Posted by Bohus Péter
Klubrádió
Az Alkotmánybíróság elnöke nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy az ellenzék hogyan próbálja az alaptörvényt majd megváltoztatni, a tagjait pedig szétkergetni, ez alkotmányos puccs. Szerinte egyetlen alkotmánybíró sem elmozdítható. Magyar György beszélt a Reggeli gyorsban azt mondta, az Ab elnöke érdekes módon nem akkor szólalt meg, amikor kiherélték a taláros testületet, hanem egy vitához szólt hozzá. Az ügyvéd javaslata: tessék, kérem, kétharmaddal nyerni. Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke szerint az Alkotmánybíróság elnökének az ellenzéki terveit hangosan kifogásoló nyílt levelében megfogalmazott aggodalmat meg lehet érteni, de nem lehet elfogadni, mert ő – csakúgy mint az ombudsmanok – nem csúszhatnak át a politika szférájába. Azt ugyanis kizárja a funkciója, hogy napi politikai véleményekkel összefüggésben állást foglaljon.
„Ez politikai elfogadhatatlanság”. Magyar szerint Sulyok Tamás aggodalma a saját szempontjából jogos, de szereptévesztés is egyben. Az Ab elnöke ugyanis nem teheti meg, hogy beleavatkozik egy ilyen beszélgetésbe. Hiszen az ellenzék jelenleg beszélget, és „keresi a jó megoldásokat, hogy hozzá lehet-e nyúlni az alaptörvényhez, milyen mélységig, milyen feltételekkel, elég-e hozzá a többség, vagy minősített többség kell hozzá”. Ez az embereket is érdeklő kérdés, de Magyar szerint ezek „olyan jogviták, amit jogszakértők és általában hozzá nem értők együtt meggondolnak, de neki itt nem osztottak lapot”.
Magyar szerint az Ab elnökének korábban viszont lett volna lehetősége felszólalni, például amikor „kiherélték az alkotmánybíróság jogköreit”, amikor az Ab az államnak nem tetsző döntést hozott, amikor beépítették az alaptörvénybe azokat a döntéseket, amiket az alkotmánybíróság előzőleg alaptörvényellenesnek minősített. „Ezt hagyta az elnök úr, nem szólalt föl, most pedig egy legitim vitához hozzászól, ami nem tisztességes”, mondta Magyar György. Szerinte ezek a viták el fognak dőlni, hiszen az ellenzéki pártoknak vannak szakbizottságai, mint a közjogi bizottság is, tehát „zajlik ez, nem kell megelőlegezni”. Szerinte az emberek olyan tisztességes alkotmányt szeretnének, ami „nem olyan ferde és egy arcú, amilyet a Fidesz alkotott a saját arculatára”. Példaként említette a választójogi törvényt és az egész alkotmányos berendezkedést a praeambulumától kezdve, amik szemétre dobhatók, csak nem úgy, hogy kidobom, hanem megérlelem, megvitatom a társadalommal. Szerinte akár egy alkotmányozó nemzetgyűlést is létre lehet hozni, majd az új alkotmányt egy népszavazással legitimálni. „De nem ezzel kell kezdeni, a Fidesznek is tíz évébe került, ezért a lebontása sem egyszerű módszer”. Lesz egy tisztességesen letehető alkotmány tervezet, és utána el kell indítani ennek a társadalmasítását, legitimálását, és nem úgy, ahogy a Fidesz tette. Az alkotmányos berendezkedésnek a letéteményese a nép, népakaratnak kell érvényesülnie, mondta. Az alkotmány ugyanis az állampolgárokat védi „a dúvad állammal szemben. A mostani alaptörvény nem teszi ezt meg”, hanem úgy van összerakva, „ezt hívjuk NER-nek, hogy minden egyes kérdés csak a Fidesz oldalára tud eldőlni”. Ezen legitim módszerekkel kell szerinte változtani. „A legegyszerűbb, tessék, kérem, kétharmaddal nyerni. Ez nem nehéz. 47%-kal is el lehet jutni a kétharmados többséghez” – mondta Magyar György.