Az előválasztás eredményét tiszteletben kell tartani, különben lejáratjuk és nevetségessé tesszük az egész folyamatot

Posted by

Márki-Zay Péter győzelmével az ellenzéki előválasztás során új helyzet állt elő, de ha a polgárok benne látják Orbán Viktor esélyes kihívóját, ezt az összefogásban részes hat pártnak is tudomásul kell vennie. Vagyis nem kellene acsarkodni, egymás stílusát bírálni, hanem egyetlen feladat van: a különféle nézeteket harmonizálni, és meg kell találni a közös minimumot.

Mindenről lehet beszélni, akár arról is, hogy az ellenzék „leváltsa” az egyes, kétségkívül félremagyarázható kijelentéseivel vitákat kiváltó Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet, de tiszteletben kell tartani az előválasztás előkészítésekor rögzített játékszabályokat, különben utólag lejáratnánk és nevetségessé tennénk az egész folyamatot, és becsapnánk sok százezer szavazót – nyilatkoztam a Civil Választási Bizottság elnökeként a Spirit FM kérdésére kedd reggel. Rónai Egon kérdésére azt is hangsúlyoztam: Márki-Zay kétségkívül sajátos személyiség, akit azonban nem kellene mindenáron beolvasztani a pártok rendszerébe.

Kétségtelen persze, hogy az ő győzelmével új helyzet állt elő, de ha a polgárok benne látják Orbán Viktor esélyes kihívóját, ezt az összefogásban részes hat pártnak is tudomásul kell vennie – fogalmaztam. Vagyis nem ildomos acsarkodni, egymás stílusát bírálni, hanem egyetlen feladat van: a különféle nézeteket szükséges harmonizálni, és meg kell találni a közös minimumot. Amikor a civilek kezdeményezték és beszálltak az előválasztás lebonyolításába – tettem hozzá –, az volt a cél, hogy a kormányváltás érdekében az ellenzéki oldalon legyen hatékony együttműködés. Meggyőződésem szerint ezt nem szabad kicsinyes, mondvacsinált okokkal veszélyeztetni, mert a kölcsönös nagyvonalúság és a gesztusgyakorlás pozitív erény.

Azon a felvetésre, hogy miért maradt el a köztársaságielnök-jelölti szimpátiaszavazás, emlékeztettem rá, hogy ezt a pártok nem támogatták, pedig ehhez semmiféle erőforrásra nem tartottunk igény. Így a Civil Államfőjelölő Bizottság visszavonulót fújt, mert nem akartuk veszélyeztetni az ellenzéki szervezetek amúgy is törékeny egységét. Mindazonáltal semmi akadálya annak, hogy az ellenzék megnevezze a maga államfőjelöltjét – de semmiképpen nem füstös szobákban –, bár ehhez elég negyven parlamenti képviselő javaslata.

Magam azonban sajnálatosnak tartom, hogy ez a szimpátiaszavazás elmaradt, mert ezzel – miként az előválasztással is – aktivizálhattuk volna a másként gondolkodókat, és tematizálhattuk volna a közbeszédet. Ám még most sem lenne késő egy internetes akciót indítani, de ezt mi már nem erőltetjük…

Ami pedig Novák Katalin köztársaságielnök-jelöltet illeti, az ő kétharmados többséghez kötött megválasztása biztosnak tekinthető, hiszen a második körben – már ha erre szükség lenne – elég a parlamenti feles többség is. Ő nyilván Orbán hű embere, és már csak ezért is érdemes lenne ellenjelöltet állítani. Az adásban nem vitattam, hogy bárki is indulna vele szemben, az esélytelen. De az ellenzék legalább bemutathatná, hogy léteznek olyan emberek, akik valóban képesek a nemzet egységének kifejezésére.

Az sem kevésbé fontos szempont, hogy egy eleve bukásra ítélt jelölt később folyamatosan tükröt tarthatna a hivatalban levő államfő elé, szembesítve őt mindazon lépésével – vagy elmaradt lépésével –, amely a nemzet egységét vagy az államszervezet demokratikus működését veszélyeztetheti. Lássuk be, egy nagy társadalmi támogatottságot élvező jelölt esetében ez sem kevés.

Nálunk egyébként a köztársasági elnök korlátozott hatáskörökkel rendelkezik, vagyis „gyenge” államfő. De mégsem ilyen egyszerű a helyzet, mert feloszlathatja az országgyűlést a kormány megbízatásának megszűnése esetén akkor, ha az általa miniszterelnöknek javasolt személyt a parlament az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.

Szoros eredmény esetén az elnök megteheti azt is, hogy akár a néhány mandátummal vesztes Orbánnak adna kormányalakítási megbízást, és ha őt a parlament nem választja meg miniszterelnöknek, negyven napon belül feloszlathatja a parlamentet, és új választást tűz ki. Ezt a forgatókönyvet magam sem merem elképzelni, csakhogy mostanában semmi nem lehetetlen. Az viszont nem zárható ki, hogy az ellenzék esetleges győzelme esetén Novák Katalin minden törvényt a fideszes Alkotmánybíróság elé utalhatna.

Az adásban még felmerült az is: leváltható-e a köztársasági elnök. Itt inkább a hatályos szabályozást idézem. Az alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. Az eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos, és mellesleg a megfosztási eljárást a fideszes Alkotmánybíróságnak kellene lefolytatnia. Egy másik opció: a köztársasági elnök tisztsége megszűnik, ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására. Megint csak egyszerűbben: az államfő nagyjából leválthatatlan, s legfeljebb lemondhat – ha akar.

A végső konklúzió: a köztársasági elnök személye nagyjából sérthetetlen, és ha áprilisban győzne az ellenzék, a következő ciklust Novák Katalinnal kell együtt élnie.

(Fotó: Dimény András)