Oroszország a többpólusú világrend realitásaiból indul ki

Posted by

Az orosz nagykövet háttérbeszélgetése a MUOSZ a Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának tagjaival  

D.P.
Igen jól sikerült, gyümölcsöző háttérbeszélgetésen fogadta a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztálya szervezésében a szakosztály tagjait, az érdeklődőket Jevgenyij Sztanyiszlavov, az Oroszországi Föderáció (OF) magyarországi nagykövete. A találkozóról, az eszmecseréről a brit Chatham House szabályai szerint tudósítunk, amelyeknek a lényege: az elhangzottak nem köthetők egyik részvevő személyéhez sem. A mintegy kétórás, az OF budapesti nagykövetségén tartott találkozón a szakosztály idősebb, tapasztaltabb generációin kívül jelen volt az egyetemi ifjúság képviselője is.
Megállapítást nyert, hogy többpólusú, de feszültségekkel terhes világban élünk, amelyet a változás, az erőviszony-módosulás jellemez. A nyugati világ hét vezető országát összefogó G7 csoport GDP-je az 1990-es évtized elejétől, a hidegháború lezárulásától napjainkig a világ-GDP – jének 32 százalékára csökkent. Ha a GDP-t a vásárlóerő-paritáson (PPP) számoljuk – amit egyébként a CIA statisztikák is alkalmaznak – Kína lekörözte az Egyesült Államokat és átvette a világ legnagyobb gazdasága szerepét.
Ez azt jelentené, hogy válságban van a globalizáció modellje (amit a legalábbis gazdaságpolitikában „ultraliberális” országok köre határozott meg)? A válasz nem egyszerű. Az érdekek, és nem pedig a megfélemlítés egyensúlyára van szükség, hangzott el. Ami a „Rule-based Order-t” a törvényeken, szabályokon alapuló világrendet illeti, ezeket országok egy szűk köre, nem pedig az ENSZ határozza meg.
Elhangzott, hogy „elegünk van a politikai nyilatkozatokból, az OF konkrét jogi garanciákat, nem pedig politikai deklarációkat akar”. Ennek kapcsán Moszkva Helmut Kohl kancellárt idézte, aki garantálta, hogy Kelet-Németország, a volt NDK területén nem helyeznek el atomfegyvereket. Továbbá Moszkvában úgy látják, hogy az aláírt szerződéseket is megsértik. Erre példa: a Normandiai Négyek nem támogatják a Minszki Megállapodásban lefektetett, Kijev és a Donbassz közötti tárgyalásokat.
Joe Biden elnök Demokrácia Csúcstalálkozója kapcsán hallottuk, hogy az amerikaiak (akik szerepe az afganisztáni, iraki, líbiai helyzet kialakulásában meghatározó volt) döntik el, kit hívnak meg, ki a demokrata és ki a diktátor. Egészében véve a nemzetközi kapcsolatok újraideologizálásának a folyamatát figyelhetjük meg. Ezzel Moszkvában szembeállítják az OF megközelítését: nem konfrontációs alapon oldani meg a konfliktusokat (lásd az örmény-azerbajdzsáni összecsapások kezelését).
Mi a helyzet a Nyugat, Ukrajna által emlegetett oroszországi katonai fenyegetéssel? A válaszadásban kiemelt helyen szerepelt, hogy az OF a csapatösszevonásokat a saját területén hajtja végre. Ugyanakkor a Donbassz körüli helyzet robbanásveszélyes. Moszkvában dokumentum tervezet készül arra vonatkozóan, hogy a NATO ne helyezzen el rakétákat az oroszországi határok mentén.
Ami a magyar-orosz kapcsolatokat illeti, azokat a pragmatizmus, egymás érdekeinek a figyelembe vétele jellemzi. Idén az első háromnegyed évben a kétoldalú kereskedelem 67%-kal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz mérten. Új termékek jelentek meg, például a Rosszelmas (az oroszországi mezőgazdaságigép-gyártó, értékesítő konglomerátum) kombájnokat szállít Magyarországra. Fontos, az Új Selyemutat (a Budapest-Belgrád vasútvonalat) is érinti az a közeljövőben várható kétoldalú megállapodás, amely Magyarországon keresztül irányítja majd a Keletről (elsősorban Kínából) az OF-n keresztül érkező árukat nyugat-európai rendeltetési helyükre. Kétoldalú tárgyalások folynak klímavédelmi, CO2 kibocsátási ügyekben, a digitalizáció előmozdítására. Emellett a kereskedelmi partnerek nyitnak a kis- és középvállalatok irányába is. Az Oroszországi Föderáció oktatási rendszere több magyar diákot várna.
Áttérve az aktuálpolitikára, elhangzott, hogy az ellenzéki kormányfő-jelölt Márki-Zay Péter nem fordult a nagykövetséghez és az OF budapesti diplomáciai képviselete nem is tervezi vele a kapcsolatfelvételt. Az emlékezetpolitika kényes kérdéseit (például Magyarország második világháborús szerepét, megítélését) érintve azt hallottuk: hasznos lenne, ha ezekről a kérdésekről a két ország történészei párbeszédet indítanának.
Gyakorlati problémát jelent, hogy Budapesten a Hungária-körút környékén oroszországi tulajdonban lévő, évtizedek óta elhanyagolt, szeméttel telehordott ingatlanok, épületek vannak. Ezekről már tárgyaltak az OF külföldi ingatlanjaival foglalkozó moszkvai szervezet képviselői Budapesten a magyar illetékesekkel. Az oroszországi fél nem zárja ki megoldásként az említett ingatlanok bérbeadását, vagy az eladást sem.

Címkép: A beszélgetés. Balra középen Jevgenyij Sztanyiszlavov, az Oroszországi Föderáció (OF) magyarországi nagykövete