Barbika karácsonya

Posted by
Gellért András
A Barbika karácsonya című rövid írással kívántam békés ünnepet minden kedves barátomnak, ismerősömnek!
Barbika karácsonya
– Barbikám, drágaságom, emlékszel a régi karácsonyokra? Meg amikor hetven kilométert gyalogoltunk térdig hóban a Hortobágyig, a kilenclyukú hídig?
– Még most is megkönnyezem, ha rá gondolok.
– Én vittem a vállamon a karácsonyfát, te pedig nejlon szatyorban a díszeket. A madaraknak szánt ajándékokat meg letettük a fa alá.
– Előbb mindig a mamáékhoz mentünk ünnepelni. Anyuka hímzett falvédőt kapott tőlünk, apuka pedig szatmári medveölő pálinkát. Istenem, hogy örültek neki. Én pedig kaptam tőlük tepertős hagymafánkot díszes faládikában, azt apukád faragta nekem.
– És még a nevedet is belevéste székely rovásírással, „Az én drága menyemnek, Barbikának”.
– Gyönyörű életünk volt.
– De panaszra már nincs okunk, Barbikám.
– De azért ma már egészen más a karácsony. Tiszta ideg vagyunk.
– Dehogy! Ha bármikor kérdeznének, mondd azt, hogy nem tudsz semmit, a férjem intézi az ajándékozást.
– Nem kellene mégis felírni, hogy kinek mit adtunk, és ebből mi a miénk?
– Még csak az kellene!
– De akkora már a család, mindenki ad valamit, mi szintén viszünk valami apróságot. Nem tudom követni. Tavaly is kétszer adtunk apukádnak tengeri vitorlást, mert elfelejtetted, hogy
már a névnapjára is kapott egy kétárbócost.
– De azt is megoldottuk, nem? Végül az a miénk lett.
– És a jachtkikötő? Az most az övé vagy a miénk?
– Papíron az apukáé, de a haszonélvező a lányunk, Norcsi.
– A testvéred visszaadta már a hőerőművet, amit tavaly kapott a születésnapjára?
– De jó, hogy mondod, utána fogok nézni.
– Idén mit adunk az öcsédnek?
– A repülőtér elég lenne neki.
– Az egész?
– Ne kapassuk el! Papíron az övé, de csak a poggyászkezelést kapja meg. Abban van a pénz.
– Anyukádnak mit viszünk?
– Semmit. Őt megutaztatjuk.
– Komolyan? A Montpellierben megszerzett szállodát kapja?
– Igen, de már Karcsikáé a nagyobb rész.
– Édes vagy, hogy mindig gondolsz a fiunkra is. Tudod már, hogy idén mit kapsz a szüleidtől?
– Apa megsúgta, hogy anya vett magának egy strucc farmot, de persze nekem adja.
– Gondoskodó család ez. Gondolnaka jövőre is.
– Tudtad, hogy Istvánka felesége hármasikreket vár? Ha februárban szül az asszony, akkor nekik is illik adni majd valamit.
– Barkikám, már vettem egy nemzetközi fuvarozócéget 1200 kamionos flottával. 30 százalék a hármas ikreké, lássák, mennyire igazságosak vagyunk. Majd harmadolnak. A többi a miénk.
– Zoltánt el ne felejtsük! Annyira szófogadó gyerek az, aláír helyettünk mindent.
– Ő egy bankot kap idén.
– Nem lenne jobb egy tévécsatorna? Imádja kapcsolgatni.
– Nem rossz ötlet, akkor Tibi nevén lesz a bank, Zolién meg a tévé.
– Akkor mindenkivel megvagyunk?
– Meg, Barbikám. De most ideje öltözni, indulunk kell, nehogy lekéssük az éjféli misét. Áldás, békesség és gyarapodás a mi szent családunknak.