És ha kiforgatják a szavainkat?

Posted by

Zöldi László
>Ebben az ügyben megszólalt az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is. Tegnap este, az
ATV stúdiójában ama kérdésre, hogy otthoni magányában előre megírt szöveget olvas-e föl a
házi kamera előtt, Márki-Zay Péter azt válaszolta, hogy ő bizony rögtönöz. Mostanában olyan
sok baja volt a nyilvánossággal, hogy el is hiszem neki.

A rögtönzés hibalehetőség, egyúttal a hitelesség záloga is. A hódmezővásárhelyi polgármester
pedig korántsem az a politikus, akit a bejegyzésem utáni összeállításban úgy jellemzett
Gyurcsány Ferenc, hogy azért olvas föl szöveget, mert a mondandójának kockázatmentesnek
kell lennie. Miniszterelnökként gyakran vállalta a kockázatot, és ki-kitört a kalodából, meg is
bánta néhányszor. Az izmos ellenzéki sajtó ugyanis kihasznált minden lehetőséget. Néha nem
is kellett eltorzítani a szavait, elég volt kiemelni azokat az összefüggésükből. Mondatokra
vadászó dokumentaristaként ismerem ezt az érzést. Szinte naponta kísért a gondolat, hogy
pofonegyszerű volna kinyírni ezt vagy azt a közéleti személyiséget, aki éppen adja magát.

Szegénykém nagyot akar mondani, meg akarja ragadni a figyelmet, olykor sikerül is neki.
Akinek azonban nem rokonszenves, annak nem kell mást csinálni, mint a textust elszakítani a
kontextustól. Az idézett szöveget a figyelmen kívül hagyott összefüggéstől. Aztán persze
legyűröm a megnyilatkozó iránti érzéseimet, és nem élek a torzítás lehetőségével. Vagy ha
fontos az illető mondanivalója, akkor a zárójeles megnevezése után nemcsak a mondat
lelőhelyét közlöm, hanem összefoglalom, hogy milyen összefüggésben jelent meg, hangzott
el. Megengedem magamnak a visszafogottságot, amely egyébként a hitelességem záloga.

A pártok szolgálatába szegődött politikai kommunikátorok faramucibb helyzetben vannak. Ők
azért kapják a fizetésüket, hogy a kipécézett közéleti személyiségnek magyarázkodnia kelljen.
Márki-Zay többször kényszerült erre, a kormánypárti nyilvánosság fórumai ugyanis kézről
kézre adják az összefüggéstől elszakított szavait, vagy „csak” ügyetlenül megfogalmazott
rögtönzéseit. Aligha véletlenül állította róla egy publicistának is bevált társadalomkutató: „Az
a baj MZP-vel, hogy kimondja azt, amit mindenki tud, de senki nem mond ki.” (Andor
Mihály szociológus, Facebook.com, 2020. január 2.)

Tíz mondat a szavak kiforgatásáról

Ha közszereplő kiforgatható mondatot mond, ki is forgatja a média. (Osztovits Ágnes
újságíró, Heti Válasz, 2004. január 2.)

A legtöbb politikus írásos szöveget olvas fel, mert minden mondatnak külön-külön is
kockázatmentesnek kell lennie. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Amőba. hu, 2006. február
5.)

Kiforgathatják a szavaimat, ami meg is történt. Óvatosabban kellett volna megfogalmaznom
ugyanazt, amit mondtam. (Kövér László Fidesz-politikus az ún. köteles beszédről, Heti
Válasz, 2007. szeptember 8.)

Most minden mondatot sarkítanak. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Népszava, 2007.
október 20.)

Kormányembereink nemcsak a szavakat forgatják ki megszokott jelentésükből, hanem a
nemzeti példaképeket is. (Várhegyi Éva közgazdász, Galamus.hu, 2011. január 11.)

A nemzeti konzultáció a szándékos kiforgatása az én nyilvánosan megjelent véleményeimnek.
(Soros György amerikai magyar milliárdos, RTL Klub, 2017. november 20.)

Bangóné Borbély Ildikó kiforgatott és félreértelmezett mondataiból a kormányzat
hazugságkampányt indított. (Tóth Bertalan szocialista politikus az ún. patkányozásról,
Facebook.com, 2019. április 29.)

Beleprovokáltak egy beszélgetésbe, amit kiforgatnak az eredeti jelentéséből. (Bajnai Godon
volt miniszterelnök az ún. Városháza-ügyről, 24.hu, 2021. november 29.)

Kiforgatják a szavaimat, soha ki nem mondott mondatokat adnak a számba. (Márki-Zay Péter
ellenzéki miniszterelnök-jelölt a nyugdíjasok „megtizedeléséről”, Facebook.com, 2021. január
4.)

A kormánypárt média akkor is kiforgatja a szavainkat, ha igyekszünk senkit sem megsérteni.
(Szelényi Zoltán szocialista politikus, ATV, 2022. január 4.)

Médianapló, 2022. január 5.