Orbán vagy Gattyán?

Posted by
Zöldi László
>Miben különböznek egymástól a rendszerváltás előtti és utáni politikusok? Medgyessyéket még arra képezték ki, hogy eltitkolják gondolataikat a nyilvánosság elől, Orbánékat viszont arra, hogy megosszák gondolataikat a nyilvánossággal. Igen ám, de a fejlemények arról árulkodnak, hogy a választási vetésforgóban kevésbé lehetnek őszinték, akik épp a kormányrúdnál vannak. Ennek folytán az aktív politikusok ütős mondatokat (szállóigéket) termő képessége változó.

A jelenlegi miniszterelnök szokásos pénteki interjúja 28 percig tartott, és most is volt egy mondata, melyet érdemes volt kiemelni a heti összeállítás élére. A műsorvezető szóba hozta az ellenzéket, amely nem átallja azzal vádolni Orbán Viktort, hogy utasításért megy Putyinhoz Moszkvába. Országunk első embere természetesen visszautasította a légből kapott vádat, mondván, hogy „Bennünket nem lehet odarendelni.” Önérzetes kijelentését az olvasó megítélésére bízom, azt azonban rögzítem, hogy a félórás beszélgetés körülbelül megfelel egy újságoldalnyi terjedelmű interjúnak. Öt mondatot jegyeztem föl belőle.

A plafon nálam tíz mondat. Erre Orbán is képes, ha az erdélyi Tusványoson, egy budapesti évértékelőn vagy a Fidesz-kongresszuson beszél. Mindazonáltal a hazai nyilvánosság pillanatnyilag első számú kedvezményezettjeként ontja a beszédeket, interjúkat és egyéb megnyilvánulásokat; nem várható el tőle, hogy péntek reggelenként, álmosan mindig csúcsformában üljön be a Magyar Rádió stúdiójába. Más a helyzet a trónkövetelő milliárdossal, Gattyán Györggyel, aki ugyanazon a napon, január 28-án adott interjút az InfoRádiónak.

Nem egyedül, hanem mozgalma, a Megoldás irányítójával, egy történészből lett menedzserrel, akivel a mintegy órányi beszélgetést kétharmad-egyharmad arányban osztotta meg. Így jutott rá körülbelül ugyanannyi perc, mint Orbánra. Tizenegy mondatát jegyeztem föl. Talán azért, mert a szavai újdonságvarázzsal kecsegtettek, Ráadásul a hatalmon kívüliségből többet árulhatott el a szándékairól. S bár mondanivalójából még nem telt arra, hogy egyik eszmefuttatását a heti összeállítás élére helyezzem, de már bekerült a mögöttünk hagyott hét Lefülelt mondatok című válogatottjába.

Az a benyomásom róla, hogy nem is annyira a 2022-es, mint inkább 2026-os választásra gyúr. Addig pedig lesz ideje megtanulni, hogy szállóige-gyanús mondatokkal vétesse észre magát.

Tíz mondat a mondatról

Torgyán József tette a legtöbbet az elmúlt tíz évben azért, hogy magyar politikusnak egyetlen mondatát se kelljen komolyan venni. (Kéri László politológus, Népszava, 2001. október 3.)

Ha közszereplő kiforgatható mondatot mond, ki is forgatja a média. (Osztovits Ágnes újságíró, Heti Válasz, 2004. január 2.)

Ha a politikusok nem találnak ki egy blikkfangos mondatot, akkor a televíziók, rádiók, napilapok nem idéznek tőlük. (Árpási Zoltán békéscsabai újságíró, Békés Megyei Hírlap, 2004. február 21.)

Most minden mondatot sarkítanak. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Népszava, 2007. október 20.)

Ostobák a mondatok mind a két oldalon. Minden nyegle véleménymondás megbosszulja magát. (Ascher Tamás rendező, Népszabadság Online, 2013. április 2.)

Mindig a legerősebb mondatokat vágjuk be. (Veiszer Alinda műsorvezető, Média 2.0, 2017. május 10.)

Orbánt tízéves mondataival szokták szembesíteni, Cecíliát tíznapossal is lehet. (Farkasházy Tivadar újságíró, 2020. május 15.)

Karácsony ad egy rendkívüli sajtónyilatkozatot, amely hosszú percekig tart, ám idézhető mondatot nem tartalmaz. (Pető Péter újságíró, 24.hu, 2021. október 6.)

Kiforgatják a szavaimat, soha ki nem mondott mondatokat adnak a számba. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Facebook.com, 2022. január 4.)

Vannak félrement mondatai. (Kardos András filozófus Márki-Zay Péterről, Facebook.com, 2022. január 14.)

Médianapló, 2022. január 31.

Címkép: Gattyán-plakát