Mi tart életben egy szállóigét?

Posted by

  Zöldi László

>Hamarosan vége a közös játéknak. Február 14-én kezdtük, és néhány hét van még hátra belőle. Azóta naponta fölteszek két-három mondatot a rendszerváltás óta gyűjtött szállóigékből, és a digitális ismerősök szavaznak rájuk. Nagyobb sikerük van, mint a Médianapló 2500 karakternyi bejegyzéseinek. Könnyebb elolvasni és értékelni maximum 130 karakternyi szövegeket, mint egy médiatanár szakmai témájú glosszáit. Az utóbbiakba csempészek néha okfejtéseket, mert a kiadónak azt ígértem, hogy a készülő könyvbe írok egy esszét a szállóigéről is. 

A múlt év utolsó napján föltett mondatok szerzői közül Hofi Géza épp úgy 14 szavazatot kapott, mint Maksa Zoltán. Valószínűbb, hogy a kevésbé ismert humoristáé marad meg az olvasók emlékezetében, a gondolkodásra késztető esemény nélkül ugyanis aligha mond valamit az utókornak. Márpedig Hofié kötődik Horthy Miklós kenderesi újratemetéséhez, amelyből legföljebb az örökült át a köztudatba, hogy egy tévéfölvételen különös öltözékben jelent meg a humorista. Félig öltöny volt rajta, félig kacagány a Horthy-korszakbeli előkelőségek jellegzetes külsőségeivel.

Mindkét mondaton látszik a műgond. Az előadóművészek járták az országot (hakniztak), és a dübörgő tapsból vagy a mérsékelt tetszésnyilvánításból okulva addig csiszolgatták a gondolatukat, amíg a tévé vagy a rádió szilveszteri műsorában az országnyi közönség elé állhattak. Maksa fél évtizeddel korábban, az ATV műsorában már kísérletezett vele. Kétszer is említette Magyarországot, e szócséplést korrigálta a végső, lecsupaszított változatban. De föltettem a fészbukos üzenőfalra egy harmadik mondatot is, amely szintén 14 szavazatot kapott. Ez saját kútfőből származik, és versenyen kívül indult.

Az olvasók azért vették a lapot, mert alapja egy magyar közmondás volt. („Szegényt az ág is húzza”, először Dugonics András író említette 1820-ban.) Ezt alakítottam át a XXI. században. Feltűnt a nagypolitikában egy Kunhalmi Ágnes nevű hölgy, és csetlésével-botlásával csaknem annyi mulatságos perccel ajándékozott meg bennünket, mint a két humorista. Ha persze a szállóigét hivatalosan indítottam volna, háttérbe szorult volna, ama bizonyos utalás ugyanis már kimosódott a mai olvasók tudatából. A három azonos pontszámot pedig csak azért nem nevezem holtversenynek, mert ketten még élünk.

A verseny nem zárult le. Kíváncsian várom, vajon a digitális ismerősök Hofi Géza vagy Maksa Zoltán gondolatát szavazzák-e a készülő könyvbe.

Tíz mondat

Újra temetni már tudunk, újra élni még nem. (Hofi Géza humorista, RTL Klub, 1993. december 31.)

Az új évben nem kezdek új életet. Jó nekem a régi. (Gregor József operaénekes, Mai Nap, 1995. december 31.)

A korrupció az, amiből téged kihagynak. (Hofi Géza humorista, Népszava, 1998. január 2.)

Ahol van vezér, ott nincs demokrácia. (Giczy György kereszténydemokrata politikus, 2014. január 2.)

Az a gazdagodás, ami másnak is jó. (Semjén Zsolt kereszténydemokrata politikus, miniszterelnök-helyettes, Magyar Rádió, 2015. január 1.)

Magyarország földrajzilag a régi Magyarországgal, gazdaságilag a csodával határos. (Maksa Zoltán humorista, ATV, 2015. október 25.)

Szegény szocikat az Ági is húzza. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2016. december 31.)

Nem a természetet, hanem saját természetünket kell legyőzni. (Áder János Fidesz-politikus, köztársasági elnök, M1, 2019. január 1.)

Magyarország földrajzilag régi önmagával, gazdaságilag a csodával határos. (Maksa Zoltán humorista, Magyar Rádió, 2020. december 31.)

Áder falazott a kormánynak. (Kabai Domokos Lajos újságíró a búcsúzó köztársasági elnökről, Bekiáltás.blog, 2022. január 1.

Médianapló, 2022. január 02.