A Mamikám kapcsán – néhány észrevétel

Posted by

Háy János
>A regény két szereplője érzelmi hiányban él. Egyikük a gyerekeit vesztette el, a másikuk anya nélkül nőtt fel, helyesebben egy rossz anya mellett. Ezért találnak otthonra egymásban. Épp ezen a szálon tudunk azonosulni a szereplőkkel, mert ki az, aki nem cipel magában érzelmi sérelmet. Mivel a két szereplő érzelmileg feltételezi egymást, az elbeszélő lány nem ölhette meg a Mamikát, hisz nem támadhat arra, akinek révén újra helye lesz a világban. Ha valaki ezt gondolja, talán figyelmetlenül olvasott. Ugyanakkor, épp mivel a gyilkosság vádját szórják rá, végül az élettársának támad és megöli, amivel végső tragédiaként Mamika mellett elveszítheti a gyerekét is. Azt a gyereket, akinek ő volt a mamikája.
A regény elbeszélője valóban nem nevezi meg magát, mert általában nem szoktunk úgy beszélni magunkról, hogy kimondjuk a nevünket. Ellenben megnevezi őt a Mamika, hogy jánka, mert ebben a relációban ő az, míg Mamika meg mamika. Amúgy a könyv fontos szereplői az egymáshoz való viszonyuk szerint vannak megnevezve (Öregpapa, Öregmamika, Fiatalpapa).
A könyvnek nem a cigányság a főszereplője, hanem két konkrét nő, akik közül az egyik cigány, a másik meg egy öreg néni. Minden olyan általánosítás, amit a véleménycikk felsorol, idegen a könyvtől és személy szerint tőlem is.
Egyetlen irodalmi műnek sem célja az érzékenyítés, a Mamikámnak sem. Ha mégis van ilyen hatása, vagy netán egy fontos társadalmi gondra felhívja a figyelmet, az járulékos haszon. Az irodalmi műnek az sem célja, hogy devianciára, netán erkölcsi romlottságra hívja fel a figyelmet. Minden emberi élet autentikus és egyedi, az írónak ezt a vezérlő elvet kell követnie. Nagy általánosságban viszont minden társadalmi réteg tele van devianciával. Általában a deviancia és a normalitás feszültségéből fakad a legtöbb (netán minden) könyv energiája. Ez így van a Don Quijotétól a Bovarynén, az Anna Kareninán, a Félkegyelműn át napjainkig, mondjuk a Gyerek című regényemig vagy épp a Mamikámig, és így is fog maradni. Ettől még könyvek ábrázolhatnak olyan sorsot, aminek a devianciájától az olvasó idegenkedik. Én például nem szeretnék se pedofil emberről, se gyerekgyilkosról írni, sem olvasni. De nem vonom kétségbe, hogy ilyen hősökön keresztül is feltárható az emberi lét mélysége.
Ahogyan az irodalmi mű teremtett világ, az irodalmi nyelv mindig az író által létrehozott nyelv, aminek az a célja, hogy hitelesen tudja elmondani a történetet. A könyvek nyelve és a valóságban létező nyelvek persze mélyen kapcsolódnak egymáshoz, ekként a Mamikám nyelve is egy létező nyelvre épül. Nem rontott nyelv, mint néhányan gondolják róla, hanem egy koherens nyelv, amin a könyv szereplői meg tudják fogalmazni a világot.
Minden irodalmi mű fikció, de még a saját életünk elmesélése is fikcióvá válik, hisz kiemelünk részeket és elhallgatunk másokat. Nem érdekes, hogy mennyi a valóságalapja egy műnek, ha azon belül meg van teremtve a valóság. Persze ennek ellenére minden irodalmi mű abból a tapasztalati anyagból épül, ami az író fejében és szívében van. A Mamikám, talán nem árulok zsákbamacskát, nagyon eleven kapcsolatban van konkrét történetekkel. Egy írónak az a dolga, hogy minden sors igazságát képviselje. Mindig ez a cél vezérel, s kerülöm, kerülnöm is kell az erkölcsi megbélyegzést és ítélkezést. Író vagyok, nem bíró. Soha nem tekinteném egyetlen szereplőmet sem primitívnek, bűnösnek, netán bűnözőnek. Ugyanakkor az írók gyakorta, vagy épp mindig, a valami módon a társadalom peremére sodródott emberről írnak, mert a kiszolgáltatottságban mélyebben meg lehet ragadni a lét valóságát. Én is így tettem a Gézagyerek autista szereplője, az Elem című dráma haldokló öreg nénije, a Mélygarázs társadalmi kötelékeket levetett főhőse, a Gyerek című regény alkoholista főszereplője vagy épp a Mamikám két főhőse kapcsán.
Végezetül csak annyit, hogy nem tudok olyan szereplőket megírni, akiket nem szeretek, akikkel nem vagyok mély érzelmi szimbiózisban. Ez a szeretés ebben a könyvben napnál világosabb, az ellenkezőjét kiolvasni csak rosszindulattal lehet.

https://www.kerekasztal-mp.hu/