“Kis-ember”, hát itt a vége?

Posted by

Radnai György
>A „Kis-ember”, a nép egyszerű fia; akinek saját lábán álló” lánya van, aki pelenkát is tart néha a kezében, amit aztán az út szélére hajít; akinek veje is van; aki természetesen

– pálinkát iszik
– ipponnal legyőzi a disznót
– aztán meg is pörzsöli, majd
– „viszlát röfi”-t mond
– rögvest kirakja a Facebook oldalára
– később megnézi a kézilabda meccset
– megsimogatja az (nem-közszereplő) unokái fejét (nem nyilvánosan, mégis köz-láthatóan)
– küzd, harcol és hadakozik, hogy „… fényre” derüljön
– persze előbb csizmát húz
– a „farhát-kérdéssel” is foglalkozik
– nem mellesleg a Türk Tanácsban is van széke
– a Karmelita Kolostorban is, koronás.
Ő a „Kis-ember”, a nép egyszerű fia. Mert most választás lesz. Akkor – szerinte, meg a tanácsadói szerint – így kell: el kell játszani a szerepet! Ahogyan az Elkú@@tukban is! Csak játszad el, az sem érdekes, igaz vagy hamis, ez nem a „Játszd újra, Sam!” Hisz te nem egy gátlásos, esetlen, csetlő-botló Woody Allen vagy, te vagy a magyarok miniszterelnöke. Te egy Humphrey Bogart vagy! Még el is hiszed, hisz’ másképp nem menne. De megy. Csinálod. Beállsz, akár Bözsi néni mellé is. Csak világítsanak a lámpák! Azt Rogán Tóni megszervezi. Amikor kell, a Kubatov is besegít a talpasaival.
Hát játszod tovább. A „Kis-embert”. Hisz’ engedik…
Meddig még.

Itt a Cabaret zenekar dala: