A szeretet ünnepén

Posted by

Fábián András
>A magyar, alaptörvénynek elkeresztelt, de alkotmányként emlegetett izé is kimondja, hogy az apa
férfi, az anya meg nő. Ők szeretik egymást, s e szerelem gyümölcse pedig a gyermek. Ők együtt a
család. A kormányzati körök számára ez olyan világos, mint elsős nebuló számára az egyszeregy, de a
hülye nép csak nem akarja megérteni. Mit nem akar megérteni? Hogy egy férfi nem nő, egy nő meg
nem lehet olyan, mint egy férfi. Ahogy Zelk Zoltán írja: apa mosdik, anya főz. A szerepek nem
felcserélhetők.
A gender-elmélet szerint a társadalmi nem (gender) a társadalom által elvárt szerepek felvállalása.
Viselkedésünket a neveltetéssel, a felnőtté válás során kiteljesedő szocializációval sajátítjuk el. Jó
példa erre, hogy miután a doktor megmondja, hogy fiú vagy lány babánk lesz, kék vagy rózsaszín
ruhácskával várakozunk a kis jövevényre. A lányok később babát kapnak, a fiúk fakardot, fapuskát.
Egy kislány legyen cuki és kedves, a fiú meg ne hagyja, hogy bántsák. Csapjon oda, amikor oda kell
csapni! Vagyis a gyerekeket kicsi koruktól tanítjuk (mi szülők és a környezet, a társadalom!) arra a
nemi szerepre, ami a megszokott, az elvárt és természetes. Általában. Mert mint a világon
mindenben, a nemi szerepekben is vannak kivételek, eltérések. És ez így természetes mindenkinek,
vagy majdnem mindenkinek, akit nem politikai haszonszerzés motivál. Akit viszont igen, annak ezen kivételek démonizálása képezi az egyik fő feladatát. E harchoz toboroz híveket maga köré.
Ezt a gender-dolgot kicsiny honunkban manapság egyáltalán nem illendő emlegetni, mert a kedves
vezető megtiltotta. Magyarországon nincs helye sem a társadalmilag meghatározott nemeknek, sem
a kivételeknek. Főleg a kivételeknek (LMBTQ lobbi). Ennek ellenére lépten-nyomon ezekbe ütközik az
ember. Mondhatnánk beleverik az orrát. Gondoljunk csak a kormány népszavazási kérdéseire,
amelyek olyan húsba vágó témákat boncolgatnak, mint a nemváltás, a (homo)szexualitásra
„nevelés”, a szexuális irányultságokat bemutató, nem kívánatos foglalkozás. Méhecske, porzó, bibe
még belefér az oktatásba. Minden egyéb a kormány szerint családi kompetencia. Iskola és civilek
tartsák távol magukat tőle. Ez a politikai döntés, mondja a kormány. Törvénybe is iktatja, majd
népszavazási cirkuszt rendez abból, amiben – mint már tudjuk – csak a család illetékes. Gender kontra
társadalmi nemi szerepek. Népszavazás kontra család. Valami itt nem igazán gömbölyű
mondhatnánk, és tényleg. Az Üvegtigrisben elhangzik a kérdés: Itt mindenki hülye? – és Gaben
válaszol: Itt? Mindenki!
Bevallom ez az egész ostobaság annak kapcsán vetődött fel bennem, hogy a Fidesz kedvenc
matematikusa, Rákay Philip (aki, ugye Kálmánnak született, de -természetesen nem nemváltó műtét
következményeként – lett Philip), egy posztban tett izgalmas megjegyzést Fekete Győr András egy
fotóját kommentálva. „Szép új világ” – ezt írta, és még egy röhögős szmájlit is tett mellé. Ez az ő
posztja elég komoly vihart kavart néhány óra alatt. Kálmánkát gyorsan kivégezték a hívek és az
ellenfelek. Olyan gyorsan kapott hideget és meleget, hogy jobbnak látta nagyhirtelen törölni a
közösségi oldaláról ezt a poénosnak szánt poént. Aztán fogta magát és jól megsértődött. Innentől az
ügy már nem érdekes.
Az az érdekes, hogy mindez azon bukott ki, hogy az apa, aki férfi (társadalmi
szerep!) miközben egy karácsonyi szeretetcsomagot állít össze a mellére kötött kendőben pihenő
kisdedét is láttatja a nagyközönséggel. Ez viszont egyáltalán „nem férfias”, hanem tipikusan „nőies”.
Ahogy a HVG szerzője is megjegyzi, Rákay valóságos kincsesbányát tárt fel egy gender-kutatónak.
Szakadjunk most el egy pillanatra a nagytudású Fülöpkétől, aki pillanatok alatt cáfolta meg mindazt,
amibe Orbán és kormánya milliárdokat ölt, ami miatt az ország tízmilliárdokkal lett szegényebb. A
CEU-ra gondolok, amelyet színleg a magyar emberek számára nem kívánatos Gender-szak miatt
pateroltak ki az országból. Felülről és kívülről nézve ez a Fekete-Győrrel kapcsolatos egész cirkusz sem több, de nem is kevesebb, mint a gyermekvédelminek nevezett törvény, amelyről utólag
rendeznek népszavazást.
Annak, aki ezt a törvényt és a népszavazási kérdéseket kiötlötte, elég érdekes gyermekkora lehetett.
Nyilván azt tapasztalhatta, hogy csak jöttek és jöttek az oviba mindenféle emberek, akik arra akarták
rávenni őt (talán Viktort???), hogy ne legyen kisfiú többé, hanem keressen egy doktorbácsit és kérje
meg, hogy csináljon belőle kislányt (mondjuk Viktóriát). Ugye, milyen abszurd? És nekünk ezekkel a
baromságokkal kell foglalkoznunk pandémia idején! Az országos parlamenti választások
mellékzöngéjeként. Mert ez a Fidesz kampánytémája!
Ebben a feszült helyzetben Fülöp megdöbbentő felfedezést tesz. Az általa csak Fegyőrként
emlegetett politikai ellenfél a hasán hordja a gyereket, mint egy nő. Uram Jézus! Hát mi jöhet itt még
ezután, mielőtt leszakad az ég?! Mosás? Porszívózás? A töltött káposzta berántása?!
Ilyesmikkel töltjük a drága időt, pedig oly sok dolgunk lenne még a világvége előtt. Például tisztázni
kellene, lehetőleg jó hosszú ideig, hogy most el akarta-e adni Karácsony a Városházát, vagy nem? Már
a rendőrség is nyomoz az ügyben, ami nincs, de feljelentés érkezett. Gondolom a volt katonai ügyész
megint aktivizálta magát. Márpedig, ugye, ha feljelentés van, akkor a rendőrségnek tennie kell a
dolgát. Nem minden esetben, mert van, hogy nem teszi, inkább íziben lezárja az ügyet. Ez esetben
tudjuk ki ellen kellene nyomozni. Illetve nem nyomozni. Körkérdést is intéztek a lakossághoz. Nem
tudom milyen sikerrel, mert a vidékieknek szerintem gőze nem volt róla, hogy Pesten van eladó
városháza.
Minden esetre akad jó hír is. A 444.hu közreműködésével (!) kiszivárgott, hogy már az ellenzék is
biztos lehet benne: Orbán Viktor nyerné a soron következő választásokat. Ellenzéki körökben teljes a
pánik. Ki tudja ki rendelte? Ki készítette? Milyen és mekkora mintával történt a felmérés? Folyik a
találgatás. A bölcsebbek mindjárt tudják, hogy ez nem véletlen. Az őszintébbek ki is mondják a
véleményüket „erről az ellenzékről”.
Pedig ez az egész nem egyéb, mint egy kedves karácsonyi meglepetés (már megint ez a Karácsony!) a
kedves vezetőnek, aki hónapok óta kétségbeesetten és pánikszerűen adósítja és aknásítja el az
országot és már jóelőre az új kormány megbuktatására készül. Nem tudja leplezni, hogy a vesztét
érzi. Lényegében a teljes állami intézményrendszert és vagyont kiszervezték már a bukásra való
felkészülés jegyében.
Ezért történhetett, hogy valaki megszánta a pánikos, pocakos kisembert és bedobta ezt a fake
közvéleménykutatási adatot. Hadd örüljön már egy kicsit. Nem kell mindjárt feladni! Igazából téged
szeret ám a nép, nem ezeket a hatalomra ácsingózókat! Nyugi, van még remény! Ráérsz szomorkodni
majd a jövő évi választások eredményének kihirdetése után. Most Karácsony lesz, ami, ugye,
leginkább a szeretet ünnepe. Boldog Karácsonyt kívánunk.