Mária Terézia alatt eljárás nélkül fejbe is lőhették az aktív járványtagadókat

Posted by

A középkor óta változó erősséggel pusztítottak különböző járványok Magyarországon; a pestis, a kolera, a malária vagy a tífusz sem volt ismeretlen – irta a szabadeuropa.hu-n megjelent nagyon érdekes és részletes cikkében Szalai Bálint. Itt olvasható: https://www.szabadeuropa.hu/a/maria-terezia-alatt-eljaras-nelkul-fejbe-is-lohettek-az-aktiv-jarvanytagadokat/31580372.html

A XVIII. század elejétől azonban a pestistől kellett talán legjobban tartani. Már a Rákóczi-szabadságharc vége környékén is pestisjárvány volt az országban, 1737-től azonban délről brutális járvány söpört végig az országon. Mária Terézia az osztrák örökösödési háború 1748-as lezárulta után fogott komolyabb járványügyi szabályozásba. Több részletszabályozás után 1770-es egészségügyi alaprendelete viszont olyan jól sikerült, hogy soha többé nem volt komoly pestisjárvány Magyarországon. Ez azért is komoly siker, mert a XX. századig nem volt érdemi gyógyszer a betegség ellen.
Márai Teréza jogalkotóit a korábbi sikeres velencei és porosz karanténszabályok vezették. A fő irány az időben történő felismerés volt, a határokon kívül is. Ezt követően a betegek elkülönítése volt a legfontosabb, akár egész települések vagy határszakaszok teljes lezárása által.

Emellett nagyon hatékony rendészeti ellenőrzést vezettek be a járványszabályok betartatására, mai szemmel nézve szigorú, de akkoriban átlagosnak tekinthető büntetési tételeket alkalmazva. Mivel akkoriban nem állt rendelkezésre mozgásérzékelő kamerarendszer, ez nagyon költséges megoldás volt, de így is áldoztak rá.

„Midőn pedig minden óvintézkedés és gátló rendszabály ellenére a sors mégis úgy hozná, hogy a pestises vész behatol a tartományba, ebben az esetben nem marad más hátra, mint a teljes nyilvánosság betartásával és a szükséges tanácskozás után ezt a valamennyi közül legszörnyűbb kórságot minél gyorsabban, szinte a forrásánál elfojtani, mert ha egyszer elszabadul, elképesztő gyorsasággal képes végigsöpörni a városokon és a vidéki területen. Miután Isten segedelmével a körülhatárolás szerencsésen bekövetkezett, gyökeresen ki is kell irtani a pestist, nehogy a későbbiekben szárba szökkenni képes egyetlen írmagja is fennmaradhasson” – áll a szabályozásban.
Kemény büntetési tételeket szabtak ki egyébként a járványszabályok megszegőire. Teljesen mindegy volt, hogy valaki szándékosan, tévedésből vagy ideológiai megfontolásból cselezte ki például a járványidőszakban a karanténszabályokat, agyon kellett lőni, a hulláját elégetni, minden tulajdonát lefoglalni.