Elalvás előtt az atomháborúról

Posted by
Szele Tamás
>Így, elalvás előtt annyit jegyeznék meg, hogy nekem újságíróként szakmai kötelességem hírekkel ellátni olvasóimat most épp az ukrajnai krízisről.
Azonban hangot kell adnom abbéli nézetemnek, hogy amennyiben világunkban abszolút és teljes részvételi demokrácia uralkodna, tehát a többség szavazata határozná meg a katonapolitikai döntéseket, úgy az esetben körülbelül ma délután három óta egyikünk sem volna életben.
Ez a kellemetlen, ám figyelmen kívül nem hagyható tény abból fakadna, hogy egy totális atomháborút az emberi, sőt, az amőbai faj sem nagyon élhetne túl.
Roppant zavarónak érzem azokat a hozzászólásokat az írásaimhooz, hogy az egyik vagy másik felet nukleáris fegyverekkel el kell pusztítani, bár főleg az amerikaiakat akarják bántani.
Kis okosok.
Tudjátok, mitől ment fel a kenyér ára?
Csak annyitól, hogy tavalyelőtt kiöntött a Jangce. Ez volt a világméretű élelmiszerválság egyik kiváltó oka.
Na, akkor indítsátok el az atomháborút. mi baj lehet belőle, legfeljebb éhen halunk mind, ha egyéb bajunk nem lesz. Tudjátok ti, mi az a nukleáris tél?
Ahoz képest a Jangce áradása semmi. Az azt jelenti, hogy nem lesz étel. De sehol, és semmiféle. Nem terem meg. Vagy háromszáz évig, napfény sem lesz ugyanis.
Már azokon a helyeken, amiket nem ért atomcsapás.
Kedves kommentelők: ILYEN HELYZETBEN NEM SZÁMÍT, KINEK VAN IGAZA.
Van, amikor nem a harc a legjobb.
Van, amikor a nem-harc a legjobb – ahogy Szun Ce írta.
De Szun Ce mindig győzött.
Csak nem mindig erőszakkal.