Posted by Bruck András
>Minél több szálon kapcsolódsz az élethez, annál többször ér csalódás. Mi volna a megoldás? Elvágni minden szálat? Talán. A csalódások, akár a beteg test fájdalmai, különfélék. Van, ami évekig kísér, néhány örökre, és vannak, amelyek inkább csak a lelked felszínét karcolják meg. Említenék párat, fb-profilom karakteréhez illően nem magántermészetűeket. Nagy csalódás volt nekem az SZDSZ megszűnése.
Orbán Viktor viszont nem okozott csalódást. Úgy érzem, őt korán kiismertem, és sajnos soha nem adott okot rá, hogy másnak, jobbnak lássam. Sok éven át csalódás volt az ellenzék, még a valóban nagyon nehéz helyzetük ellenére is többet vártam tőlük.
Zárójelben: most viszont reményt keltőnek látom a küzdelmüket.
>Minél több szálon kapcsolódsz az élethez, annál többször ér csalódás. Mi volna a megoldás? Elvágni minden szálat? Talán. A csalódások, akár a beteg test fájdalmai, különfélék. Van, ami évekig kísér, néhány örökre, és vannak, amelyek inkább csak a lelked felszínét karcolják meg. Említenék párat, fb-profilom karakteréhez illően nem magántermészetűeket. Nagy csalódás volt nekem az SZDSZ megszűnése.
Orbán Viktor viszont nem okozott csalódást. Úgy érzem, őt korán kiismertem, és sajnos soha nem adott okot rá, hogy másnak, jobbnak lássam. Sok éven át csalódás volt az ellenzék, még a valóban nagyon nehéz helyzetük ellenére is többet vártam tőlük.
Zárójelben: most viszont reményt keltőnek látom a küzdelmüket.
Talán a legnagyobb csalódásom mégis az, ami a magyar médiával történt. El nem tudtam volna képzelni, hogy fiatalemberek tömege áll majd be betanított munkásnak a hatalom hazugságüzemeibe. Hiába születtek bele többségükben már egy szabad, demokratikus rendszerbe, rövid idő alatt magukévá tették a különféle jobb- és baloldali sajtók legvisszataszítóbb vonásait. A napokban pár percen át elhűlve néztem, amint az M1-en úgy tálalták fel Márki-Zay Pétert, mint aki lényegében értelmi fogyatékos, gyengeelméjű, még azt sem tudja, hogy hat gyereke van, vagy hét.
Csak ültem, mint akit letaglóztak, nem hittem el, hogy ilyesmi lehetséges. Egész biztos, hogy ugyanezek Ukrajna esetleges lerohanását ugyanolyan helyesléssel fogadnák, mint adott esetben az EU-ból való kilépésünket. A végtelen kiterjedésű és hangerejű kormánymédia szó szerint életveszélyessé vált.
Csak ültem, mint akit letaglóztak, nem hittem el, hogy ilyesmi lehetséges. Egész biztos, hogy ugyanezek Ukrajna esetleges lerohanását ugyanolyan helyesléssel fogadnák, mint adott esetben az EU-ból való kilépésünket. A végtelen kiterjedésű és hangerejű kormánymédia szó szerint életveszélyessé vált.
És persze egy ugyanennyire tisztességtelen választáson kell majd legyőzni őket. Csak egyetlen példát mondok erre a lehetséges száz közül, talán a legismertebbet, egyben a legkirívóbbat: a levélszavazást. Ismeretes, hogy a külhoni magyarok szavazhatnak könnyen, egyszerűen levélben, a külföldön dolgozó magyarok viszont nem, nekik el kell utazniuk a magyar konzulátusra. Tehát az egyiknek pár perc séta a postáig, a másiknak sok órás utazás és akár százezer forint költség.
Ennek az égbekiáltó aránytalanságnak a megindoklásában az Alkotmánybíróság ezt mondta ki a külföldön dolgozó magyarokról: „A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. Tőlük tehát elvárható, hogy szavazataikat személyesen adják le”. Szóval lelki okok miatt indul majd a Fidesz eleve úgy két mandátum előnnyel. Felfoghatatlan, hogy ilyesmi egy EU-tagállamban lehetséges.
Ennek az égbekiáltó aránytalanságnak a megindoklásában az Alkotmánybíróság ezt mondta ki a külföldön dolgozó magyarokról: „A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. Tőlük tehát elvárható, hogy szavazataikat személyesen adják le”. Szóval lelki okok miatt indul majd a Fidesz eleve úgy két mandátum előnnyel. Felfoghatatlan, hogy ilyesmi egy EU-tagállamban lehetséges.
Az országot eközben eltökélten tolja Orbán Viktor Moszkva karjaiba. Márpedig ezek a karok, látjuk Ukrajna körül, ma sem ölelésre, hanem fojtogatásra valók. Az EU-ban emiatt már számkivetettek vagyunk, és hamarosan a saját térségünkben is azok leszünk, Orbán minden demokratikus országból ellenséget csinál: szlovákok, csehek, lengyelek, osztrákok, románok… már mind nyilvánvalóvá tették, hogy nem kérnek Putyin Oroszországából.
Ez a végzetes út vagy véget ér április 3-án, és akkor feltárulhatnak a rezsim mocskos titkai, vagy felgyorsulva haladunk rajta tovább, míg be nem teljesül rajtunk a 2010-ben elkezdett szörnyű terv. Persze kormányváltó hangulat kell a győzelemhez.
Ez a végzetes út vagy véget ér április 3-án, és akkor feltárulhatnak a rezsim mocskos titkai, vagy felgyorsulva haladunk rajta tovább, míg be nem teljesül rajtunk a 2010-ben elkezdett szörnyű terv. Persze kormányváltó hangulat kell a győzelemhez.
Csak az hozhatná ezt meg, ha az ellenzék szünet nélkül lőné a hatalom gyenge pontjait. Van éppen elég, csak végre ki kéne párat választani közülük, és mindig oda célozni. De a miniszterelnök-jelölti vitáról se kéne lemondani, nem késő még kikényszeríteni. Mivel a vak is látja, hogy Orbán nagyon nem akarja ezt a vitát, annál eltökéltebben kéne akarnia az ellenzéknek. De ez nem MZP, hanem az ellenzéki média feladata volna, csakhogy az nem tartja napirenden, nem követeli. Vajon miért? Pedig, ha valahol, hát a vitán feltárulnának a miniszterelnök gyengeségei, az egyeduralmi kormányzással elfedett fekélyes sebei.
Való igaz, meglehet, hogy semmi nem tudná őt rávenni a vitára, álkifogásokkal újra és újra kitérne előle. Ez is jó. Ezek a hírek elérnék a bizonytalanok és a csekély szavazóhajlamúak népes táborát is, és mivel a miniszterelnöki gyávaság aligha tetszene nekik, nem egy közülük ellenzéki szavazóvá válna. Talán nem ez a cél?