“A hatalom olyan, mint gint inni éhgyomorra”

Posted by
Pintér Dezső
>Ferenc pápa ma 85 esztendős. Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. 2013. március 13-án választotta egyházfővé a konklávé.
+++
“A szeretet nem romantika: a szeretet önfeláldozó, figyelmes, fáradságba kerül, a szeretet a szegények felé fordul, nagyobb öröme van abban, amit ad, mint amit kap. Másként semmi köze nincs ahhoz, amit keresztény szeretetnek nevezünk.”
+++
“A hatalom olyan, mint gint inni éhgyomorra. Szédülsz, lerészegedsz, elveszíted az egyensúlyod, és a végén fájdalmat okozol magadnak és a környezetednek, ha a hatalmat nem kapcsolod össze az alázattal és a gyengédséggel.”
+++
“Akinek több hatalma van, annak kicsivel többet kell szolgálnia!”
+++
“Az a személy, aki csak a falak építésére gondol, bárhol is legyenek, és nem épít hidakat, nem keresztény. Ez nincs az evangéliumban. ”
+++
“Minden férfinak, minden nőnek, akinek el kell vállalnia a kormány szolgálatát, két kérdést kell feltennie magának:„ Szeretem az embereimet azért, hogy jobban szolgálhassam őket? Alázatos vagyok, és mindenkit meghallgatok, különféle véleményekre, hogy a legjobb utat válasszam? Ha nem teszed fel ezeket a kérdéseket, a kormányzásod nem lesz jó.”
+++
“Az emberi jogokat nemcsak terrorizmus, elnyomás vagy merénylet sérti, hanem igazságtalan gazdasági struktúrák is, amelyek hatalmas egyenlőtlenségeket teremtenek.”
+++
“Az emberek általában nincsenek egyértelműen tudatában azoknak a problémáknak, amelyek különösen a kirekesztetteket sújtják. Pedig az utóbbiak jelentik a bolygón élő emberek legnagyobb részét: több milliárd emberről van szó. A szakemberek, a véleményformálók, a tömegkommunikációs eszközök és a hatalmi központok sokszor tőlük távol, elszigetelt városi térségekben találhatók, nincs közvetlenül kapcsolatuk az ő problémáikkal. A fejlettség és életminőség olyan kényelmes helyzetében élnek és gondolkodnak, amely a világ népességének többsége számára elérhetetlen. A fizikai érintkezésnek és találkozásnak ez a hiánya, melynek olykor városaink részekre szabdaltsága is kedvez, segíti a lelkiismeret elaltatását és a részrehajló vizsgálatokban a valóság egy részének figyelmen kívül hagyását. Ez néha »zöld« beszéddel jár együtt. Ma azonban már nincs más lehetőségünk, mint annak elismerése, hogy egy igazi ökológiai megközelítés mindig szociális megközelítéssé is válik, be kell illesztenie az igazságosságot a környezetről folytatott tárgyalásokba, hogy meghallja a föld kiáltását és a szegények kiáltását is.