Vadmalac vidám vasárnapja

Posted by

Gergely Tamás
>A Koma bolondgombát evett aznap. Beült délután a Vadmalac családjához, harsány hangon vicceket mondott, és a viccein saját maga nagyokat röhögött.
Fél óra kínos együttmosolygás után Vadmalac szólt, hogy hagyja abba. ”Nem illő”, így fejezte ki magát, legalább ”két centivel” lohassza le a jókedvét. A centiket mutatta bal csülke két ujjával.
– Miért? – nézett szét a Koma vérmes szemével. – Csak nem temetünk…?
Vadmalac ekkor kinyitotta a kelet felé eső ajtót. Lehetett látni, hogy fegyveresek valakit elhurcolnak, s az utcasarkon lelövik.
Kinyitotta a délit: harckocsik indulásra készen, katonák felfegyverkezve állig.
Végül a nyugati ajtó nyílott, a trikolór színeibe öltözöttek lázasan loptak, raboltak. Lobogtatták közben, amit ők engedélynek neveznek.
A Koma szót sem szólt. Fogta kis szürke fejfedőjét, és távozott.