A hely, ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon, mégis tele van műanyaggal

Posted by

Ifj. Chikán Attila
>A Mariana árok bolygónk legnehezebben megközelíthető helye, itt található Föld legmélyebb pontjaként ismert Challenger Deep, ahol az óceán eddig ismert mélysége 11 034 méter és ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon. Ennek ellenére még a Mariana árok feltérképezetlen mélységei sem tudták elkerülni a környezetszennyezés és a műanyaghulladék globális problémáját – nejlonzacskót és egyéb mikro műanyagokat találtak az óceán fenekén.
A Mariana árok a Csendes-óceánban az Egyesült Államokhoz tartozó Guam-tól mintegy 300, Tokiótól pedig 2400 kilométerre, az azonos nevű Mariana-szigetektől keletre található mélytengeri árok. A 2550 km hosszú, 69 km széles Mariana árok legmélyebb pontja, a Challenger Deep egyes mérések szerint 10 994 méter, más kutatások alapján pedig 11 034 méter mélyre tehető – így, ha a Mount Everest-et beletennénk ebbe a mélytengeri árokba, a csúcsától mérve további 2 kilométert kellene utaznunk, hogy elérjünk a tengerfenékre. A mélytengeri árkok jelensége azzal magyarázható, hogy a tenger fenekén óriási repedések húzódnak végig, ezek a mélytenger szurdokok a Föld középpontja felé tartanak. Itt található a Föld legnagyobb tektonikus lemeze, amely évente 7 centiméterrel csúszik a vele szomszédos Mariana lemez alá belesüllyedve ezáltal a földköpenybe.
Az eddigi merülések

Először 1875-ben a HMS Challenger legénysége végzett méréseket ezen a területen, szondaköteleket kötve hajójuk oldalára, azonban ez nem bizonyult elégnek – az ekkori számadatok még 8100 méter mélységet tulajdonítottak az ároknak. Később 1960-ban Jaques Piccard és Don Walsh elsőként tettek expedíciót a Mariana árok legmélyére egy Trieste nevű tengeralattjáró segítségével, elérve a máig fennálló 11 034 méter rekordmélységet.
Merülésük több mint 5 órát vett igénybe, azonban érkezésük után csupán 20 perc állt rendelkezésükre, hogy kutatásokat végezzenek, mivel az óriási nyomás hatására tengeralattjárójuk ablaka megrepedt. Legnagyobb meglepetésükre pedig a tengerfenék tele volt életre utaló jelekkel – halakkal, apró rákokkal és olyan mikroorganizmusokkal, amelyek évmilliók óta rejtve voltak addig az emberiség szeme elől. Piccardék után csaknem fél évszad telt el, mire újra ember járt a Mariana árok mélyén, előtte azonban 2009-ben harmadikként a Neurus nevű távirányítású tengeralattjáró érkezett a tengerfenékre, ember nélkül a fedélzetén. Ezt követően legközelebb 2012-ben James Cameron egyszemélyes merülőkabinjával a Deepsea Challengerrel érkezett a mélytengeri árokba, azonban Piccardék rekordját nem sikerült megdöntenie. Legutóbb pedig a Five Deeps expedíció egyik állomásaként Victor Vescovo látogatott el a mélység legaljára, lélegzetelállító dokumentációi a tudomány segítségével pedig egyre közelebb juttatják az emberiséget ahhoz, hogy megérthessük bolygónk működését, amelynek csaknem 70%-át alkotják tengereink s természetes vizeink, amelyek közel 95%-a napjainkig feltérképeztelen.
A 2019 májusában indított tudományos út során azonban Victor és kutatótársai mikro műanyag és további műanyag hulladék jelenlétére lettek figyelmesek – amelyek jelenléte a Hadal-zónában (a természetes vizek azon mélységi foka, amely 6000-11000 méter közé tehető. A görög mitológiából Hádész után kapta a nevét, úgy vélték ilyen mélységben és szélsőséges kondíciók között nem képződhet élet.) komoly környezeti, gazdasági és társadalmi diskurzusok szükségességét sürgeti.
Hogy kerülhet hulladék a Mariana árokba?

A megjelenő műanyag hulladék mellett további mérések arról tanúskodnak, hogy a Mariana árok egyes közegeiben jelenlevő szennyezettség aránya vetekszik Kína legszennyezettebb folyóiéval. A jelenlegi tudományos kutatások álláspontja, hogy a Great Pacific Garbage Patch  a forrása az árok szennyezettségének – ez a Csendes-óceán északi részén elhelyezkedő terület, ahol jelentős mennyiségű tengeri törmelék gyűlt össze a vízfelszínen lebegve. A tengeri törmeléket elsősorban olyan műanyaghulladékok alkotják, amelyek közvetlen vagy közvetett módon a tengerbe jutottak és idővel felaprózódtak.
A tengeri törmelék azonban a bolygót és az élőlényeket erősen veszélyeztető tengeri hulladéknak csupán 1%-át teszik ki. Folyamatos jelenléte azonban visszafordíthatatlan hatással lehet a környezetre. Például a különböző kozmetikai termékben megjelenő mikro műanyagok a lefolyókon keresztül könnyedén a tengerekben köthetnek ki, az óvatlan és felelőtlen szemétlerakás is hulladékok tonnáját juttathatja a vízbe. Az ezekből kioldódó kemikáliák és egy milliméternél is kisebb törmelékek pedig nagy kockázattal válhatnak a tengeri élőlények táplálkozási láncának részévé. Ezt követően a halászattal pedig előbb utóbb az emberi szervezetre is közvetett hatással lehetnek. Ennek bizonyítékaként figyelték meg a 7 000-10 500 méter mélyen élő „kétlábú” élőlényeket (amphipods) melyek szervezetében perzisztens szerves szennyezőanyagot (POPs) találtak.
A másik megállapítás alapján a tengeri törmelékek és hulladékok hatással vannak a vízben található oxigén mennyiségére, amely bizonyos tengeri fajok esetében nagymértékű halálozásához vezethet, valamint beleszólhat a fajok szaporodásba, így, ha bizonyos élőlények túl is élik a szennyezettségből fakadó oxigén redukciót, további szaporodásra képtelenné válhatnak, megakadályozva a fajfenntartást. Így könnyen olyan élőlények, organizmusok is eltörlődhetnek a föld színéről, amelyeket alkalmunk sem volt felfedezni, megismerni.
Mount Everest, vagy 11 km?

Az emberi tettek pusztító következményei láthatóan a Föld legszélsőségesebb, legmélyebb pontjaira is beszivárognak – ahol kevesebben fordultak meg, mint a világűrben. Érdemes-e olyan arányokkal dobálóznunk a Mariana árok viszonylatában, mint a Mount Everest? Ezek a példázatok ugyanis hangzatosak lehetnek elsőre, ugyanakkor elérhetetlen távolságba helyezik a problémát a társadalomtól. Pedig 11 km csupán a fele a Budapest és Szentendre között fekvő távnak, a Balaton hossza pedig ennek a hétszeresét teszi ki. A valóság az, hogy a mélytenger egyszerűen nem olyan távoli, a nagy mélység és a nyomás pedig csak képzeletbeli védekezés az „itt fent” tett tevékenységeink ellen.
A lényeg az, hogy a mélytenger – a Földbolygó egészének nem elhatárolható része – nem mentes a felette történő események következményei alól.

CHIKANSPLANET blog