Ükapám, a koleradoktor

Posted by

 

Kereszty András
>Vasárnap volt. Reggel 9 óra 40 perc. A nagykőrösi Szent Lászlóról elnevezett katolikus templom szószékén megjelent a plébános, csendet kért, de nem szentbeszédbe kezdett, hanem lemutatott az egyik oszlop mellett álló fiatalemberre. “Ismerjétek meg Magister Adalbertus Kereszty tekintetes urat, Pest Vármegye choleraorvosát, akinek tiszte a járvány megállítása városunkban”. Felszólította a hívőket, hogy mindenben működjenek együtt a magiszterrel, mert csak így lehet megfékezni a rettenetes járványt.

1831-et írták. Az orosz pusztaságok és Galícia felől Magyarországra is megérkezett az a járvány, amely néhány esztendővel korábban indult el a távoli Gangesz mocsaraiból, és baktériumait utazó kereskedők hurcolták végig Ázsián és Kelet-Európán. Minden második beteg meghalt. Később, amikor a vész elmúltával összesítették az adatokat, kiderült, félmillió ember kapta meg a fertőzést az országban, a halottak száma 237 641 fő volt. Köztük a legismertebb: Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja. A kolera ellen csak brutális erőszakkal lehetett fellépni. Megszűnt a szabad mozgás. Lezárták települések, járások, megyék határát. Leállt a közlekedés, a kereskedelem. A kutakba bizmutport szórtak. Ez állítólag fertőtlenített. Tisztán kellett tartani az udvarokat, az árnyékszékeket, az árkokat, a vízmosásokat. Az istállókat naponta kellett takarítani. Kézmosásra, csizmamosásra köteleztek mindenkit. A város határába strázsákat állított Kereszty Béla, a kolera-magiszter. Mindössze húsz éves volt ekkor. De olyan eréllyel intézte a dolgát, hogy Nagykőrös és Kecskemét – (amelynek új kórházába, az első ott dolgozó főállású orvoshoz, a betegeket küldte) – körzetében népességarányosan a legkevesebb kolerahalál az országban.
Nem volt ez egyszerű, utasítgatok-megkövetelek-munka. Az emberek nem nyugodtak könnyen a rendszabályokba. Elterjedt, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat. Kis csoportok szerveződtek a “méregétetők” ellen. Július 17-én pesti diákok áttörték a budai kordont. Zemplén, Sáros, Gömör, Szepes vármegyékben valóságos felkelés bontakozott ki. Nagykőrösön csönd volt. Köszönhetően a fiatal, határozott orvosnak. Csönd volt, mert alig volt beteg. És így az óvintézkedések értelmét jobban fel lehetett fogni. Saját fia egyébként így jellemezte Kereszty Bélát:„atyám bizony bizony igen indulatos, ingerlékeny, olykor (durva) nyers volt”. Egy ilyen kőkemény, ambiciózus, ráadásul durva-nyers ifjú ember igazán alkalmas volt kolera-felügyelőnek.
Pedig akkor még magiszter se volt, ezt a címet is megelőlegezte magának. És természetesen doktor se volt. A pesti orvos egyetemre járt az Újvilág és a Hatvani utca (a Rákóczi út és Semmelweis utca) sarkán lévő kétemeletes épületbe. Másodéves orvostan hallgató volt, amikor Pest vármegye meghirdette a cholera-doktori állást. Kereszty Béla megpályázta, senki sem kért tőle diplomát, megkapta az állást, ami iránt azért a szakmában meglehetősen csekély érdeklődés mutatkozott.
A kolera leküzdése után, 1836-ban lett Magiszter. 1937-ben Doktorrá avatták.

Címkép: H. Daumiere Kolera Párizsban