A Fidesz rémálma: néhány mandátumnyi különbség politikai következményei felmérhetetlenek

Posted by

>Az általában elég csúnya politikának van néhány szép – vagy legalábbis csodálatra méltó – vonása is. Az egyik az, hogy bármennyire igyekeznek is a politikusok a jéghideg racionalitás alapján kalkulálni, sokszor egész váratlanul gyökeresen új helyzet alakul ki.

Így van ez most az előttünk álló választással, annak eredményével és különösen az esetleges következményeivel. Sokáig kizárólag az volt a kérdés, hogy a Fidesz vagy az ellenzék győz-e, és hogy bármelyikük szerezhet-e kétharmados többséget. Ez utóbbi ma már gyakorlatilag kizárható. Új lehetőségként kell azonban azzal számolni, hogy a győztesnek nem lesz abszolút többsége. Bár ez mindkét fél esetében elképzelhető, a következmények hasonlóak lennének. A Fidesz számára életveszély egy ilyen forgatókönyv, az ellenzéknek viszont az abszolút győzelemnél is előnyösebb.
Az új opció természetesen azért vetődik föl, mert a kispártok erősödésével a Mi Hazánkról és a Kutyapártról is elképzelhető, hogy bejusson a parlamentbe. Márpedig ha a két nagyon kívül más is nyer mandátumot az országos listáról, akkor a győztes pártnak legalább annyival kellene több egyéni mandátumot nyernie. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a körülbelül 25 úgynevezett csatatér körzet közül 13-at vagy 18-at kell-e nyerni a kormányalakítást lehetővé tevő parlamenti többséghez.

A néhány mandátumnyi különbség politikai következményei szinte felmérhetetlenek. Némi leegyszerűsítéssel a NER hatalmon maradása vagy rövid időn belüli összeomlása a tét. A relatív többség – mindjárt látjuk, hogy majdnem mindegy, melyik oldalé – akár néhány hónapon belül a Fidesz olyan mértékű hatalomvesztéséhez vezethet, ami akkor sem képzelhető el, ha az ellenzék áprilisban abszolút többséget szerez. Lássuk, miért!

A Fideszt abszolút többség nélküli győzelme megoldhatatlan helyzet elé állítaná. A választás után lehetetlen lenne fenntartani azt a Kánaánt, amelyet április 3-ra időzítve teremtett a kormány széles választói rétegek számára. A nyakába szakadnának mindazok a gazdasági problémák, amelyeket egy demokratikus állam esetében elképzelhetetlen mértékű pénzosztogatásával és hasonló célokat szolgáló más intézkedéseivel teremtett. Rohamosan terjedne az elégedetlenség, a saját szavazói között a kiábrándultság. Biztos kormánytöbbség esetén ezt erővel elnyomnák. Anélkül azonban nem lehet. A helyzet pedig napról napra csak rosszabbá válna. Az elképzelhető, hogy a Mi Hazánk a most hirdetett álláspontjától eltérve mégis hajlandó lenne koalícióra lépni vagy legalább kívülről támogatni az új kormányt. A vázolt helyzetben azonban a belső ellenzék szerepe nem sokáig játszható: előbb-utóbb elemi érdeke lenne, hogy megvonja támogatását a kormánytól, mielőtt elvesztené a szavazóit.

Még egyértelműbb a helyzet, ha egyáltalán nem jön létre új kormány. Akkor is elkerülhetetlen pár hónapnyi kínlódás, amely végül új választásokhoz vezet. Vagyis a két forgatókönyv között nem sok a különbség. Az új választásoknak azonban már az áprilisinál összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb helyzetből kellene a Fidesznek nekimennie. Egyrészt a gazdasági helyzet miatt, de másért is: mert hogy áprilisban már kiderült, nem verhetetlen, miközben a Fideszt mostani szavazói közül sokan csak azért „választják”, mert azt gondolják, hogy nem lehet legyőzni. A relatív többséggel nyert áprilisi választás után elkerülhetetlen „második fordulóra” azonban szertefoszlik a mítosz.

Akkor sem nagyon más a helyzet, ha az ellenzék jut relatív többséghez, és Márki-Zay Péter kap felkérést kormányalakításra. Ha ez nem sikerül – márpedig nagyon irracionális döntés lenne ebben a helyzetben, ha az egyesült ellenzék és a Kutyapárt egy-két fős többséggel kormányt alakítana –, az csak formálisan jelentené az ellenzék kudarcát. Ugyanis az ügyvezető kormány a helyén maradna. Az Orbán-hívők továbbra is a jó királytól várnák, hogy „csináljon valamit”, oldja meg a megoldhatatlan helyzetet. Az ellenzék pedig nyugodtan hangoztathatná, hogy csak nagyobb győzelem esetén tud változtatni az ország sorsán. A választás utáni helyzet ebben az esetben is inkább erodálná a Fidesz táborát, mint az ellenzékét.

Végül van még egy szempont, amely miatt ez a helyzet paradox módon előnyösebb lenne az ellenzéknek, mint egy vékonyka abszolút többség. Utóbbi esetben ugyanis elkerülhetetlen lenne az őrjöngés a bigott Fidesz-hívők részéről, hogy az ellenzék elcsalta a választást (co. Donald Trump). A tévképzeteket és a gyűlöletet kétségkívül mesterien tudja szítani és használni a Fidesz-propaganda. Ha azonban relatív többséggel győz Orbán, akkor tehetetlenek. Azt letagadhatják, ha az ellenzék nyeri a választást; azt azonban nem, ha a Fidesz. Akkor ráég a pürrhoszi győzelem. Ha a katonái nem fogynak is el majdnem egészen, mint egykor az epiruszi királynak, de szavazói megfogyatkoznak annyira, hogy néhány hónappal később – a Fidesz által teremtett választási törvénynek köszönhetően – kétharmados győzelmet arasson az ellenzék.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában

%d bloggers like this: