Miért ront rá az Orbán-kormány a legnépszerűbb boltokra?

Posted by
Raskó György
>Napok óta foglalkoztat, miért támadja az Orbán-kormány ennyire dühödten a multi kiskereskedelmi láncokat. Az okon magam is meglepődtem, ennek lényege, hogy a Fidesz kormányzás alatt az ország elveszítette függetlenségét az élelmiszer-kereskedelmi piacon. annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben négy alkalommal is megpróbált beavatkozni a versenybe a magyar tulajdonú láncok érdekében. Elgondolkodtató, hogy minden beavatkozási kísérlete ellenkező hatást váltott ki, azaz a lépés után a büntetett láncok piaci pozíciója még tovább erősödött, míg az agyontámogatott hazai láncok piaci részesedése még tovább zuhant.
Néhány konkrét adat, amely állításomat alátámasztja:
az egy boltra jutó forgalom-változás 2014-2019 között:
Lidl + 97%
Aldi + 86%
Penny + 40%
CBA + 3%
Real +4%
Coop +1%
Ugyanezen adatsor 2019-2020 között még elképesztőbb részesedés-zuhanást mutat:
Lidl +20,2%
Aldi +19,0%
Penny +14,1%
Coop +1,7%
CBA +0,7%
Real +0,3%
A három nagy multi diszkontlánc nem csak a hazai láncokat veri kenterbe, hanem a hagyományos hiper és szupermarket láncokat is. A Lidl mindenkit megelőzött, a Tesco-t és a Spart is, de eszméletlen gyors ütemben bővül az Aldi és a Penny forgalma is. A három diszkontlánc éves árbevétele 2021-ben el fogja érni az 1700 milliárd forintot s ezzel először megelőzi a három nagy hazai lánc forgalmát, amely kb. 1650 milliárd Ft lesz. A legnagyobb szereplő azonban így is a hagyományos hiper és szupermarket szegmens marad mintegy 2200 milliárd Forint éves forgalommal.
A hazai láncok és független boltok részesedése a magyarországi élelmiszer- és háztartási vegyiáruk kiskereskedelmi forgalomból 2010 és 2021 között nagyot zuhant, a közel 50%-os arányról messze 30% alá, ami döbbenetes marginalizálódásra utal. Az egyes láncok egy boltra jutó árbevételében még nagyobb különbségek vannak. A Lidl esetében az egy üzletre jutó éves árbevétel az idén el fogja érni a 4,5 milliárd forintot, az Aldinál a 2,5 milliárdot, a Sparnál 1,5 mrd Ft. Velük szemben a CBA boltok átlaga éppen csak meghaladja a 300 millió FT-ot. Az egy eladóra jutó forgalom a Lidl-nél 240 millió Ft körül van, a CBA boltoknál kb. 50 millió Ft, azaz egy Lidl-nél dolgozó magyar eladó 4,8szor többet teljesít, mint egy CBA-ás. Nem folytatom, mert úgy vélem a felsorolt adatok mindenkit meggyőznek abban, hogy az Orbán kormány függetlenségi harca a hazai élelmiszer-kereskedelem terén totális kudarc, bizonyíték a sorozatban hozott rossz döntésekre, a hozzá nem értésre.
Lehetett volna hatékony beavatkozásra is mód, ha a kormány az elvtelen osztogatás és diszkriminatív jogi szabályozás helyett a magyar tulajdonú láncok megsegítése során a hatékonyabb működés feltételeinek megteremtésére koncentrál. Mert a magyar láncok marginalizálódása egy dologra vezethető vissza: egyszerűen nem versenyképesek. A versenyhátrány kiegyenlítését nem elvtelen jogi beavatkozásokkal, büntetőadók kivetésével lehet elérni, hanem kemény és innovatív munkára ösztönzéssel, esetleg állami tőkével. Ez idáig elmaradt, az odaszórt milliárdok idáig elfolytak de sose késő változtatni a rossz gyakorlaton. Én ezt ajánlanám a kormánynak s nem azt a trükközést, amit a mostani intézkedés csomag takar. Ennek megint az lesz az eredménye, hogy a magyar tulajdonú láncok és független boltok súlya tovább csökken az élelmiszer-kereskedelemben.