A pszichológia professzor esete a Vincenttel

Posted by

“We live in a much more turbulent world than we like to think, but the science we use to analyze economic, financial, and statistical events mostly disregards the world’s essentially chaotic nature. We need to get used to the idea that wildly improbable events are actually part of the natural order. The renowned Hungarian mathematician and psychologist László Méro explains how the wild and mild worlds (which he names Wildovia and Mildovia) coexist, and that different laws apply to each. Even if we live in an ultimately wild universe, he argues, we’re better off pretending that it obeys Mildovian laws. “
(“Sokkal viharosabb világban élünk, mint azt gondolnánk, de az a tudomány, amelyet a gazdasági, pénzügyi és statisztikai események elemzésére használunk, többnyire figyelmen kívül hagyja a világ alapvetően kaotikus természetét. Hozzá kell szoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy a vadul valószínűtlen események valójában a természet rendjének részei. A neves magyar matematikus és pszichológus, Mérő László elmagyarázza, hogyan létezik egymás mellett a vad és az enyhe világ (amelyet ő Wildoviának és Mildoviának nevez), és hogy mindkettőre más-más törvények érvényesek. Érvelése szerint még ha végső soron vad világegyetemben élünk is, jobb, ha úgy teszünk, mintha az a Mildoviai törvényeknek engedelmeskedne. ” – a szerk.)

Szeretném megjegyezni, hogy továbbra is úgy érzem, hogy Wildovia az pont Extremistan, Mildovia pedig Mediocristan, és szerintem Nassim Taleb is igy gondolná…A renowned mathematician-t egy olyan ember esetében, aki ifjú korában publikált pár cikket keresőalgoritmusokról és ezekre összesen hetvenvalahány idézetet kapott, kicsit bátornak tartom, de ezen tényleg nem fogunk összeveszni., A renowned psychologist azért renowned, mert ezt a könyvet irta, ami egy tetszetős, bár külső szemlélő számára kissé cirkulárisnak ható érvelés.

Az elmúlt időszakban olvasgattam olyasmit, ami a pszichológia elmefilozófiai megközelitése, Jerry Fodort és Tony Chemero-t. Ez az ún. Ég és Föld, a totálisan cognitivist-computationalist illetve a radical embodied megközelités, és annyira érdekes az egész. Napokig tudok gondolkodni ezeken a dolgokon. Egy sajnálatosan fiatalon elhunyt filozófus, Susan Hurley, gondolatát értettem meg, többször is elolvasva egy bekezdést, az action-perception egységéről és olyan érzés volt, mint amikor egy matematika cikkben hirtelen megértem a lényeget.

Egy igazi pszichológus könyvét is nézegettem, Eleanor Rosch-ét, aki Evan Thompson filozófussal és a chilei guru Francesco Varelával irt egy olyan könyvet, ami látszólag mindennel szembefordul, amit az ember alapból elfogad. Tehát azzal, hogy azért az agy, ha nem is pontosan úgy működik mint egy számitógép, de azért szimbolikusan kalkulál ezerrel. Én persze azt gondolom, hogy szimbolikusan kalkulál ezerrel, csak nyilván nagyon furán. Searle kinai szobáját is elolvastam, aki azért kicsit megijedt a szimbolikus kalkulációktól. mert az, hogy valahol el van kódolva neuronálisan a Jennifer Aniston, erről Quiroga et. al. irt egy cikket, az egy dolog, de hol van elkódolva az a szabad valtozo, ami minden formalis logikai számitás elengedhetetlen fej, hol van X, a dolog, ami bármi lehet, vicces kérdés.) Beleolvastam Gibson környezefilozófiájába (Chemero-t nem lehet máshogy megérteni), de még Piaget és a dinamikus rendszerek problematikája is megérintett. Szóval, nem lehet mondani, hogy hidegen hagy a pszichológia.

Nagyon tréfás lett volna a befejezés, a bevezetés és a tárgyalás után, de jogi képviselőnk kérésére inkább kihagytam.

Örülünk, Vincent

Címkép: Mérő Lászlő