Orbán, a kispénzű?

Posted by

Zöldi László
>A jelek szerint véget ért a miniszterelnöki stábban dolgozó kommunikációs munkatársak
szabadsága. Ismét dolgoznak, a szokásos péntek reggeli rádióinterjú leirata ugyanis már
tegnap (szombaton) olvasható volt a Miniszterelnök.hu honlapon. Egy fáradt politikus beszélt,
aki idestova két esztendeje próbálja elhitetni magáról, hogy képes kezelni a koronavírus-
járványt.

Unalomig ismert gondolatokat ismételgetett. Szinte szó szerint fejtegetett olyasmit, amellyel
egy hete, egy hónapja, egy éve is traktált bennünket. Jellemző, hogy a 28 perc alatt 32-szer
használta a tehátot. Azt a kötőszót, amely az ógörög orego (felé) kifejezésből örökült át a
latinba, és ergo-ként (valamire való tekintettel) lett a logikai levezetés kulcsszava, a
következtetés levonása. Nem akarok tippeket adni a miniszterelnök kommunikációs
munkatársainak, akik fölkészítik a váltakozó színvonalú interjúkra, de a tehát nyomasztó
egyhangúságát csökkenteni lehetne a rokon értelmű szavakkal.

Ilyen például az azaz, az egy szó, mint száz, az egyszóval, az eszerint, az ezért, az
ilyenformán, az így, a következésképpen, a mindent egybevetve és a vagyis. Hivatásos
tollforgatóként gyakran élek a tehátban rejlő lehetőségekkel, és a változatosság kedvéért
leginkább az egyszóvalt, az ilyenformánt és a következésképpent használom, de a többi
szinonima se csökkenti a közszereplő nyelvi igényességét. A fáradtságot jelző szövegben
egyetlen mondatot találtam, amely nem hatott önismétlésnek. Miniszterelnökünk kedvenc
szavajárásával a magyarokat emlegette, akik „közül sokan vagyunk”…

Azért hagyom félbe az idézetet, mert ő már eljutott gondolatban a végkifejlethez, és értelmes
emberként rádöbbent, hogy furcsa, meghökkentő, visszatetsző volna önmagát, az ország egyik
leggazdagabb lakosát besorolni a filléres gondokkal küszködők közé. Ám a kimondott
vagyunkat már nem szívhatta vissza, megtoldotta hát azzal, hogy „sokan vannak, akik
kispénzűek”. A kommunikációs stáb becsületére válik, hogy az egyszerre hátborzongató és
mulatságos, önleleplező és korrigáló (helyesbítő, javító, módosító) képességre utaló
mozzanatot benne hagyták a jegyzőkönyvi hitelességű leiratban.

Ez adta az ötletet, hogy a bejegyzés utáni összeállításba válogassam Orbán Viktor anyagiakról
vallott gondolatait. Akad köztük, amelyet fölvettem a szállóigék gyűjteményébe, de a kevésbé
szellemesek is azt sejtetik, hogy amit a pénzről mondott, az sokat árul el róla.

Tíz mondat Orbán Viktortól

A pénz nem olyan paripa, amely nyugodtan zabol az istállóban. (Magyar Rádió, 2000. október 3.)

Ahol pénz van, harc is van. (Magyar Rádió, 2000. november 22.)

Megpróbáltuk kinyitni az emberek szemét, de a kormány pénzen fújt buborékokkal elvakította
őket. (Magyar Nemzet, 2006. május 6.)

Az embereket nem akkor kell megadóztatni, amikor dolgoznak, meg pénzt keresnek. Akkor
kell begyűjteni az ország működéséhez szükséges pénzeket, amikor az emberek elköltik a
jövedelmüket. (Magyar Rádió, 2013. március 1.)

„Zsugori” alak vagyok, ha az ország pénzéről van szó. (SzegedMa.hu, 2014. február 7.)

Az, hogy az emberek nagyobb kockázatot vállalnak valamivel több pénz reményében, senkit
sem jogosít fel arra, hogy azt a pénzt ellopja. (Magyar Rádió, 2015. március 27.)

Nem tűröm, hogy ellopják a pénzt. (Baon.hu, 2016. december 24.)

A pénznek nincs szaga, de a tulajdonosának van. (Miniszterelnök.hu, 2017. február 28.)

Én csak annak akarok pénzt adni, aki csinál valamit. (Miniszterelnök.hu, 2019. május 1.)

A magyarok közül sokan vagyunk, sokan vannak, akik kispénzűek. (Magyar Rádió, 2022.
január 21.)

Médianapló, 2022. január 23.