A kereskedelmi médium lehet-e közszolgálati?

Posted by

Zöldi László
>Nem állítom, hogy a tegnapi bejegyzés megrázkódtatta a magyar társadalmat, de azért
akadtak iránta érdeklődők. Egyikük azt firtatta, ha ennyire nem igénylem a közszolgálati
médiumokat, vajon miként képzelem el ama értékek közre adását, amelyekből a kereskedelmi
médiumok sem képesek nyereséget csiholni. Mielőtt válaszolnék a kérdésre, két észrevétel.
Miközben a merevlemezről kiválasztottam tíz mondatot a kereskedelmi médiumokról, arra
figyeltem föl, hogy a kétezer-tízes évek közepén mintha elvágták volna a róluk való
gondolkodást. Ha beírtam a keresőbe, hogy kereskedelmi, akkor már nem a médiumok szóval
jelezhető megnyilvánulások jöttek ki, hanem Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara elnöke, a miniszterelnök belső titkos tanácsosa osztotta az észt, de nem a
nyilvánosságipar profitra hajtó részéről, hanem az oktatás szinte összes válfajáról.
Ha pedig mások a legutóbbi két évtizedben egyáltalán megszólaltak a kereskedelmi
médiumok ügyében, többnyire a tévézésre összpontosítottak. Holott ennél a nyilvánosság nem
közszolgálati része tágabb fogalom. De ha már így történt, hadd essek én is a szűkítés
hibájába, az RTL Klub példájával válaszolok az érdeklődőnek. A német tulajdonban lévő
magyarországi cég tőkeerős vállalkozás, A piacról él, ezért természetesnek vehető, hogy éjjel-
nappal hajkurássza a nyereséget. Pontosabban szólva, a hirdetési szempontból értékes nappali
műsorsávokat fenntartja az eladható portékáknak.
Szinte egyedüli kivétel a híradója, mely a közszolgálati tévében megszokott kormányfényezés
helyett beéri a jó öreg hírértékkel. Ez már önmagában is felségsértésnek számít. Az RTL Klub többi értékteremtő műsora megszámolható az egyik kezem ujjain. Ezeket száműzi (dugja el) a
kevésbé értékesíthető éjfél körüli műsorsávba. Ilyen például a XXI. század, amelyben
legutóbb az egyik legtehetségesebb tanítványom, Nagy Zsófia jelentkezett a debreceni
virágkarnevál történetével. Vagy ilyen volt Baló György hírháttér-műsora, amelyet tanítani
kéne az újságíró-iskolákban.
De ha az eredeti sugárzása idején meg akartuk nézni, hogy a társadalmi összefüggéseket
megérthessük, akkor fönt kellett maradnunk. A sors iróniája, hogy a legközszolgálatibb
magyar műsorvezető egy kereskedelmi tévében fejezte be a pályafutását. Ezért aligha
vigasztal, hogy a közszolgálatinak nevezett Magyar Televízióban akadtak olyan
műsorvezetők, akik az első pillanattól kezdve kereskedelmi szempontokat érvényesítettek.

Tíz mondat a kereskedelmi médiumokról

A kereskedelmi tévék nem azért jöttek létre, hogy csak hülyítsék az embereket. (Friderikusz
Sándor műsorvezető, Magyar Narancs, 2000. október 5.)

A kereskedelmi televíziók hülyébbnek tartják a nézőket, mint az indokolt lenne. (Fábry
Sándor műsorvezető, Tolnai Népújság, 2001. december 30.)

1997-98 óta két dolog sújtotta, de brutális erővel a magyar társadalmat: a kereskedelmi
televíziózás és a Fidesz-MPP. (Vágvölgyi B. András újságíró, Magyar Hírlap, 2002.
december 24.)

Költőként vagy íróként még tömeges gázolással is nehezen jut az ember kereskedelmi tévébe.
(Litkai Gergely humorista, Hócipő, 2006. január 4.)

Gyurcsány alkut kötött a bulvár- és kereskedelmi médiumokkal, hogy az írott sajtó értelmi
azonosulása után legyártassa önmaga és a baloldal érzelmi ölelkezését. (Lengyel László
politológus, Népszabadság, 2007. február 3.)

A kereskedelmi csatornákra jellemző, hogy nonstop térdig gázolunk a vérben. (Rákay Philip,
az MTV programigazgatója, Délmagyarország, 2011. október 29.)

Úgy is lehet, hogy a köztévébe kerülnek a kereskedelmi televíziózás adóztatásából származó
bevételek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia.hu, 2013.
augusztus 4.)

A kereskedelmi tévék jelentős kárt okoztak azzal, hogy eddig hallgattak. (Tóta W. Árpád
publicista, hvg.hu, 2014. június 19.)

Ha a kereskedelmi televíziósok a cipőfelsőrész-készítésben találtak volna nagyobb profitot,
akkor abba fogtak volna bele. (Szántó Péter író, Kreatív Online, 2015. március 27.)

Már akkor kereskedelmi tévéműsorokat készített, amikor még nem volt kereskedelmi tévézés
Magyarországon. (Szabó Zoltán újságíró Friderikusz Sándorról, Comment.com, 2015. április
26.)

Médianapló, 2022. január 30.

Címkép: Erős Antónia és Szellő István, RTL Klub