Szepesi 100

Posted by

(Puskás Intézet) Szepesi György (eredeti neve Friedländer György volt) 1922. február 5-én Budapesten született. Huszonhárom évesen, 1945-ben került a Magyar Rádióhoz, volt riporter, osztályvezető, bonni tudósító (is). Szepesi a  focit úgy közvetítette a rádióban – akkoriban még nem volt televízió –hogy  a hallgatók maguk előtt látták a pályán történteket. 

A magyar labdarúgó-válogatottal és Puskás Ferenccel már egész korán kapcsolatba került, ugyanis első rádiós közvetítése egybeesett Puskás Ausztria elleni válogatottbeli debütálásával, 1945. augusztus 20-án. Nevéhez számos újítás fűződött, az első rádiós körkapcsolás 1950-ben két egy időben megrendezett NB I-es mérkőzés közvetítésével kezdődött. Az ötletgazda Szepesi György volt.

Szepesi közvetítette az 1952-es Jugoszlávia elleni 2–0-ra megnyert olimpiai döntőt, majd az 1953. május 17-ei Olaszország–Magyarország Európa Kupa-mérkőzést. A 3–0-s magyar sikeren kívül, további sporttörténelmi érdekességeket is tartogatott a találkozó: az Aranycsapat ezen a mérkőzésen futott ki először a jól ismert összeállításában, és itt történt meg a „keresztelő” is. Szepesi György ezen a találkozón találta ki az „Aranycsapat” elnevezést. Rádiós közvetítőmunkájának legemlékezetesebb pillanata Puskásék angliai 6–3-as győzelme, vagyis „évszázad mérkőzése” volt. 1979 és 1986 között a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökeként dolgozott. Többek között az ő komoly érdeme, hogy Puskás Ferenc 1981-ben, 25 éves emigráció után először tért haza Magyarországra. Szepesi 1982 és 1994 között a FIFA végrehajtó bizottságában is munkálkodott. A legendás szakember 1948-tól 2012-ig közvetített olimpiákról,„Köszönetet mondok a sorsnak, hogy akkor, 1945. augusztus 20-án megkaptam a lehetőséget, és közvetíthettem életem első válogatott találkozóját – emlékezett vissza 2005-ben, amikor a magyar-argentin meccsen, szinte napra pontosan hatvan év után, még mindig elámította a hallgatókat (szak)kommentálásával. – Puskás Öcsivel együtt debütáltunk, ő góllal tette le névjegyét a válogatottban, én pedig, ahogy az idő bizonyította, megfeleltem„ Az Aranycsapat tizenkettedik játékosának is kinevezett riporter nem csak a fociban van otthon. ”Való igaz, hogy a szívem a fociért dobog – ismerte el Szepesi. – De, ahogy egykoron a nagy nevettető, Kazal László is mondta: Nyugi, Dagi, nyugi, nem csak foci van a világon, nos én is figyelemmel kísértem szinte valamennyi sportág történéseit. Még asztalteniszt is közvetítettem. Az első budapesti Európa-bajnokságon kiabáltam a mikrofonba, hogy aranyérmes Berczik Zoltán! De, amire szintén nagyon büszke vagyok, hogy 78 évesen Sydney-ben, egy számomra „ismeretlen” sportágban, lövészetben, a felejthetetlen Igaly Diána olimpiai bronzérmét mondhattam el Magyarországnak.„ 1979 és 1986 között a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként tevékenykedett, 1982 és 1994 között a FIFA végrehajtó bizottságának tagja volt. MLSZ-elnökként döntő szerepe volt Puskás Ferenc 1981-es, első hazatérésében 25 éves emigráció után.

(FAZ)
Az
Élet és Irodalom nagyterjedelemben, a Népsza­badság rövidebb írásban,majd az internetesújságok bővebben foglal­koztak a magyar történe­lem sötét időszakát idézőügynökhistóriával. Az Ál­lambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából ki­kerülő adatok alapján PaulLendvai arról írt, hogy  Szepesi György az ötvenes évek ele­jétől Galambos fedőnéven írt jelen­téseket.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása azt méltatta,
ahogyan a világbajnonságon a fájdalmas vereséget kommentálta –  szó szerint a mikrofonba sírta a beszámolóját -, azt tartják az egyik kiváltó okának annak, ami utána Budapesten történt. Csalódott magyarok ezrei rohamozták meg az utcákat, villamosokat borítottak fel, kirakatokat törtek be, és megrongálták Sebes Gusztáv szövetségi edző lakását. Egyesek azt állítják, hogy az 1956-os magyar felkelés, amelyet a Szovjetunió vert le, ekkor kezdődött.
“A legszerencsétlenebb játékos még a következő évtizedekben is Grosics Gyula kapus volt, egy elegáns, fekete mezes férfi, akit azzal vádoltak, hogy Rahn 3-2-es győztes lövését kellett volna hárítania. A labdáért ugrott, de egy kézzel elhibázta azt. Grosiczot a vereség bűnbakjává tették, árulással és kémkedéssel vádolták, és a hírhedt állambiztonsági főhadiszálláson megkínozták. Végül megúszta házi őrizet és eltiltás mellett, és a vidéki klubhoz, a Tatabányához delegálták. 88 éves korában bekövetkezett haláláig könnyek szöktek a szemébe a berni vereség gondolatára. Ha akkor a magyarok aranycsapata nyerte volna a meccset: Mi lett volna minden másképp? De vissza Szepesihez. Friedländer György néven született zsidó családban. Apja a buchenwaldi koncentrációs táborban pusztult el, fiának pedig kényszermunkát kellett végeznie Ukrajnában. Később Budapesten sporttörténetből doktorált, és szigorú kommunistának számított. Szepesi rádióriporterként 18 olimpiáról és 15 labdarúgó-világbajnokságról tudósított. 1979-ben hét évig a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke lett, 1982-től 1994-ig pedig a Fifa, a labdarúgó világszövetség ügyvezető tagja volt. 2006-ban az osztrák publicista, Paul Lendvai elárulta, mely magyarországi kollégái jelentettek róla a titkosszolgálatnak. Elsőként Szepesi Györgyöt nevezte meg, aki a “Galambos” fedőnevet viselte. Állítólag sportolók után is kémkedett, de erről soha nem beszélt – és ezt a történetet csak halála azértl említjük, hogy hozzájáruljunk ahhoz a jelenlegi vitához, hogy mi köze van valójában a labdarúgásnak a politikához.”