Élmény az idegrendszeremben

Posted by
Vámos Miklós
>Vannak Helyek. Az én helyeim. Az egyik legfontosabb a könyvtár. Bármelyik. De vannak elsők között is elsők. (Hódolat George Orwellnek.) Valaha, boldogult úrfikoromban, még a gimnáziumi években a Szabó Ervin egyik fiókkönyvtárába jártam, a Novhét térre. (Ma és a háború előtt: Oktogon.) Öreg gangos ház valamelyik békebelien tágas lakásában működött. Imádtam ott üldögélni, a néhány puff egyikén, vagy akár a szőnyegen, a polcnak vetve a hátam. Akkoriban versekre kattantam rá. Író-olvasó találkozót is rendeztek néha. Így találkoztam Garai Gáborral, a ma már elfelejtett költővel. Szerettem a verseit.
Joghallgatóként a Parlamentibe jártam évfolyamtársaimmal. Impozáns épület, elképesztően sima bútorzat. Később, kezdő íróként mentem a Széchényibe is, a bölcsészek törzshelyére. Akkor tájt a Nemzeti Múzeum épületében volt, a baloldalon lehetett bejutni, régészeti kőtárgyak között. Néhány kortárs szerzőt a nemzedékemből onnan ismerek, futólag.
Legalább két évtizede egy csöppnyi könyvtárba járok, lakhelyemtől hét percnyire, autóval. Biciklivel huszonöt. Gyalog még nem próbáltam, legalább tízesével hozom-viszem az olvasnivalót, és a súlyos műveket részesítem előnyben, a szó minden értelmében.
A mellékelt kép egy születésnapi ajándék emléke. A szakember végigvezetett a Corvinák kiállításán a Széchényiben, a várban. A kijáratnál állok, már a pazar élménnyel az idegrendszeremben.