Van-e ellenzéki élet az orbánozáson túl?

Posted by

Péter Béndek

>Csábító azt hinni, hogy mindennek Orbán az okozója és minden Orbán körül forog (mégha az ellenzéki megnyilvánulások 90%-a változatlanul vele foglalkozik is), pedig legalább három szempont ellentmond ennek:
1. Az ország hagyományos, történelmi ballasztjai, modernizációs és kompetenciahiányosságai, a politikai kultúrájának familiáris, sérelmi-önfelmentő volta, de eközben a státusához mérten szintén alacsony politikai színvonalú értelmisége nagyobb részének jelentős szemléleti-kulturális idegenkedése a többségi értékrendtől, ami folyamatosan újratermeli a vezetési válságot az országban;
2. a rendszerváltás félsikere, ami a kommunista rezsim mélyállamának és negyven évnyi kapcsolatrendszerének túlélését illeti;
3. a 2010-et megelőző 20 év kumulálódó korrupciója, a szabadság és a közösségi gondolkodás, egymással összefüggő, közös elmélyítésének elmulasztása.

MIndezek elég súlyos hiányosságok ahhoz, hogy a mai ellenzéki retorika minden fordulóban sekélyesnek és ad hoc-nak tűnjék (ami egy bejáratott nyugati demokráciában nem volna ennyire nyilvánvaló). Ennek ellenére lehetnének próbálkozások.
Márki-Zay személye és kezdeti újdonsága jó kiindulópont volt, de még ma sem követte ezt egy nyugatos narratíva (Szent Istvántól Széchenyin és a Kiegyezésen át a rendszerváltás legjobb liberális-nemzeti illúzióig ívelően a politika missziójának új, inspiráló megfogalmazása), összefogott értékrend, a NYUGATI ország rövid — nem pedig a keveseket érdeklő részletes, szakmaiaskodó — programja, a NER leváltásának megkérdőjelezhetetlen igénye, ennek a követelménynek a magyarázata és beillesztése az előbbiekbe, az ellenzék politikai és kampányüzemmódjának pontos belső rögzítése — minimum ennyi.
Az elmondottak persze abból indulnak ki, hogy a mai ellenzék kellő tömege valóban le akarja váltani Orbánt, nota bene el akar indulni a történelmi hiányosságaink felszámolásának útján.Címkép: Halász Géza