Azoknak, akiket érdekel a gigantikus űrkaland 1. rész

Posted by

Az emberiség egyik legnagyobb vállalkozása az űrben. Az L2 pont felé halad a James Webb űrtávcső. Van egy kiváló magyar oldal a spacejunkie.hu, szakértő segítségükkel próbálunk eligazodni a történetében és megismerni a küldetését.
1989-et írunk, és bár a Hubble űrtávcső indítására még sor sem került (a távcső a Challenger űrrepülőgép 1986-os katasztrófája miatt egy raktárban várt a startra), a Maryland államban található Space Telescope Science Institute (STScl) és a NASA egy közös munkacsoportot hozott létre a következő generációs űrteleszkóp terveinek elkészítésére. A később “HST&Beyond” (“Hubble űrtávcső és Tovább”) néven ismerté vált kezdeményezés egy a Hubble-nél jóval nagyobb, az infravörös tartományban működő űrteleszkópot álmodott meg. A távcső koncepcióját az adta, hogy egy ilyen űreszközzel vissza lehetne nézni a kozmikus űridőbe, és akár az első galaxisok keletkezésének a fényét is vizsgálhatná a teleszkóp, amire a Hubble nem képes, ugyanis az főképp a látható fény tartományában végez vizsgálatokat. A kezdeményezés 1996-ra hivatalos döntést kapott a NASA-tól: “Next Generation Space Telescope” (NGST, – “Következő Generációs Űrteleszkóp”) néven megépítenek egy 8 méteres tükörrel rendelkező, az infravörös tartományban vizsgálatokat végző űrtávcsövet, ami a Nap-Föld rendszer L2 pontjára, a Földtől kb. 1,5 millió kilométerre helyeznek el. Az űrhivatal becslése szerint a projekt összköltsége kb. 500 millió dollár lesz. A programhoz az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) is csatlakozott. A tervek további finomítása után 2002-ben kapta meg a távcső a James Webb nevet, aki a NASA második igazgatója volt 1961 és 1968 között, és hatalmas szerepe volt a Holdraszállásban. 2011-ben kezdődött a végső tervezési és gyártási fázis (C fázis), aminek minden elemét és mérföldkövét részletesen dokumentálták, illetve folyamatosan felülvizsgálták, mivel a teleszkóp számtalan technológiai újítást tartalmaz, illetve indítás után már semmit nem tudnak javítani rajta. 2011-re sikeresen elkészült a főtükör 18 szegmense, és a tesztekkel sikeresen bizonyították, hogy megfelelnek minden elvárásnak. 2011 novemberében a Kongresszus  8 milliárd dollárban maximalizálta a program teljes költségvetését – 2018-ban végül ezt az összeget is átlépte a projekt 8,8 milliárd dollárral.

2012-ben 2013-ban elkezdtek érkezni a JWST elkészült egységei a Goddard Űrközpontba. 2013-ban megkezdődött az ötrétegű napvédő építése, 2013 és 2016 között a tudományos műszerek és azokat tároló egység építése és teszjei zajlottak. 2016 elejére a teleszkóp főbb egységeit is legyártották, illetve a főtükör 18 szegmensét is felhelyezték. 2017-ben főleg az elemek rezgési és kriogenikus tesztjei zajlottak a Johnson Űrközpontban, 2018-ban pedig az egységeket a Northrop Grumman Redondo Beach-ben található üzemébe szállították, ahol 2019-ben került végső összeszerelésre a James Webb űrteleszkóp. 2018 márciusában már 2020-ra tolták a JWST indítását, ugyanis a napvédő egyik membránja egy kábelhiba miatt teszt közben elszakadt és újabb felülvizsgálat és további tesztek voltak szükségesek.

A teleszkóp végső mechanikai integrációja 2019 augusztusában fejeződött be, ezután kezdődtek az utolsó tesztek a már elkészült teleszkóppal. Végül 2021. szeptember 26-án hajóval indult a már becsomagolt, és repülésre kész JWST a Panama-szoroson keresztül Francia Gayanára, ahova október 12-én érkezett meg.

Az indítást végző Arianespace szakemberei november 18-án helyezték be a teleszkópot az Ariane-5 rakéta áramvonalazó kúpjába, ahonnan december 24-én elindult a világűrbe.

A spacejunkie blog írása

Megnéznéd, hol utazik most az űrtávcső? https://webb.nasa.gov/content/webbLaunch/whereIsWebb.html?units=metric