Valamiképpen mind hülyék vagyunk

Posted by

Konok Péter
>Csak hogy tisztázzuk az “aki nem szavaz, vagy aki nem RÁM szavaz, az a Fideszre szavaz” mantra jelentését.
Van egy szavazólap, azon különféle pártok. Ezen aki a Fidesz-KDNP-t ikszeli be, az a Fideszre szavaz (a KDNP-t most hagyjuk, a vízilónál sem említjük meg mindig, hogy “de cuki randa állat, és né’ má’, pióca is van a hasán”).
A Fideszre szavazók is afféle emberek, és nyilván megvan rá az okuk, hogy a Fideszre szavaznak. Számtalanféle okuk lehet erre: érdek, tudatlanság, vagy éppen az, hogy egyetértenek a Fidesszel.
Vannak, akik más pártok mellé teszik az ikszet. Ők más pártok szavazói. Számtalanféle okuk lehet erre: érdek, tudatlanság, vagy éppen az, hogy egyetértenek az adott más pártokkal. Netán az, hogy nem értenek velük egyet, de nem akarnak a Fideszre szavazni.
Köztük vannak, akik más pártokra szavaznak, mint a magát éppen hivatalosnak és egyedül üdvözítőnek tekintő “egyesült ellenzék”. Okaikat lásd, mint fent.
Vannak, akik nem szavaznak. Ők sem a Fideszre, sem más pártokra nem adják a voksukat. Nekik is számos okuk lehet erre, úgymint érdek, tudatlanság, vagy éppen az, hogy nem értenek egyet egyetlen párttal sem, netán azt gondolják, hogy az egész, pártokra hangszerelt politika, ami négyévente a beleszólás illúzióját nyújtja, majd négy évig csak önmagát táplálja és pozicionálja, mit sem ér.
A második bekezdésben szereplőktől eltekintve ők nem a Fidesz szavazói. A kizárólagosság viszont nem csupán a Fidesz, de a NER rendszerének követelése. Sajátos zsarolás, ami azt mondja: “Én ugyan nemigen tudok nyújtani semmit, de akinek ez nem elég, az magára vessen. Az megérdemli azt, ami most van.”
Komolyan? Megérdemli?
Ugyan már! Ez tipikus áldozathibáztatás.
Egyrészt, ugye, nem csak azok kapják ezt a rémrendszert, akik a Fideszre szavaznak, hanem mindenki. Másrészt, hogy érdemelné meg bárki, hogy nap mint nap meglopják, megalázzák, hülyének nézik és azzá teszik, kiröhögik?
Hogy beleegyezik? És? A nő, akit rendszeresen megver a pasija, de vele marad, mert szereti – megérdemli? A kutya, aki minden nap farkcsóválva, reménykedve és viháncolva köszönti a gazdáját, aki belerúg és láncon tartja – megérdemli? Az ember, akit körmönfont csalók becsapnak, az öregasszony, aki kifizeti az ál-díjbeszedőt, a hívő, aki az örök élet ígéretéért cserébe lemond a valódi életéről, a drogos, aki azt hiszi, repülni tud, és kiveti magát az ablakon, a lány, aki megörült, mikor buliba hívták, és megerőszakolva ébred reggel részeg álmából, a gyerek, aki elhiszi a bácsinak, hogy nem fog fájni, és kap utána cukorkát – ők mind megérdemlik? Aki hülye, haljon meg? De hát valamiképpen mind hülyék vagyunk. És aki nem a Fideszre szavaz? Aki arra az “ellenzékre” szavaz, amelyik a NER rendszerének egyik legfontosabb része, a látszatot fenntartó díszítmény, jó pénzért vett demokratikus mazsola a diktatúra penészes kalácsában, amit kenyér helyett ajánlanak? Aki bőszen számolgatta, hogy “taktikailag” hogyan lehet megerősíteni a fasisztákat, mert “az ellenségem ellensége a szövetségesem”? Vagy aki – mint én, mint sokan – nem szavaz, mert nem hajlandó részt venni ebben az álságos politikai cirkuszban? Mind megérdemeljük ezt a rendszert? És a gyerekeink is?
Mert a Fidesz éppen ezt mondja, sőt így is gondolja. Hogy mindenki megérdemli őket, és ezért ők mindent megérdemelnek. Hogy nekik, a rendszerből sápot húzóknak, a játékmestereknek minden kijár. Minden az övék, a bazár bezárt, rien ne va plus, senki többet harmadszor.
Hogy ők mit érdemelnének, más kérdés. Szerintem tényleges életfogytiglant teljes vagyonelkobzással, hogy a jog keretein belül maradjunk. De most nem róluk van szó.
SENKI sem érdemel ilyen országot. Sem az, akit ezek butítottak el, sem az, akinek azok beszéltek lyukat a hasába, és az sem, aki látta, mi folyik itt (ráadásul mindenki azt hiszi, látja). Sem a migránsoktól rettegő, ablakából leselkedő falusi nénike, sem a Gyurcsány szavait habzsoló, máig is harcoló vérmes DK-s, sem az MZP-ben régi-új hitet találó politikai református, sem a járdarepedéseket vidámító, mutyikra vadászó kétfarkú passzivista, sem az egészet cinikus vállrándítással néző pesti értelmiségi, sem a borsodi cigány, akinek háromezer forintért vagy zsák krumpliért vették a szavazatát, mert neki az a háromezer forint vagy az a zsák krumpli kézzelfogható, az ígéreteket pedig nem lehet sem megenni, sem cipőként a gyerekre adni – egyik bevett, ócska sztereotípia sem, és még kevésbé a valódi emberek.
Mind egy valódi, működőképes, élhető országot érdemelnénk e helyett a felcsúti szellemvasút helyett. És ez egyáltalán nem arról szól, hogy ki kire-mire szavazott.
A másra szavazók és a nemszavazók egészen a választás másnapjáig ellenségek lesznek az “ellenzéki” kommunikációban (afféle mitikus ősgonoszok); amint kiderülnek majd az eredmények, a nemszavazók másodrangú hősökké avanzsálnak – annak példájaként, hogy a Fidesz többsége csupán illuzórikus, hiszen nem szavaztak rá, akik ellene szavaztak, és nem szavaztak rá, akik nem szavaztak. Ugyanez történt eddig minden szavazás előtt és után. Vagyis: “Aki nem szavaz, az a Fideszre szavaz, de aki nem szavazott, az a Fidesz ellen szavazott.”
És persze – ahogy az már többször megtörtént – szinte minden “ellenzéki” arról fog lamentálni a választás után, hogy “jaj, bojkott kellett volna, hát nem megmondtuk?”
Tessék csak visszanézni a régebbi híreket, roppant tanulságos. És roppant szomorú.