Djokovic a teniszcsillag, az oltásellenes és a nacionalista 

Posted by
Pálfi Rita  & Aleksandar Brezar

>Novak Djokovic hisz abban, hogy a vizet érzelmekkel meg lehet tisztítani, nem oltatta be magát, 2020 nyarán szervezett egy tenisztornát, amiből fertőzési góc lett. Ő lehet minden idők legeredményesebb férfi teniszezője, de a világ most nem a játéka, hanem a koronavírus elleni védőoltáshoz való viszonya miatt tartja hősnek, vagy veszélyes oltástagadónak. Az Euronewsnak nyilatkozó szakértők szerint a szerb világelső nacionalizmusa együtt jár azzal, hogy hajlamos hinni az összeesküvés-elméletekben, és mivel hazájában nemzeti hősnek számít, nagyon nem mindegy, hogy miben hisz és mit oszt ezekből meg a nyilvánossággal.

Egészen más, sokak által eddig ismeretlen oldalát ismerhette meg a világ a szerb teniszező Novak Djokovicnak, a sportág egyik valaha volt legsikeresebb játékosának, aki éppen svájci Roger Federerrel és a spanyol Rafael Nadallal közös rekordját döntené meg Ausztráliában. Ha indulhat az Australian Openen (nem utasítják ki), és meg is nyeri a tornát 21 Grand Slam győzelme lesz, ennyiszer még soha nem diadalmaskodott férfi játékos. Mégis valószínű, hogy az idei ausztrál nyílt teniszbajnokság nemcsak a sportteljesítménye miatt marad emlékezetes.

Az oltásellenesek és a vírustagadók számára Djokovic a rendszer előtt meg nem hajló hős lett, vagy ahogyan apja, Srđan a szerb médiának adott nyilatkozatában fogalmazott, nem sokkal azután, hogy fiától megtagadták a belépést Ausztráliába, “az új idők Spartacusa”.

Tenisz szupersztár kontra piramishívő

“Djokovic mindig is olyan volt, mint valamiféle Dr. Jekyll és Mr Hyde” – mondta Sorin Cucerai, román erkölcsi és politikai filozófus az Euronewsnak

“Djokovicnak két oldala van. Az egyik oldal ‘Nole’ – egy fantasztikus teniszező, aki rengeteget tett a sportért és különösen a teniszért, valaki, aki sok szinten nagyon pozitív hatással volt a teniszre.” (A Nole a Novak becézése Djokovic anyanyelvén, szerbül – a szerk.) – fejtette ki Cucerai.

Alberto Pezzali /
Egy kislánynak adja az ütőjét a nézőtéren Djokovic, miután megnyerte Wimbledont 2021. július 11-énAlberto Pezzali /

“A másik oldalon ott van, nevezzük őt ‘Novaxnak’. Egy nagyon furcsa fickó, furcsa hiedelmekkel, amelyeket időről időre megoszt a nyilvánossággal, és összeesküvés-elméleteket is vall” – tette hozzá.

Nole és Novax a kezdetektől fogva léteztek. De legtöbbször Nole kerül előtérbe. Mindenki a fantasztikus teniszezőt látja.

Szülőhazájában, Szerbiában Djokovic messze a legnépszerűbb sportcsillag, akit széles körben elismernek mind teniszbeli eredményei, mind számos hazai és regionális humanitárius tevékenysége miatt. Feleségével, Jelena Djokoviccsal közösen létrehozták a Novak Djokovic Alapítványt (NDF), amely a kisgyermekkori nevelésre összpontosít, a legtöbb esetben hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújtva segítséget.

Djokovic versenybevételeinek egy részét az UNICEF-nek adományozta, hogy segítse a leginkább érintett területeket a 2014-es pusztító árvizek után, amelyek Szerbiát, de Boszniát és Horvátországot is sújtották.

Bár híres arról, hogy el tudja veszíteni a türelmét, van egy szórakoztató, közvetlen és vicces oldala, mikor például játékostársait parodizálja, vagy a különböző tornákon dolgozó és segítő fiatalokkal bolondozik.

Furcsa hiedelmek

“Néha-néha viszont Novax kerül előtérbe, mint például ebben az ausztráliai incidensben” – emelte ki Cucerai. A sportolóról a legtöbb embernek a teniszpályán mutatott rendkívüli teljesítménye ugrik be. Úgy tűnik, hogy Djokovic ezoterikus hiedelmekkel és gyakran puszta összeesküvés-elméletekkel való kapcsolata halványabb emléket hagyott az emberekben.

Ezért lehet mérföldkő az ausztrál eset, ahol a koronavírus elleni védőoltás fel nem vétele miatt újból reflektorfénybe kerültek a játékos tudományos alapokat nélkülöző nyilatkozatai. Például mikor arról beszélt, hogy hisz abban, hogy a vizet érzelmekkel meg lehet tisztítani. Djokovic állítása szerint találkozott és látott olyan embereket, “akik az ima és a hála erejével még a legmérgezőbb ételt és vizet is gyógyító erejűvé tudták tenni”. Vagy például a látogatásai a boszniai Visokóban, ahol egy bosnyák származású amerikai üzletember azt állítja, hogy kilenc darab “piramist” talált, melyek átírják az emberi faj őstörténetét. A teniszező azért jár oda saját bevallása szerint, hogy pozitív ionokkal töltse fel a testét.Néhány megnyilvánulása eddig legfeljebb furcsának tűnt. A koronavírusjárvány, mely a sportéletet, így a tenisz világát is felforgatta, ezt is megváltoztatta.

Novak a szuperfertőző

A világelső 2020 júniusában a járvány közepén szervezett többhelyszínes tenisztornát, hogy bebizonyítsa, a világ normálisan működhet a Covid19 ellenére is. A sors iróniája, hogy az Adria Tour éppen az ellenkezőjét bizonyította be: a résztvevők, a szervezők, a közönség és az újságírók közt olyan sok lett a fertőzött (köztük Djokovic is), hogy a versenyt végül félbe kellett szakítani a horvátországi Zadarban (a második állomáson). Ez a fertőzési góc is közrejátszott abban, hogy a nyár közepén a horvát hatóságok szigorítottak a beutazási szabályokon: a Szerbiából, Boszniából, Koszovóból és Észak-Macedóniából érkező utasoknak két hetet önkéntes elszigeteltségben kellett eltölteniük.

AP/Darko Vojinovic
Közös fotó az önkéntesekkel a belgrádi nyitómeccs utánAP/Darko Vojinovic

A torna kudarcának egyik oka, hogy a belgrádi nyitómeccsen szinte semmilyen óvintézkedést nem tartottak be. A fertőzöttek közt volt Djokovic és felesége, Jelena is. A játékos kénytelen volt nyilvánosan bocsánatot kérni.Az már korábbi, 2020 áprilisi szavaiból az is kiderült, hogy mély ellenérzései vannak az oltóanyagokkal, illetve azok kötelezővé tételével szemben.

“Én személy szerint ellenzem a védőoltásokat, és nem szeretném, ha bárki arra kényszerítene, hogy beoltassam magam ahhoz, hogy utazhassak. Ha ebből szabály és törvény lesz, mi lesz akkor?” – mondta Davis-kupa-csapattársaival folytatott élő beszélgetésben.

“Számára ez eléggé zavaros” – hangsúlyozta Cucerai. “Mert pszichológiailag szüksége van Novaxra. Zseniálisan játszik, mikor a közönség ellene van, és szüksége van a Novax-személyiségére, hogy tovább küzdjön és tovább nyerjen versenyeket” fejtette ki.

“Őt nem kedvelik annyira, mint [Roger] Federert vagy Rafael Nadalt, és a nyugati közönségnek sem a kedvence. A történet másik oldala azonban az, hogy a nézetei veszélyesek, abban az értelemben, hogy egyértelműen szerb nacionalista is” – hangsúlyozta Cucerai.

2021-ben Djokovic boszniai látogatása miatt bírálatokkal találta szemben magát, miután fényképek kerültek elő arról, hogy találkozott a “Drina Volves” parancsnokával. Ez az egység részt vett az 1995-ös srebrenicai népirtásban, melyben három nap alatt több mint 8000 bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg, kizárólag névleges muszlim hitük miatt.

Később egy előkerült egy videófelvétel is, melyen Djokovic egy esküvőn énekelt, ahol a boszniai szerb nacionalista vezető, Milorad Dodik ölelte magához, akinek szeparatista törekvései jelenleg a legnagyobb válságot okozzák az országban az 1992-1995-ös háború vége óta, és komoly aggodalmat keltenek az Európai Unióban is. Koszovóval kapcsolatos álláspontja széles körben ismert. Sok szerb nacionalista politikus számára érzékeny pont Szerbia egykori tartománya, amely az 1999-es NATO-bombázás és a Slobodan Milošević által vezetett, az albánok elleni évtizedes etnikai tisztogatás után szakadt el. Miután 2008-ban Belgrádban tüntetések törtek ki Koszovó függetlenségének kikiáltása miatt, Djokovic készített egy videót, amelyben azt mondta: “Készek vagyunk megvédeni azt, ami jogosan a miénk. Koszovó Szerbia része”.Arra a kérdésre, hogy megbánta-e ezt a felvételt, 2011-ben a Der Spiegel német magazinnak azt mondta: “ez a családom szülőhelye, sőt, maga a szerb kultúráé is”.

“Nem bánom, amit tettem. Igazságot akarunk, de nem kapjuk meg” – mondta.

Darko Vojinovic/AP
“Üdvözöljük – Zvecan önkormányzata” áll a Novak Djokovicot ábrázoló táblán, a teniszező családja koszovói származású, ő az északi, szerbek lakta koszovói Zvecan díszpolgára/ Darko Vojinovic/AP

Miután a szerb válogatott megnyerte a 2020-as ATP-kupát, Djokovic csapattársaival nacionalista dalokat énekelve ünnepelt, köztük a “Vidovdan”-t – egy Koszovóról szóló közismert dalt, amely a Jugoszlávia szétesésével járó háborúk idején hangzott el.

Annak idején édesapja, Srđan egy ellentmondásos kijelentéssel vette védelmébe. “Novak természetesen nacionalista, ahogy én is az vagyok” – mondta a szerb sajtónak. Majd hozzátette: “ez egyáltalán nem rossz dolog. Szeretjük a népünket és a hazánkat, nem gyűlölünk más népet vagy más országot”.

Mindeközben 2018-ban épp a nacionalisták oldaláról érte támadás azért, mert a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon játszó (és a döntőig jutó) horvát válogatottnak sok szerencsét kívánt. Vladimir Djukanovic (Vucic szerb elnök pártjának egy politikusa) azt írta akkor róla, “csak idióták szurkolnak Horvátországnak, nem szégyelli magát Novak?” A képviselő szerint, aki a horvátoknak szurkolt az oroszok ellen, az pszichopata, őrült, alkalmas arra, hogy bezárják egy (elmegyógy)intézetbe. Djokovic szerint viszont a “sportnak univerzális nyelve van, képes eltörölni a határokat az embereket között, felülkerekedni a vallási, faji és nemzetiségi különbségeken.”

Jellemző arra, hogy mennyire számít a véleménye hazájában, hogy magyarázkodnia kellett egy természetvédő posztja miatt. Az Instagramra december elején tett ki egy képet a kormányellenes környezetvédő tüntetők megmozdulásáról. A demonstrálók haragjának fő célpontja Aleksandar Vučić elnök, valamint a Rio Tinto bányavállalat volt, amelyik lítium-kitermelésre készül, egy vitatott projekt keretében Nyugat-Szerbiában. Azóta is több tüntetést szerveztek ellene országszerte.

A fotóhoz írt szöveg egyébként politikailag semleges volt. “A tiszta levegő, a tiszta víz és élelmiszer alapvető fontosságú az egészséghez. Enélkül minden szó az ‘egészségről’ felesleges” – olvasható Djokovic Instagramon közzétett posztjában. Emellett azt írta, hogy “a természet az anyánk”, és arra buzdította követőit, hogy töltsenek több időt a természetben, ez gazdagabbá teszi az embert. Djokovicnak mégis pontosítania kellett bejegyzését. Két nappal később azt írta tisztában van azzal, hogy “a tüntetésen más követelések is elhangzottak, amelyeknek politikai vonatkozásuk van. Hozzátette, hogy szeretne elhatárolódni az “állásfoglalástól” és az “ellenzéktől”, mindenféle politikai áramlattól. “Mindig is igyekeztem APOLITIKUS lenni” – hangsúlyozta.

“Azért gyűlölitek Nole-t, mert gyűlölitek a szerbeket”

Édesapja, Srdan Djokovic első reakciója az volt, mikor a Melbourne-i repülőtéren feltartóztatták fiát, szerb származása miatt került az ausztrál hatóságok célkeresztjébe. “Ma este tömlöcbe vethetik, holnap láncra verhetik” – fogalmazott az Instagram-bejegyzésben.

“A pályán nem tudják megállítani, ezért döntöttek úgy, hogy a repülőtéren állítják meg” – osztotta meg elméletét a nyilvánossággal Srđan Djokovic, aki szerint az embereknek úgy kellene köszönteniük hazatérésekor Novakot Szerbiában, “ahogyan megérdemli”.

AP/Mark Baker
Egy Djokovic-szurkoló szerb zászlóval, egy tábla mellett, melynek szövege elnézést a teniszezőtől az ausztrál hatóságok bánásmódjáértAP/Mark Baker

Másnap egy belgrádi sajtótájékoztatón Srđan azt mondta, hogy fiát “fogságban tartják” Hangsúlyozta: “Novak Szerbia, Szerbia pedig Novak. Amikor Novakot eltapossák, akkor Szerbiát és a szerb népet is eltapossák”.  Az ortodox karácsony előestéjén pedig arról beszélt, hogy “Jézus Krisztust keresztre feszítették, de ő ellenállt és még mindig közöttünk él, és Novákot is keresztre feszítik”.

A világelső teniszező ügye gyorsan politikai botránnyá duzzadt: Aleksandar Vucic szerb elnök is reagált az Instagramon, az ausztrál hatóságok döntését “zaklatásnak” minősítve. A hét elején Scott Morrison ausztrál és Ana Brnabic szerb miniszterelnök telefonon egyeztetett az ügyben. Morrison hangsúlyozta, hogy Ausztrália határvédelmi politikája a koronavírus-járvány idején „nem diszkriminatív”, de fontos szerepe van az ország lakosságának védelmében. Brnabic azt sürgette, hogy bánjanak méltó módon Djokoviccsal.

Több olyan régióbeli ismert ember is kiállt Djokovic mellett, akikről köztudott, hogy szkeptikusan állnak a vakcinához, köztük Branko Djuric szarajevói származású színész, vagy a korábban már említett, tudományos körökben nem elfogadott visokói piramisok felfedezője Semir Osmanagic.

Cucerai szerint Djokovic nacionalizmusának felvállalása együtt jár az összeesküvés-elméletek iránti nyitottságával “Lényegében elvont formában a nacionalizmus egy összeesküvés-elmélet, amely szerint valamilyen idegen, titkos erő megpróbál ártani az országodnak” – mondta.

Gyermekkorának eredménye

Aleksandar Hemon bosnyák-amerikai újságíró és regényíró úgy véli, hogy Djokovic azért vallja maga is a szerb nacionalizmus hívei körében elterjedt nézeteket, mert Jugoszlávia széthullásának idején nőtt fel. Az egykori szocialista föderáció a mai Szlovéniát, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Szerbiát, Koszovót és Észak-Macedóniát foglalta magában, a második világháború óta Európában látott legvéresebb háborúk sorozatában bomlott fel. A sportoló a délszláv háború kirobbanásakor 4 éves volt, ugyanebben az évben kezdett el teniszezni.

Djokovic tettei összhangban vannak azokkal az elvárásokkal, amelyeket egy nemzeti hősnek képviselnie kell – olyan figuráknak, akiket valószínűleg kisfiúként idealizálva nőtt fel -, és eszerint tisztelet a jutalma a szerbektől és másoktól világszerte – fejtette ki Hemon, aki több sikeres regényt is írt a háború utáni jugoszláv identitásról és társadalomról.

Darko Vojinovic/AP
Szerbiában nemzeti hős Djokovic, számos belgrádi falfestményen látható. /Darko Vojinovic/AP

“Nem igazán tudja magát elképzelni ezen a nacionalista nemzeti identitáson kívül. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy agresszív propagandista, de minden bizonnyal alkalmazkodik, és találkozott már ilyen propagandistákkal” – mondta Hemon az Euronewsnak. Szerint Djokovic sok tette – és hitvallása, legyen az nacionalista vagy rendszerellenes – arra vezethető vissza, hogy olyan országban nőtt fel, ahol a burjánzó nacionalizmus mérgezővé, sőt véressé vált.

“Szerintem ez egy olyan generáció, sőt generációk tünete a régióban, amely teljesen képtelen arra, hogy a legegyszerűbb, legostobább nacionalista kontextuson kívül lássa önmagát, vagy megértse a saját személyiségét, és azt, hogy mi jelenti az identitását. És ez tragikus” – magyarázta Hemon.

A kilencvenes évek Szerbiájának kontextusában Djokovics nyilvános hitvallása egyszerűen egy már kialakult mintát követ – magyarázza.

“Emlékszem erre a háború előttről, az 1990-es években, amikor Nikola Tesla hirtelen nemzeti hős lett [annak ellenére, hogy Teslát] mindez [életében] nem foglalkoztatta. Aztán jöttek ezek a képzelgések a titkos fegyverekről, és komoly emberek, közéleti személyiségek beszéltek erről, és azt állították, hogy Szerbia rendelkezik olyan lézerekkel, amelyek képesek lennének leteríteni a NATO repülőgépeit, ezeket Tesla hagyta az országra örökségként” – idézte fel Hemon.

“Emlékszem, hogy ezt olvastam korábban tekintélyes kiadványokban, és arra gondoltam, hogy ‘az Isten szerelmére, ki hinné ezt el? Úgy értem, ez őrültség’. Aztán kiderül, hogy az emberek mégis elhiszik”.

A nacionalisták az ezoterikusok és az okkultizmusban hívők közös hittársai, magyarázza Hemon: közös meggyőződésük az, hogy igazuk van, mások tévednek, még akkor is, ha a tények az ellenkezőjét bizonyítják.

Az érdekes az, hogy ez gyakran közös mostanában a nacionalista mozgalmakban a világon – ez az érdeklődés a tudományellenes, New Age-szerű dolgok, a mitológiák iránt. Mert bizonyos értelemben a nacionalizmus is csak kitaláció, egy tündérmese.

“Így könnyű belecsúszni a fantáziálgatásba az energiákról, tündérmesékről, világszintű összeesküvésekről és mindenféléről. A fantáziaépítő megközelítés a nemzeti identitás és az orvosi beavatkozások tekintetében egyaránt működik” – mondta.

“A közszereplői státusza értéket ad annak a sületlenségnek, amiről beszél. A közszereplés egyben közfelelősség is, de ő ezt a felelősséget megtagadja” – mondta Hemon.

“Ez az önzés, ez a fajta fanatikus individualizmus a teniszben működik, ha te vagy a legjobb játékos. Azonban ez káros a közjóra, mert számára nincs közjó, csak a személyes. Vagy nyer, vagy veszít. De mi lesz a többiekkel?”

Címkép: Egy Djokovicot ábrázoló falfestmény Belgrádban   –   Szerzői jogok  AP/Darko Vojinovic