Posted by Révbíró Tamás
>Tardos Péter 1980-ban Rocklexikont írt, és mivel néhány évvel korábban az ÉS glosszarovatában összebarátkoztunk, megkért, hogy olvassam el a kéziratot, mielőtt leadja a kiadónak.Megtiszteltetésnek vettem, mint minden, kedvemre való ingyen munkára szóló felkérést, és lelkiismeretesen meg is csináltam. Ahol hibát vettem észre, kijavítottam, majd megbeszéltem Tardossal, hogy törzshelyén, az Intercontinental szálloda presszójában adom vissza a kéziratot.
A presszó kerek asztalánál négyen ültek. Elszédültem — mintha az Olümposzra tévedtem volna. Tardos Péter 6 óránál foglalt helyet, 9 óránál Szenes Iván ült, 3 óránál S. Nagy István, 12-nél G. Dénes György, polgári nevén Zsüti. Tardos bemutatott, én meg odahúztam egy széket, és olyan fél nyolc környékén leültem melléjük. Egy órát, másfelet töltöttem a társaságukban — a sok száz sláger, több millió eladott hanglemez alkotóinak körében, és furcsán emelkedett hangulatba kerültem. Valamit elkaphattam ott, annál az asztalnál, mert tíz évvel ezután már magam is dalszövegeket írtam, egyikből-másikból sláger is lett. Sajnos a legmaradandobb sor, amit valaha ebben a műfajban alkottam, így szól:
“Fura világ, a szélkakas iránytűt játszik.”
Sokért nem adnám, ha ez a sor már rég elavult volna. Még ma is szeretném megérni, hogy ez megtörténik.