Az ellenzéki pártok kormány- vagy rendszerváltást akarnak-e?

Posted by

Zöldi László
>Azok közé tartozom, akik szoktak választási programot olvasni. Az alkalmi szövetségbe
tömörült ellenzéki pártok decemberre ígérték az övékét, a türelmemből azonban telik arra,
hogy kivárjam az állásfoglalásukat. A kiszivárgó mondatokból arra következtetek, hogy a
késedelemnek nyomós oka van. A különböző értékrendű pártok talán akarják, de egyelőre
nem képesek eldönteni, vajon rendszerváltásra törekedjenek-e, vagy beérjék a
kormányváltással. Erről árulkodik a bejegyzésem után olvasható összeállítás.

A legradikálisabb elképzelés a rendszerváltás, amelynek következményeként a Nemzeti
Együttműködés Rendszeréből semmi se maradna. Medgyessy Péter volt miniszterelnök
azonban figyelmeztetett arra, hogy vannak olyan döntések, amelyeket érdemes volna
megtartani. Nyilván nem a hatalomgyakorlás módjára gondolt, hanem például a
családpolitikai intézkedésekre. Ahogy elnézem, eme közelítésmódtól az ellenzék közös
miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter se zárkózik el. Ráadásul ahhoz, hogy semmi se
maradjon az Orbán-rendszerből, kétharmados győzelemre volna szükség. Az esély erre a
legcsekélyebb.

Az enyhe többségű győzelem után viszont erős ellenzék tornyosulna a Parlamentben, amely
aligha engedné, hogy szőröstűl-bőröstül elsöpörjék. Ha pedig ennek ellenére a hatalomra
kerülő koalíció erőszakos módszerekhez folyamodna, akkor olyan eszközökhöz nyúlna,
amelyek ellen végre fölvette a harcot. Ebből a helyzetből valamiféle kiegyezés rajzolódik ki,
amely nem kedvez azoknak, akik már most a rendszerváltást szorgalmazzák. S ott van még a

2

talonban az úgynevezett B-forgatókönyv, amelyet persze a választási kampány miatt az
ellenzéki pártvezetők nem kötnek az orrunkra.

Ha április 3-án Orbánék kis előnnyel tartják meg a hatalmat, az erős parlamenti ellenzék
megakadályozhatja őket abban, hogy tökélyre fejlesszék a rendszerüket. Ebben az a logika,
hogy amíg a jelenlegi uralkodó elit benntartja Magyarországot az Európai Unióban, szükség
lesz a biodíszletként szolgáló ellenzékre, amely fügefalevélként takarja el a hatalmon lévők
erőszakos természetét. A körülmények azt sugallják, hogy a két fél küzdelméből kis
győzelemmel kerül ki az egyik. Ha a mostani ellenzék lesz az, akkor az a legvalószínűbb,
amelyet Márki-Zay Péter alkotmányozó munkacsoportjának vezetője, Fleck Zoltán jogtudós
így fogalmazott meg: „A rendszerváltás kormányváltással kezdődik.”

Tíz mondat a kormányváltásról

Tavaly ősszel az ország egyharmadán kormányváltás volt. (Horváth Csaba szocialista
politikus az önkormányzati választásról, ATV, 2020. június 10.)

Akkor lesz kormányváltás, ha abbahagyjuk a tökölődést a pozíciókról. (Kanász-Nagy Máté,
az LMP társelnöke az ellenzéki pártokról, Azonnali.hu, 2020. szeptember 1.)

Gyurcsány Ferenc rehabilitációja nélkül jelenleg nincs esélye a kormányváltásnak. (Török
Gábor politológus, Népszava, 2020. december 21.)

A kormányváltást igénylők száma sokkal nagyobb, mint az előző három választáson volt.
(Kéri László politológus, Klubrádió, 2021. május 31.)

3

A kormányváltáshoz ma még kevesen vagyunk. (Jakab Péter Jobbik-politikus, 2021. ATV,
október 26.)

Szükség van kormányváltásra, de nem kell mindent kidobni, amit a Fidesz csinált.
(Medgyessy Péter volt miniszterelnök, ATV, 2021. november 29.)

A cél egyértelműen a kormányváltás. (Gattyán György, a Megoldás Mozgalom
miniszterelnök-jelöltje, ATV, 2021. december 17.)

Az ellenzék közelebb van a kormányváltáshoz, mint tavaly ilyenkor. (Vona Gábor volt
Jobbik-politikus, ATV, 2021. december 20.)

Azt látom, hogy az ellenzék kormányváltást akar, nem rendszerváltást. (Antal Attila
politológus, ATV, 2022. február 11.)

A rendszerváltás kormányváltással kezdődik. (Fleck Zoltán jogszociológus, Klubrádió, 2022.
február 11.)

Médianapló, 2022. február 14.