Kell-e nekünk MZP?

Posted by
>Rossz a címben feltett kérdés: a szavazók döntöttek, tehát kell nekünk Márki-Zay Péter. A választók új valakire vágytak, és a hódmezővásárhelyi polgármester meggyőzte őket, hogy ő lenne a legalkalmasabb jelölt az ellenzék számára, neki lehet esélye legyőzni Orbán Viktort.
Az emberek – az ellenzék táborában – úgy vélik, hogy a Fidesszel szemben egy pártokon felül – kívül(?) – álló politikust érdemes jelölni; ő az, aki nem része semmilyen korábbi nomenklatúrának, nem sározódott be, és végeredményben egy olyan helyen tudott már kétszer is győzni, ahol eleddig megkérdőjelezhetetlen úr volt Lázár János. Szóval, kell MZP, nem pusztán az emberek döntése alapján, azért is, mert szükség van új hangra, új lendületre, új megközelítésekre, éppen azért, hogy utol lehessen érni azokat a választókat, akiknek ugyan már elegük van a kormánypártból, és főként Orbán Viktorból, de – úgymond – ezen az oldalon még nem találtak otthonra. És azért nem, mert hiányzott egy karizmatikus, általánosan elfogadott vezető, egy olyan személy, aki képes összetartani ezt az amúgy meglehetősen széttartó csapatot.
A széttartó kifejezés mellé ne tessenek most egy negatív előjelet tenni. Az elmúlt évtizedben, évtizedekben, azt láttuk, tapasztaltuk, hogy még egy párton belül sem könnyű – mondjam azt: lehetetlen? – megteremteni az egységet, hát még, ha hat pártról beszélünk. Hat különböző értékrend, hat eltérő politikai kultúra, hat ideológia, és – főleg – hat különböző ambíció. De bármennyire is eltérőek itt a szereplők, egy jól felfogható azonosság, közös érdek van, vagyis az, hogy mindannyian le akarják váltani ezt a rezsimet. Azt a rezsimet, amely lényegében megfojtotta őket, mellékszereplővé silányította az ellenzéket, saját képére formálta az egész rendszert, kiüresítette a demokráciát. Ráadásul nem pusztán a palettán lévő ellenzéki pártoknak volt ez az ambíciójuk, a választókban is ez az igény fogalmazódott meg. Az az igény, hogy fogjanak végre össze, ne engedjék, hogy a Fidesz szétforgácsolja őket, vessék ki soraikból azokat, akik a hatalmon lévők titkos szolgái, és legyen végre egy igazi erő, egy olyan erő, amely valóban visszafordítja Magyarországot a demokratikus útra.

Nem volt könnyű ezt a választói igényt közös akaratra emelni. Noha a korábbi választások előtt is látta a többség, hogy csak egy közös út vezethet a sikerhez, soha nem sikerült odáig eljutni. Az egyéni ambíciók mindig erősebbnek bizonyultak, így aztán maradt, ami volt: a széttagoltság, majd a vereség, a vereség után pedig a gyászmunka. Természetesen ne kárhoztassuk a szereplőket, valamiért ennek így kellett alakulni, és egyébként sem tudjuk visszafordítani az idő kerekét. A politikai tudáshoz is érési folyamatra, valamint tapasztalatra van szükség, ez a tapasztalat pedig mostanra gyűlt össze, vált a cselekvés hajtóerejévé. De: azért ne dobáljuk még a levegőbe a kalapunk; az ízek még nem értek össze, ehhez ennyi idő nem lehet elegendő. Az előválasztás ugyan elindította a folyamatot, megtalálta az ellenzéki szavazót, mint létező csoportot, de még nem tudja teljes mértékben kielégíteni igényeit. Így például azt, hogy hiánytalanul felsorakozzon Márki-Zay mögött, illetve elfogadja azokat a döntéseket, és retorikát, amelyet az új miniszterelnök-jelölt képvisel.

MZP idestova két hónapja áll az ellenzéki tömörülés élén, de nyugodtan kijelenthetjük. ez a megfogalmazás erősen túlzó, messze nem áll még az élén. Egyelőre mindenki csak kóstolgatja az új kiválasztott vezető stílusát, ötleteit, irányvonalát, és ez a kóstolgatás nagyon is érezhető a választók körében. Így válik indokolttá a címben feltett kérdés; pártokban választókban is megfogalmazódik, kell-e nekünk MZP? A jelölt ugyan látszólag nagyon magabiztosan mozog a politikai pályán, de ez a magabiztosság legfeljebb abban manifesztálódik, hogy rengeteget tárgyal – most már kevesebb interjút ad, sokakkal találkozik, de nem vált át cselekvésbe. Márpedig most már mindenki azt várja az ellenzéktől, hogy legyen vége az előválasztás hullámveréseinek, és lássuk, hogy nem hiába csavartuk fel magasra a várakozásainkat.

Tudom persze, hogy dolgozni kell a programon, hogy a fentebb leírt elkülönült érdekeket összhangba kell hozni, de ezek a dolgok pont nem érdeklik a választókat. Ők nehezen fogadják el, amit sokan magyarázatként említenek, hogy az előválasztás lendülete szükségszerűen hagyott alább, nekik nem magyarázatok kellenek, hanem cselekvések. Nem fogadják el a korábbi időszak megfeszített munkája okozta fáradtságot, és igazuk van: négy évente van választás, márpedig ez a négy év hamarosan letelik, nincs idő pihenni. Ötletekre, lépésekre van szükség, és arra, hogy MZP valóban ott meneteljen az élen, diktálja az iramot, mozgassa az embereket, ne csak a saját munkatársait, és újra töltsön fel mindenkit hittel: áprilisban távozni fog az előző garnitúra. Márki-Zay Péternek pont azt kell tennie, amivel már a kérdést is megakadályozza, azaz egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy nekünk szükségünk van rá. Hogy nekünk MZP kell.

Megjelent a Hírklikkben