteletben kell tartani. Az sem vezet semerre, ha meglévő tényeket megpróbálunk elfogadni, mint a Krím orosz annektálása. Van, aki odadobná nekik a Kelet-Ukrán területeket, ahol szakadár mozgalmak Moszkvával szövetkeznek, mint Luhanszk és Donyeck megye, nem lehet, hogy Ukrajnából Oroszország kiharapjon egy darabot, mert ha ezt hagyják, akkor jön a következő.”

Balázs Péter szerint Putyin nem akart háborút, de egy háborús fenyegetést épített fel és ezzel próbálta a befolyási övezetét kiterjeszteni. „Már a fenyegetés is nagyon sok pénzbe került, úgy becsülték, hogy az orosz haderő fele ott volt az ukrán határ közelében. Itt minden egyes nap súlyos pénzekbe kerül, a háború még többe és emberéletekkel, anyagi veszteségekkel jár, nem beszélve a gazdasági és nemzetközi következményekről.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington a katonai fenyegetésre gazdasági szankciók, következmények lehetőségével válaszolt. „Mindenképpen a megoldás lenne az érdeke a Nyugatnak. Szeretnék, ha ez a konfliktus elcsöndesedne, de ehhez valamilyen módon Oroszországot meg kellene békíteni, de nem mindenáron és nem bármilyen eszközzel. Az nem lenne baj, ha megindulna egy párbeszéd, de sok az elvarratlan szál a posztszovjet területen. Grúziából is hiányzik két darab, amiket Moszkva magához csatolt, Abházia és Dél-Oszétia. Moldáviából is hiányzik egy darab, Transznisztria, ott is orosz katonák vannak.”

Sok mindenről kellene beszélni, ha megindul a kölcsönös közeledés és kiegyensúlyozott lépéseket tesznek. Ez esetben elképzelhető, hogy presztízsveszteség nélkül meg lehet úszni a mostani, ukrán-orosz válságot – foglalta össze a helyzetet Balázs Péter a Klikk FM műsorában. Hozzátette, a helyzet még nyitott, forrong, először Ukrajna területi integritása és önrendelkezése ügyében kellene dűlőre jutni.