Nőügyekkel foglalkozom

Posted by

Fáb ián András

>Négy éve szállóigeként terjed az országban Orbán Viktornak az az aranyköpése, amikor a Parlament
folyósóján az ATV őt kérdező riporterének egy gúnyos félmosoly kíséretében kimondta: „Nőügyekkel
nem foglalkozom.” A kérdést a külügyminisztérium azon döntése indukálta, hogy azonnali hatállyal
hazarendelték Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövetet. Most azonban nem ezzel az
üggyel szeretnék foglalkozni, hanem a kijelentés féktelen cinizmusával, durva szexizmusával,
diszkriminatív felütésével.
Orbán világképében, gondolatvilágában és politikájában – ez azóta már többször is megmutatkozott
– a nemiségnek, a társadalmi nemi szerepeknek (gender!) meghatározó jelentősége van. Legyen az,
mondhatnánk. Nincs is ezzel mindaddig baj, amíg Lajos bácsi a tanyásgazda a magyar pusztában
anyázik vagy buzizik. Nagy a baj akkor lesz, amikor a magyar miniszterelnök nem értékükön méri az
embereket, hanem nemi hovatartozásuk, vagy éppen szexuális beállítottságuk, a másik emberhez
való vonzódásuk alapján. Mindeközben pedig elutasít minden olyan „másságot”, amely számára
idegen, vagy úgy érzi, hogy elutasítandónak kell nyilvánítania, mert abból valamilyen haszna van.
Orbán nem foglalkozik nőügyekkel. Foglalkozik viszont azzal, hogy az apa férfi, az anya nő. Törvénybe
foglalja, majd népszavazás elé viszi, hogy a homoszexualitás üldözendő, azonosságot tesz a
homoszexualitás és a pedofília közé. Nőügyekkel azonban nem foglalkozik. Ez aztán meg is látszik az
ország nemzetközi megítélésében is. A nemek közötti egyenlőség megvalósulásának rangsorában
Magyarország 27 ország között a 26. helyen áll az Európai Unióban. A Nemek Közötti Egyenlőség
Európai Intézetének (European Institute for Gender Equality, EIGE) legfrissebb adatai szerint a
magyar egyenlőségi index a 100-ból 53-as értéket ért el. Ez a pontszám és helyezés pedig lényegében
totális egyenlőtlenséget jelenti, szemben a 100-as értékű maximálisan egyenlő bánásmóddal. A
magyarnál csak Görögországban rosszabb valamivel a helyzet (52,2 pont).
Van ennek az EIGE jelentésnek egy mutatója: a nők részesedése a hatlomból. 2010 óta itt egyáltalán
nem változik a helyzet. Sőt! A 2010 utáni adatok azt mutatják, hogy visszalépés történt a nők
szerepvállalását illetően a politikai, gazdasági és társadalmi területen egyaránt. Márpedig ez
egyértelműen Orbán Viktor és a kormányzó Fidesz felelőssége.
A 2014.ben megalakított 3. Orbán kormányban egyetlen nő sem szerepelt. 2015-ben Orbán ezt azzal
indokolta, hogy a nők nem alkalmasak arra, hogy nagy politikai nyomást elviseljenek. Akkoriban
mindössze egy jó politikusnőt látott a porondon, az azóta köddé vált Czunyinét, akit Orbán akkoriban
olyan pajornak látott, akiből „még lehet cserebogár”. Nem lett. Helyette viszont megjelent egy igazi
nehézbombázó, akit akkoriban a kormányfő így jellemzett: „Van egy másik lány, illetve egy másik
hölgy, mert van három vagy négy gyereke is, aki szintén ott dolgozik, családpolitikával foglalkozik,
beszél három nyelvet, nagyon jó képességei vannak és jól viszi a családpolitikát. Szerintem ott is van
erő meg kurázsi".
Arról a Novák Katalinról volt szó, aki a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár feladatait látta el
abban az időben. Orbán pedig felfigyelt rá. Azt nem tudta róla, hogy három vagy négy gyereke van-e,
de azon kívül, úgy tűnik, minden egyebet. Mára pedig az is kiderült, hogy azóta le sem vette róla a
szemét. Olyannyira nem, hogy Novák Katalin csillaga gyorsan emelkedett. 2014-től
az emberminisztériumban család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2017. novemberétől azonban
már a Fidesz alelnökét tisztelhetjük benne. 2018-ban lett országgyűlési képviselő, majd 2020. október
1-től családokért felelős tárca nélküli miniszter. A 2020-as Befolyás-barométer szerint
ő Magyarország 21. legbefolyásosabb személye. A Forbes 2021-es listája szerint viszont már a
közéleti kategória első helyezettje.

Orbán Viktor a megmondhatója, hogy miért mégis belőle lett a cserebogár (miközben Czunyiné
karrierje hirtelen véget ért). Orbán meglátta Novák Katalinban a női nemre szerinte olyannyira nem
jellemző erőt és teherbírást. Ez utóbbiról eszünkbe jut azonnal a női princípium, a család. Volt idő,
amikor Novák Katalin még azt sajnálta, hogy nincs több gyerekük, csak három (vagy négy). Ő még
nagyobb családot akart volna, mert “ennél értelmesebb dolog nincs a világon”;. Ebben azonban úgytűnik nem volt egyetértés közte és férje Veres István Attila között, aki 2013 óta a Magyar Nemzeti
Bank pénz- és devizapiaci igazgatója.
Mára nagyot fordult a történelem szekere, mert Novák Katalinban az ország első női köztársasági (?)
elnök-jelöltjét tisztelhetjük. Orbán ez esetben mégis késznek mutatkozott – nyilván politikai
haszonszerzés céljából – nőügyekkel foglalkozni. Az sem érdekelte, hogy mekkora lesz az a nők
számára elviselhetetlen nyomás, amelyet Novák Katalinnak majd cipelnie kell.
A hölgy azonban nem ijed meg a kihívástól. Már jelentette is, hogy készen áll a feladatra.
Visszagondolva Sólyom László, Schmitt Pál és Áder János politikai szerepére ebben a funkcióban, azt
mondhatjuk, hogy az országnak már réges-régen tök mindegy, hogy ki vigyáz a bánáti bazsarózsákra,
ki ír alá bármit a nemzett gojostolával vagy ki üldögél és horgászik éppen valamelyik tó- vagy
folyóparton. Vélhetőleg az sem fog tehát különösebb izgalmat kiváltani a lakosság köreiben, hogy
mostantól egy politikai szempontból tökéletesen megbízható elvtársnő kötöget rövidesen a Budavári
a Sándor palotában.