„Ha megpróbálnak kirúgni, kicsinálom magukat” – mondta Orbán Viktor

Posted by

Évekig tartó önelégültség és vágyálmok után Brüsszel végre megpróbálja megfékezni a Magyarország erőszakos vezetőjét. A New York Times cikke.

Steven Erlanger és Benjamin Novak

2022. jan. 3.
Miután sokáig elnézőek voltak vele, az Európai Unió vezetői most már széles körben úgy vélik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egzisztenciális fenyegetést jelent az önmagát az emberi jogok és a jogállamiság mintaképének tartó tömbre nézve. Orbán Viktor az elmúlt évtizedben, bőséges uniós támogatással folyamatosan építette „illiberális államát”, ahogyan ő büszkén nevezi Magyarországol. Még akkor is, amikor projektje tovább mélyítette a repedéseket a tömbben, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott. Az unió nemzeteinek vezetői többnyire elfordították a fejüket, és elkötelezték magukat amellett, hogy kimaradnak egymás ügyeiből.

Most azonban Orbán Viktor konoksága és hajthatatlansága fontos, bár előre nem látott hatást váltott ki: katalizátorként hatott az Európai Unió gyakran lomha rendszerére, hogy lépéseket tegyen a blokk alapját képező demokratikus elvek védelmében. Az év elején az Európai Bíróság mérföldkőnek számító döntést hoz arról, hogy az Uniónak van-e joga a tagállamoknak nyújtott támogatásokat a blokk alapvető értékeinek betartásához kötni. Ha így járna el Brüsszel, akkor több milliárd eurót tagadhatna meg azoktól az országoktól, amelyek megsértik ezeket az értékeket.
Az unió következetesen a nemzeti vezetők közötti politikai konszenzusra épített. Orbán Viktor azonban egy olyan küszöb felé lökte Brüsszelt, amelyet sokáig elkerült: a tagságot nem csupán politikai, hanem pénzügyi büntetésekhez is kötné. Az új határvonal segíthet megoldani egy régi problémát – hogy mit tegyünk a rossz szereplőkkel a sorainkban -, miközben újakat hozhat létre. Nem utolsósorban azt, hogy arra ösztönözheti az Európai Bizottságot, a blokk végrehajtó szervét, hogy új szinten avatkozzon be a tagállamok ügyeibe.

Az, hogy Orbán Viktor miként kényszerítette az Európai Uniót ilyen helyzetbe, és az miért tűnt sokáig tehetetlennek, hogy megállítsa őt, sokat elárul a blokkot alapító feltételezésekről, és arról, hogy miért botlott meg a populista és nacionalista kihívásokkal szemben. Több mint egy tucat jelenlegi és volt európai tisztviselővel készített interjúinkból kiderül, hogy az Orbán Viktorral és illiberális projektjével szembeni érzelmek hogyan fejlődtek az önelégültségtől és az értetlenségtől annak felismeréséig, hogy komoly belső fenyegetéssé váltak – annak ellenére, hogy Magyarországnak kevesebb lakosa van, mint Párizsnak és környékének, és a nyelve annyira ezoterikus, hogy semmi köze sincs a szomszédaiéhoz.

A probléma tudatos mellőzését szépen illusztrálta 2015-ben egy találkozó, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke, látva Orbán Viktor érkezését, azt mondta: „Jön a diktátor”, mielőtt így köszöntötte volna: „Diktátor”, barátságosan megveregeti az arcát.

A hatalomban lévők közül senki sem akart szembeszállni Orbán Viktorral olyan kérdésekben, mint a jogállamiság és a korrupció – különösen nem a nemzetek vezetői, akik mindannyian helyet foglalnak el a nagyhatalmú Európai Tanácsban. „A Tanácsban magam is éreztem, hogy Orbán társai vonakodnak ilyen jellegű kérdésekkel foglalkozni” – mondta Luuk van Middelaar, Herman Van Rompuy egyik segítője, amikor az a Tanács elnöke volt. Hozzátette, hogy a tanács „olyan, mint egy klub, ahol Viktor csak egy közülük – és ők politikai állatok, és tisztelik egymást azért az egyszerű tényért, hogy megnyertek egy választást”. A vezetők „inkább nem foglalkoznak forró krumplival vagyis egymás ügyeit, ha lehet elkerülik” – mondta van Middelaar.

Orbán Viktor idén tavasszal új választások elé néz, amelyeken a formálisan egységes, de rendkívül sokszínű ellenzéki pártokkal kell szembenéznie. De ő közben nemcsak Lengyelországban, hanem az Egyesült Államokban is az identitás- és valláspolitika modelljévé vált. Hétfőn Donald J. Trump volt elnök támogatta Orbán Viktor újraválasztását, „teljes támogatást” ígérve. Orbán Viktor Trump korai támogatója volt, 2016 nyarán és 2020-ban is támogatta őt. Trump szerint Orbán Viktor „valószínűleg, akárcsak én, egy kicsit ellentmondásos, de ez rendben van”.

Néhány európai törvényhozó már korán felismerte, hogy Orbán Viktor lábbal tiporja a demokratikus normákat, de a nemzeti vezetők, különösen az Európai Néppárt, az Európai Parlamentet az elmúlt évtizedben uraló erős jobbközép politikai csoportosulás vezetői akasztották meg őket. Az Orbánt védelmező konzervatívok között volt Angela Merkel, Németország akkori kancellárja is. A német vállalatoknak jelentős befektetései vannak Magyarországon, és Merkel asszony politikai szövetségest látott a magyar vezetőben Brüsszelben. Az Európai Néppárt egyik prominens tagja szerint Merkel asszony és segítői elhárították az Orbán Viktorral kapcsolatos panaszokat, mondván, hogy nehéz eset, de fontos, hogy a családban maradjon. „A legnagyobb mulasztás – amelyért ma is fizetünk – az Európai Tanácsé” – mondta Rui Tavares, egy volt európai törvényhozó, aki segített megírni a Magyarország jogsértéseiről szóló, 2013-ban elfogadott jelentést. „Az Európai Tanács nem tett semmit”.

Mr. Orban and Angela Merkel, then the German chancellor, in 2020 in Berlin. Ms. Merkel saw him as a political ally in Brussels.
Orbán Viktor és Angela Merkel, akkori német kancellár 2020-ban Berlinben. M Andersen/Agence France-Presse – Getty Images
Amikor Orbán Viktor olyan új alkotmányt javasolt – és később be is vezetett -, amely sérti az európai elveket, Didier Reynders, Belgium akkori kül- és Európa-ügyi minisztere elmondta, hogy 2011-ben megpróbálta felvetni a problémát az EU vezetőivel folytatott megbeszélésen, de elzárkóztak tőle. „A reakció az volt, hogy ez nem a tagállamokra tartozik” – mondta Reynders úr, aki jelenleg az EU igazságügyi biztosa, hozzátéve, hogy „talán a bizottságnak, talán a bíróságnak” kellene foglalkoznia a kérdéssel. „De most ez állandó vita tárgya” – mondta.Ivan Krastev, bolgár elemző szerint Orbán Viktor 2010-es megválasztása után több éven át óvatos volt, hogy „ne lépje át Brüsszel vörös vonalait, hanem táncoljon azok mentén, amit ő „pávatáncnak” nevezett”. Krastev úr szerint sok európai vezető azt feltételezte, hogy a 2004-ben a blokkhoz csatlakozott nemzetek hálás, viszonylag engedelmes partnerek lesznek, és elszámították magukat, hogy „az olyan országok, mint Magyarország, Lengyelország és Csehország később hogyan érezték, hogy meg kell erősíteni a saját identitásukat, és különböző mértékben el kell utasítani Brüsszelt”.Külső tényezők is megerősítették Orbánt, többek között 2015-ben, amikor rekordszámú migráns érkezett Európába, és amikor Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski jobboldali Jog és Igazságosság pártja került hatalomra. Ott hirtelen szövetségese lett, és a migránsokkal szembeni kemény fellépése máshol is támogatást szerzett neki. „Ami felszabadította Orbánt, az 2015 és a migrációs válság volt” – mondta Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója. „Hirtelen nem csak Magyarországért, hanem a migráció szélesebb körű kérdéseiért is kiállt, Németország, Ausztria és a többi közép-európai állam támogatásával, és ez erőt adott neki.”
Hundreds of families waited outside a train station in Budapest during the 2015 migrant crisis.
Családok százai várakoztak egy budapesti vasútállomás előtt a 2015-ös migránsválság idején.Credit…Mauricio Lima a The New York Times számára

Az élesebb fordulópont 2018 májusában jött el Orbán Viktor és az Európai Néppárt vezetői közötti találkozón Joseph Daullal, a párt elnökével és Manfred Weberrel, az európai parlamentet vezető német kereszténydemokrata politikussal. Figyelmeztették őt, hogy pártja a parlamenti frakcióból való kizárás veszélyét kockáztatja. Az előző hónapban aratott újabb választási győzelem után Orbán Viktor „úgy érezte, hogy tele van szteroiddal”, és visszavágott egy olyan tisztviselő szerint, akit azonnal tájékoztattak a találkozóról.
„Ha megpróbálnak kirúgni, kicsinálom magukat” – mondta Orbán Viktor a tisztviselő szerint.

A Fidesz felfüggesztése 10 hónapig tartott. Két évvel ezután, márciusban Orbán Viktor kilépett a konzervatív szövetségből, amikor világossá vált, hogy a pártját ki akarják taszítani. Weber úr még mindig sajnálja a Fidesz elvesztését. „Egy bizonyos szinten ez megkönnyebbülés” – mondta. „De Orbán távozása nem győzelem, hanem vereség” abban az erőfeszítésben, hogy a jobbközépet „széles néppártként” tartsák össze.

Orbán Viktornak segített, hogy az Európai Uniónak kevés és hatástalan eszköze van egy visszaeső nemzet megbüntetésére. Még a Lisszaboni Szerződés is, amely megnövelt jogköröket adott az Európai Parlamentnek, lényegében egyetlen használhatatlan eszközzel rendelkezik: A 7. cikkely, amely megvonhatja egy ország szavazati jogát, de csak akkor, ha azt egyhangúlag fogadják el.

A cikkelyt 2017-ben Frans Timmermans, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős akkori első alelnöke kezdeményezte Lengyelország ellen. Az Európai Parlament 2018-ban ugyanezt tette Magyarországgal szemben. De mindkét intézkedés óhatatlanul elakadt, mert a két ország egymást védi. A szerződés azt is lehetővé teszi, hogy a bizottság kötelezettségszegési eljárást – jogi feljelentést – tegyen a tagállamok ellen az uniós jog megsértése miatt. Az eljárás azonban lassú, levelekből, válaszokból és fellebbezésekből áll, és a végső döntés az Európai Bíróságon múlik. A legtöbb ügyet még a bíróság elé kerülés előtt rendezik.

R. Daniel Kelemen (Rutgers Egyetem) és Tommaso Pavone (Oslói Egyetem) tanulmányai szerint azonban az új tagállamok 2004-es csatlakozása után a Bizottság jelentősen csökkentette a jogsértési ügyek számát. José Manuel Barroso, a Bizottság korábbi elnöke „magáévá tette ezt azért,  hogy együttműködőbben működjön együtt a kormányokkal, és ne csak perelje őket” – mondta Kelemen úr. Barroso úr nem kívánt nyilatkozni.

A hozzáállás most megváltozott. Mivel az adófizetők pénze forog kockán, a következő hétéves költségvetés a tét, és a vezetők fejében az Orbán Viktor és Kaczynski úr által tanúsított magatartás, a közös értékek semmibe vétele ellen, Brüsszel talán végre talált egy hasznos eszközt a belpolitika befolyásolására. Az európai szerződések megsértésével foglalkozó és súlyos pénzügyi következményekkel járó pereket. Reynders úr szerint végre letettek egy jelzőtáblát.

A nagy pillanat ebben a hónapban következik be, amikor az Európai Bíróság meghozza döntését. Ha Magyarország és Lengyelország a várakozásoknak megfelelően elveszíti a pert, nem világos, mi történik, ha mindkét ország egyszerűen megtagadja a jogkövetést. Az Európai Unió még ingoványosabb, ismeretlen területre kerül.

Shane Goldmacher New Yorkból tudósított.

Címkép: Orbán és csapata