A kínai gyerek

Posted by

Gellért András

FRISS HÍR + 1 korábbi írás. “Az ellenzéknek január közepéig kell összegyűjtenie legalább 200 ezer aláírást, hogy az országgyűlési választások napján lehessen megtartani a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló népszavazást.”

– Te, Jenő! Szerinted Huang-Csing Wei szereti a sertésfej kocsonyát?
– Fogalmam sincs, Lujza.
– És a mákos gubát?
– Azt szereti. De Lujza, ki az a Huang-Csing?
– Hát a mi édes, kicsi gyermekünk, Jenő.
– Nekünk nincs gyerekünk, Lujza.
– Hamarosan lesz. Fiú.
– Ez biztos?
– Lehet, hogy lány, de én így is boldog vagyok, Jenő.
– De Lujza, hogyan lehet nekünk gyerekünk, a mi korunkban?
– Miért ne lehetne, Jenő? Azt írja az újság, hogy a tudomány mindenre képes.
– Lujza! A tudomány nem adhat nekünk gyereket.
– A híradóban bemondták, az épülő tudományegyetemen sok gyerek lesz, és közülük az egyik a miénk.
– Lujza! Mit jelent az, hogy a miénk?
– Úgy, hogy nagyon várjuk a kicsikénket. Egyetemet építünk neki, fizetjük a tandíját, a tanárait, és együtt örülünk a sikereinek.
– Lujza! Szerinted a nyugdíjunkból tudunk egyetemet építeni és tandíjat fizetni?
– Biztosan le tudnak még vonni belőle, Jenő!
– De Lujza, nekünk már így is alig van valamink.
– A gyerekért mindenre kész vagyok, Jenő!
– De miért jó nekünk, ha lesz egy kínai gyerekünk? Mi közünk lehet hozzá, Lujza?
– Ezen még nem gondolkodtam, Jenő.
– Akkor gondolkozz rajta, Lujza.
– Jól van, Jenő, de szerinted sertésfej kocsonyát, vagy inkább mákos gubát csináljak Huang Csingnek?
Címkép: Tüntetők a Fudan egyetem ellen