Luca napi vigasságok – Takács Viktória: Luca-mese

Posted by

Fazekas Erzsébet

>Mesének ugyan nem mese a Scolar Kiadó Hagyományok sorozatának legújabb kötete, de mivel 3–7 éveseknek készült, nem is igazán kérjük rajta számon a hosszabb történetmesélést. Szerzője, a grafikus Takács Viktória a jeles alkalmakhoz – húsvét, pünkösd, szüret, karácsony és a betlehemezés – kapcsolódó hagyományokat gyűjti egybe a kicsiknek szóló kötetekben, de belekerül az „importált” busójárás is. Ez a kötet a december 13-ához, vagyis Luca napjához kötődő népszokásokat mutatja meg, s mint ilyen, tanításra, ismeretterjesztésre is kiváló, látványosan illusztrált könyvecske.

Címlapját oly gazdagon borítja a sok „lucás” motívum, hogy ezeket akár tartalomjegyzéknek is tekinthetnénk. Látjuk a főszereplő kisfiút, Simont, és kezében a hatalmas sárga dísztököt. A nagypapát, amint büszkén emeli fel a kilencféle fából készített Luca-széket. Hófehér lepelbe burkolt „alakoskodók” jelennek meg. Ott repül a seprűnyélen lovagoló banya, bár fekete ruhája nem libben. Talán nem is repül, csak megdermedt a levegőben! Nem véletlenül nem esik le háta mögül fekete macskája. Egy tar faágról hatalmas sárga szemekkel nézi az olvasót a fekete bagoly is.

Dúsan van itt kitöltve minden négyzetcentiméter, mert a szerző maga az illusztrátor, és erről sok-sok dicsérő szóval kell megemlékezni. Néprajzosnak kellene lennem, hogy értékelni tudjam, vajon a Luca naphoz köthető minden népszokás megjelenik-e itt egy csokorba gyűjtve.

Azt mindenesetre megnyugtatónak találom, hogy a szerző, finom eleganciával, nekem is elmagyarázza, hogy a tökfaragás bizony nemcsak a kelta gyökerű, de egy kanyarral az Egyesült Államokból átvett Halloween „magyarítása”, hanem része saját falusi hagyományainknak. Hiszen manapság sokan jobban ismerik, sőt városokban is követik a tengerentúli szokást… Nekik is üzenem, amit e könyvből tanultam: a „pumpkin” neve magyarul Luca-tök. Persze nálunk is azért faragják, majd rakják gyertyafénnyel kivilágítva az ablakba, hogy elijesszék vele az ártó szellemeket.

Jól esett megtudni a Luca-szék készítésének pontos részleteit: kilencféle fa (kökény, som, körte, jegenyefenyő, jávor, boróka, rózsa, cser, akác) anyaga kell hozzá. Nem lehet benne szög, és minden nap kell rajta egy keveset dolgozni. Épp csak farigcsálni naponta valamennyit, szép lassan, a lényeg, hogy karácsonyig elkészüljön – nem véletlenül mondják a lassú munkára: „úgy készül, mint a Luca széke!” Aki pedig hóna (kabátja) alá rejtve beviszi a templomba, s az éjféli misén feláll rá, megláthatja a boszorkányok szarvait. Fontos tanács: legyen ilyenkor a zsebben sok mák, mert aki szarvat lát, szórja szét gyors menekülése közben  a mákot. A banyák ilyenkor a fékre lépnek (gondolom, a seprűére), mindet összeszedik, így hát lemaradnak. És a banyáktól végleg meg lehet szabadulni, ha a Luca-széket otthon elégetik. (Azért nem árt még az ajtófélfát is bedörgölni fokhagymával.)

Nekem több minden jelentett újdonságot. Nem tudtam, hogy 13-án: „semmit nem lehet kivinni a házból, nehogy elvigyük a szerencsét!” Viszont e napon babot fejteni: szerencsét hoz. A nők számára minden más munka (takarítás, mosás, főzés) azonban tilos, különben kővé válhatnak. A nagypapa azt mondta nagyanyónak, üljön nyugton a fenekén ilyenkor, ezzel jó példát mutat a tyúkoknak a kotláshozVarrni meg azért nem szabad, nehogy épp a tojást kipottyantó nyílást varrja be az asszony… Ez utóbbi mondások arra szolgálnak bizonyítékul, hogy a tojásnak komoly értéke volt a paraszti világban. (Lehetett is, hátha aranytojást tojó tyúk lesz belőle…)

Egyszeri és egyszerű meteorológiai alapképzést is kapunk: Luca-naptár készíthető – hagymából. A hagymafejet (reggel) félbe vágják, 12 rétegét leszedik, majd sorba állítják, jelképezve az év hónapjait. Megsózzák, és este megnézik, melyik mennyi levet eresztett – abban a hónapban sok csapadék lesz. Melyik este kell megnézni? Még aznap.

Takács Viktória

Ebben a hagyományainkat ismertető „mesében” minden fontos (népszokás) 13-ához kötődik, és már eddig is este zajlott sok minden. Este ért haza a főszereplő Simon, s akkor hallott szüleitől további szokásokról. (Simon világa számomra kissé túl hibátlan: nincs bibircsók a banya arcán – de ez legyen a legnagyobb baj.)

És a lényeg: az éjféli misén Simi nem látott boszorkát… Sőt a banyának hitt Lulu néniről kiderült, hogy nagyon kedves öreganyó, akár lehetne a pót-nagymamája is!

Takács Viktória: Luca-mese
Hagyományaink sorozat
Scolar Kiadó, Budapest, 2021
24 oldal, teljes bolti ár 2399 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 2039 Ft
ISBN 978 963 509 4226

A KULTÚRAKIRAKAT

 

%d bloggers like this: