A vajdasági Deák Ferenc, akinek újévkor születésnapja lenne

Posted by

Herzum Péter
>1938 január elsején született a bánáti Magyarittabén, bár, ami azt illeti, évszámként következetesen 1939-et mondott és írt. Valószínüleg ennek oka az, hogy annak idején el akarta kerülni a katonaságot megelőző összeírást. Szőlőművesek gyermeke volt. Egy különös világba született. Itt a délvidéken öt nyelvet beszéltek (szerbet, románt, németet, szlovákot és magyart) s minden gyerek – így ő is – legalább konyhanyelven ki tudta magát fejezni, érteni pedig tökéletesen megértette a másikat. Amikor középsikoláskorú lett, egy belgrádi gimáziumba iratták be, és itt is járt egyetemre, bölcsész szakra. Professzor a jeles professzor, Löbl Árpád volt.
Már tizenévesként részt vett a kommunista mozgalomban, és összebarátkozott egy, a Csepeli Vasműből érkezett melóssal, aki ugyancsak a Délvidékről származott. Broz volt a neve. Mozgalmi névként Dugovics Tituszt választotta, a nándorfehérvár hős emlékére, aki a mélybevetette magát a várfalakra fellépő első ellenséggel. Így született meg Joszip Broz Tito, jugoszovláv elnök és „láncos kutya”, ahogy a sztálinista keleti tömb emlegette. Deák Ferenc is próbált mozgalmi nevet adni magának. Aztán rájött: Deák Ferenc is van annyira történelmi név, mint Dugovics Titusz.
Az egyetem elvégzése után a szabadkai Népszínház (Suboticke Pozoriste) dramaturgja lett, majd – miután megalakult az újvidéki színházhoz került. Korábban is írt, ifjusági regényre hajazó könyveket. De most teljes erejéből a színházra koncentrált. Később már a filmre is. Összebarátkozott Vicsek Károly filmrendezővel, és ők ketten alkotásaikkal törzsvendégek lettek alkotásaikkal a fesztiválokon Portorozstól Velencéig, San Remotól Puláig.
Volt egy filmjük a „Breme”, magyarul a „Teher”.Remek mozi, ami Magyarországon egyszerűen „elszürkült”. Lefordították ugyanis az elejétől a végéig magyarra. Már ahogy a szinronizáláskor szokásos. De a „Breme” lényege éppen az volt, hogy minden figura, aki egy-egy nemzetiséghez tartozott, a saját nyelvén beszélt. A drámai téma az otthonmaradt öreg generáció és a világot járó fiatalok közti konfliktusra épült, ami egy öreg paraszt öngyilkosságához vezet.
Életébe beleavatkozott a barát,Tito elnök. Kinevezte nagykövetnek Guineába, amellyel Jugoszlávia akkor vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Afrikai élmények alapján írta meg abszurd drámáját, a Bogarakat.
Elhozta Budapestre is a darabot, mi pedig elmentünk együtt a főnökömhoz, Rajnai Andráshoz. Rajnai elovasta, tetszett neki. De két nap múlva Rajnai meghalt. Deák is betegeskedett .A tervből nem lett semmi.
Deák Ferenc a jelen krónikásaként az első volt, aki Határtalanul című a drámájában foglalkozott a balkáni háborúval és kiváltó okával: a mindent elárasztó, tragédiába és népirtásba torkolló szerb nacionalizmussal.
 Deák Ferenc több mint 60 hazai és nemzetközi díjat kapott. 2010-ben Szabadka város díszpolgári címével tüntették ki. 2011-ben halt meg.