A félelem alternatívája a demokrácia – erdélyi állásfoglalás a magyarországi választásokról

Posted by

>A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség.

Állásfoglalás a közelgő magyarországi választásokról

„Állítsuk a gyűlölet szervezettségével szembe a szervezett szeretet seregét.” Márton Áron

Idén választások vannak Magyarországon. Az erdélyi magyarok közül sokan, akik magyar állampolgárok is, regisztrálnak és szavazni készülnek az áprilisi választáson. Erre törvény adta lehetőségük, demokratikus joguk van. Sokan vannak azok is, és ők adják az erdélyi magyarság többségét, akik nem vesznek részt a magyarországi választásokon. Nem kérték a honosítást, nem tartják etikusnak egy másik országban szavazni, vagy egyszerűen érdektelenek. De a választásoknak mindannyiunk számára van tétje.
Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen kormánya lesz egy olyan országnak és népnek, akikhez kulturális, társadalmi, baráti és rokoni kapcsolatok fűznek. Az is befolyásolja életminőségünket, hogy az Európai Unió egyik tagállama milyen értékek mellett áll ki, és ennek következtében miként tekintenek ránk, magyarokra az EU-ban. Azt is fel kell mérnünk, hogy a román és a magyar kormány milyen viszonyt ápol egymással, és ennek következtében mi, akik Románia polgárai is vagyunk, milyen helyzetekbe kényszerülünk. Magyarország politikai kultúrája, belső megosztottsága átnyúlik a határon, nekünk is rombolják mindennapi kapcsolatainkat az utóbbi évek gyűlöletkampányai. Nem kell, és nem akarunk félni Brüsszeltől, Soros Györgytől, a migránsoktól, vagy a szexuális kisebbségektől! Nem kell megvédeni minket tőlük. Párbeszédet szeretnénk, nem riogatást.
Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó-megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy, retorzióktól félve, meg sem születnek. Ezen változtatni kell, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az erdélyi magyarság morális fennmaradásáról, újratermeléséről.
A hallgatás egyik következménye, hogy dominál az a magyarországi érvelés, hogy Erdélyben csupán haszonelvű politizálás folyik. Ez számunkra visszatetsző, és azok malmára hajtja a vizet, akik úgy akarják látni és láttatni az erdélyieket (és a külhoniakat általában), mint akik csupán számításból, önös érdekből vesznek részt a magyar választásokon. Ezt nem fogadhatjuk el, ez ellen fel kell szólalnunk.
Fontosnak tartjuk a demokratikus elvek tiszteletben tartását, tiltakozunk az ellen, hogy bárki is visszaéljen a külhoni szavazatokkal, azt a látszatot keltve, hogy itt szavazatvásárlás folyik, vagy fennáll a választási csalás lehetősége. Ennek érdekében létfontosságú, hogy biztosítva legyen a külhoni szavazás átláthatósága, ellenőrizhetősége. Ez minden erdélyi magyarnak közös érdeke, azoknak is, akik nem szavaznak, hiszen mindannyiunkra ráég a bélyeg.

A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség.

Kezdeményezők: Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Kozák Gyula. Magyari Nándor László, Selyem Zsuzsa

A szerkesztő megjegyzése

Nemrég ért véget a másfélórás online tájékoztató, amelyen a kezdeményezők elmondták, mi a céljuk a petíciójukkal, miért tartják elengedhetetlennek a párbeszédet. Erre vonatkozóan kulcsmondat: “Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó-megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy, retorzióktól félve, meg sem születnek.” Az eseményre visszatérünk.

Íme az eddigi aláírók, csatlakozók listája:
Eckstein-Kovács Péter Kolozsvár ügyvéd, Fosztó László Kolozsvár antropológus, Gáspárik Attila Nagyadorján egyetemi tanár, Kozák Gyula Kolozsvár szociológus, Magyari Nándor László Kolozsvár szociológus, egyetemi oktató, Selyem Zsuzsa Kolozsvár író, irodalomtörténész, Bognár Zoltán, Phd Kolozsvár a Szabadelvű Kör volt elnöke, Toma Stefánia Kolozsvár szociológus, Schneider Tibor Kolozsvár TV- adásrendező, Mihálycsa Erika Kolozsvár egyetemi oktató, műfordító, Szeghalmi Örs Nagyvárad újságíró, politológus, Egyed Ufó Zoltán Küküllőkeményfalva fotóriporter, Nótáros Lajos Arad újságíró, tanár, Gidó Attila Kolozsvár történész, Iakob Attila Kolozsvár történész, Székely Ervin Nagyvárad újságíró, Könczei Csilla Kolozsvár egyetemi oktató, kultúrakutató, Albert Antal Orsolya Kolozsvár szabadúszó újságíró, Mostis Gergő Kolozsvár kulturális menedzser, Csernik-Vass Attila Nagyernye vállalkozó, Korponay Dóra Nagybánya vállalkozó, Ágoston Hugó Marosvásárhely újságíró, szerkesztő, Roth Mária Kolozsvár nyugalmazott egyetemi tanár, pszichológus, Brassai Zsombor Marosvásárhely levéltáros, Egyed Emese Kolozsvár irodalomtörténész, egyetemi tanár, Györke Zoltán Kolozsvár magas rangú köztisztviselő, Dóczy Örs Kolozsvár könyvtáros, Kormos Katalin Kolozsvár szociológus, Plainer Zsuzsa Kolozsvár antropológus
Kormos Zoltán Kolozsvár programozó, Béres András Marosvásárhely nyugalmazott egyetemi tanár, filozófus, Sata Kinga-Koretta Kolozsvár egyetemi oktató, történész, Kali Ágnes Kolozsvár költő, dramaturg
Fazakas Ildikó Sepsiszentgyörgy tanár, Könczei Csongor Kolozsvár néprajzkutató, Miklósi Dénes Kolozsvár képzőművész, Márkó László Mansfield, UK tanár, Bíró Zoltán Magyarvista szoftverfejlesztő
Lőrinczi Krisztina Magyarvista orvos, Koros-Fekete Sándor Kolozsvár műszaki szerkesztő, Rencsik Imre Nagyvárad Posticum alapítója, Szokoly Elek Marosvásárhely közíró, Szabó D. Zoltán Tordaszentlászló biológus, Zamfir Korinna Kolozsvár egyetemi tanár, Orbán Gyöngyi Kolozsvár ny. egyetemi tanár, Csernik-Vass Karmen Nagyernye gyógypedagógus, Demény Péter Marosvásárhely író, Szőcs Levente Bukarest újságíró, Darida István -András Temesvár ny.egyetemi tanár, rendező, Kovács Andrea Kolozsvár ügyvéd
Ungvári Zrínyi Ildikó Marosvásárhely egyetemi tanár, színházelméleti kutató, Rat Cristina Kolozsvár szociológus, egyetemi oktató, Kállay Peter Kolozsvár közgazdász, Bányai Éva Kolozsvár irodalomtörténész, egyetemi tanár, Makkai Bence Pusztaszentmárton graphic designer, Mihály Emőke Marosvásárhely szerkesztő, Varga Ildikó Kolozsvár irodalomtörténész, egyetemi oktató, Madaras Dávid Kolozsvár állatorvos technikus, gyermekterapeuta, Tompa Andrea Budapest-Kolozsvár író, egyetemi oktató, Ádám Gábor Kolozsvár nonprofit menedzser, családfakutató, Láng Dániel Kolozsvár szabadúszó zenész, Madaras Péter Kolozsvár állatorvos, Kis Ágoston Sepsiszentgyörgy, Kuti Csongor Nagyernye jogász, egyetemi oktató
Hegyi Réka Kolozsvár színházkritikus, marketingasszisztens, Dudás Péter Nagybánya formatervező, Sipos Zoltán Kolozsvár újságíró, Silye Lóránd Kolozsvár geológus, egyetemi oktató, Schneider Bence Kolozsvár fizikus, programozó, Hunyadi Zsuzsa Marosvásárhely vágó, Ungvári Zrínyi Imre Marosvásárhely filozófus, egyetemi oktató, Parászka Boróka Jedd újságíró, Nagy Zsolt Kolozsvár egyetemi oktató