A labanc oldal rejtelmei

Posted by

Zöldi László
>Ez a tizedik év, hogy a második napot vonalazással töltöttem. Nem 80 grammos, de nem is
120-as papírt választottam, az egyik túl vékony, a másik túl vastag. A 100 grammosból a
citromsárga vált be, fekete tollal strigulázom ugyanis a figyelemre méltó mondatokat. A
szellemeseket és a néhai ókortörténész Maróti Egon szavaival a „gondolatébresztő
ostobaságokat”. Az éves átlag háromezer mondat, ebből ezer fér a heti összeállításokba, és
nyolcvan menthető át a rendszerváltás óta gyűjtött szállóigék közé.

A svarc-gelb (osztrák nemzeti színeket tartalmazó) oldal vízszintesen 29, függőlegesen 21
centinyi. A vízszintes mezőt 14 részre kellett szétparcellázni, hogy jusson hely a hónapoknak,
illetve az orgánumok rövidítésének és a számok összegzésének. A kétcentis parcellákban akár
20 pálcika is elfér. Tavaly nem mindig húztam ennyit a Facebooknak, amely 211 mondattal
vétette észre magát. A függőleges mező 30 orgánumra elég, rájuk 0,7 centinyi magasságú
krecli jutott, az ilyen nagyságú betűk még olvashatóak. Az a gyakorlatom, hogy amelyik
újság, rádió, tevé, portál mondattermő képessége tavaly egy számjegyű maradt, azt száműzöm
a hátsó oldalra.

2021-ben ilyen volt a Miniszterelnök.hu 7 mondattal, a Mérce.hu 6-tal, a PestiSrácok.hu 5-tel
és az InfoRádió 4-gyel. Az Orbán Viktor beszédeiből és interjúiból való gondolatokat azért
hagyom mégis az első oldalon, mert a honlap jegyzőkönyvi hitelességgel adja közre a
kormányfő hivatalos megnyilvánulásait. Amit nem (pontosan) jegyeztem föl a Magyar
Rádióban elhangzott interjúk hallgatása közben, azt itt ellenőrzöm. Ugyancsak békén hagytam
az InfoRádiót. Tavaly nem azért esett vissza, mert kevesebb följegyzésre érdemes mondat hangzott el benne. Az átalakított dizájn „jóvoltából” nehezebben kísérhető figyelemmel, a
türelmemből telik azonban még egy évre.

A Mérce már reménytelenebb eset. Az ügyetlenül megtervezett (diszharmonikus) színvilág
következtében a cikkírók neve olvashatatlan. De ha a szerkesztőség ezt évek óta nem veszi
észre, akkor nagyítóval silabizáljam, hogy ki írhatta a korántsem érdektelen
megnyilvánulásokat? Ami pedig a Pesti Srácokat illeti, az a benyomásom, mintha a
bombasztikus tartalmakat összetévesztenék a tartalmas bombákkal. Most már csak az volt a
kérdés tegnap délután, hogy amit a hátsó oldalra száműztem, annak helyére mit igazoljak át az
elsőre. Ám ez sajtószakmai szempontból van annyira érdekes, hogy holnap szenteljek neki
bejegyzést.

Tíz mondat a mondatról

A legócskább mondatot is hitelesíti a nagy név. (Bodor Pál író, Népszava, 1999. augusztus
7.)

Torgyán József tette a legtöbbet az elmúlt tíz évben azért, hogy magyar politikusnak egyetlen
mondatát se kelljen komolyan venni. (Kéri László politológus, Népszava, 2001. október 3.)

Ha közszereplő kiforgatható mondatot mond, ki is forgatja a média. (Osztovits Ágnes
újságíró, Heti Válasz, 2004. január 2.)

Most minden mondatot sarkítanak. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Népszava, 2007.
október 20.)

Ostobák a mondatok mind a két oldalon. Minden nyegle véleménymondás megbosszulja
magát. (Ascher Tamás rendező, Népszabadság Online, 2013. április 2.)

Az erős mondat ott kezdődik, hogy kimondom, amit gondolok. (Nagy Feró rocker, 24.hu,
2016. szeptember 2.)

Mindig a legerősebb mondatokat vágjuk be. (Veiszer Alinda műsorvezető, Média 2.0,
2017. május 10.)

A sebesség fontosabb, mint a mondat. (Jolsvai András író a digitális sajtóról, 24.hu, 2019.
december 26.)

Egy NER-káder súlyát mennyire határozza meg, hogy mekkora marhaságokat mondatnak
vele? (Tanács István újságíró az ünnepi beszédekről, Facebook.com, 2021. augusztus 20.)

Karácsony ad egy rendkívüli sajtónyilatkozatot, amely hosszú percekig tart, ám idézhető
mondatot nem tartalmaz. (Pető Péter újságíró, 24.hu, 2021. október 6.)

Médianapló, 2021. január 3.