Flower power a kisvárosi Amerikában

Posted by

Paddington írása Jonathan Franzen: Keresztutak című könyvéről

Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja, az ún. nagy amerikai regény mestere. Ez a műfaj az USA, az amerikaiság lényegét hivatott megmutatni, és általában nagyszabású, társadalmi rétegeken átívelő tablók formájában jelenik meg. A Keresztutakban Franzen egy család mikrokozmoszán keresztül nyit ablakot az amerikai történelem egy közelmúltbéli, ikonikus korszakára, a vietnámi háború végének a szex, drog és rock & roll hármasával jellemzett időszakára.

A Hildebrand-család feje Russ, aki segédlelkészként dolgozik Chicago külvárosában, a beszédes nevű New Prospectben (ami új lehetőséget jelent). Legalább ennyire fontos szerepe van a család irányításában – a Bazi nagy görög lagzi klasszikusát idézve – a nyaknak, Marionnak, aki idősebb is férjénél, és nagyrészt ő dönti el, merre forduljon a fej. Derék, vallásos amerikai családként négy gyereket nevelnek, közülük ketten már felnőttek. Clem főiskolára jár, Becky pedig épp oda készül. Javában otthon él viszont még a nagyon okos és nagyon problémás Perry, továbbá a legkisebb, Judson. Akárcsak a két szülő, a három idősebb gyerek is a maga keresztjével küszködik, keresztútnál áll, nagy döntések előtt. Az eredeti cím, Crossroads, éppúgy jelent útkereszteződést, útelágazást, mint nagy és fontos döntési helyzeteket, és természetesen mindkét nyelven utal a krisztusi kereszthordozásra (Via Crucis). Hogy mi a jó és a rossz döntés, korántsem egyértelmű. A szerző erre többször is engedi rácsodálkozni az olvasót.

Russ sikertelennek érzi magát szakmailag, a házassága pedig romokban hever. Marion régi démonaival küzd, és félve látja visszatérni őket Perry problémáiban. Becky még erősen kamaszos lázadó korát éli, a családon belül pedig egészen furcsa a helyzete, mivel Marion nővérétől jelentős összeget örökölt. Clem küzdelme egyszerre a vallásosság és szexuális vágy összeütközéséből és a vietnámi háborúhoz való viszonyából adódik. Perry hiperérzékeny és ebből is fakadóan megoldhatatlan méretű problémákkal küszködik, amire a kábítószerben talál enyhülést.

A regény két kötete tulajdonképpen két fejezet. Az egyik az Ádvent, a másik a Húsvét címet viseli. (Az e-könyvet olvasva először meg is döbbentem, amikor a Kindle közölte, még 4,5 óra van hátra a fejezet végéig.) Az Ádvent fejezetben valamennyi szereplő nagy változásra, fordulatra vár. Az ünnep szellemének megfelelően természetesen jóra számítanak, ám az időszakot lezáró karácsony este végül óriási robbanáshoz vezet. Mire viszont a Húsvét elérkezik, valamennyi szereplőre – persze más és más formában –, jelképes kereszthalál és feltámadás vár.

A regény talán legfontosabb eleme, hogy segít megérteni a vallás szerepét a flower power* – és a jelen – Amerikájában. (*Mára szinte feledésbe merült fogalom: a hatvanas-hetvenes évek erőszakmentes passzív ellenállását hívták így.) Hajlamosak vagyunk ugyanis elfelejtkezni arról, hogy az USA a világ egyik leginkább vallásos országa. (Egy amerikai barátom szerint most, hogy színes bőrű elnöke már volt az USÁ-nak, nem kell sokat várnunk egy elnöknőre vagy egy szexuális másságát nyíltan vállaló főparancsnokra – de ateista elnöke azonban még nagyon sokáig nem lesz az országnak.)

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a regény egyik legfontosabb helyszíne a helyi templomban működő ifjúsági klub, ahol szerelmek szövődnek, ahonnan könnyűzenei karrier indulhat el, ahol a jövő helyi közösségének biztos alapjait építik – és amibe Russ nem nagyon tud beilleszkedni. A klub, amelyet egy még fel nem szentelt lelkész, Rick Ambrose vezet, maga is a Keresztút nevet viseli, és elsősorban személyiségfejlesztéssel foglalkozik, nem a vallásgyakorlásra vagy a hittanra teszi a hangsúlyt, sőt már-már vallástalan. Meglepő viszont ebben a közegben, és Franzentől szokatlan is, a regényben rendre megjelenő nagyon kifejező szexuális tartalom.

Az sem meglepő, hogy a főszereplők közül nem csak Russnak az életében játszik központi szerepet a vallás. Ő maga egy hagyományőrző mennonita közösségből származik, akiknek az élete hasonló a sajtóban sokat szereplő ámisokéhoz. Minden bizonnyal másként alakult volna az élete, ha a II. világháború végén nem teljesít polgári szolgálatot az otthonától távol. Ez az élmény egyrészt összesodorja későbbi feleségével, másrészt életre szóló kapcsolatot alapoz meg a táborukhoz közeli rezervátumban élő arizonai navahókkal.

Marion életét alapvetően meghatározza katolikus neveltetése, a neveltetésével össze nem egyeztethető vágyai, és azok következményei. Igazán drámai fordulatot az ő élete is akkor vesz, amikor távol kerül a szülői háztól. Ezt még tovább terheli a családjában előforduló mentális betegség.

Becky legnagyobb lázongása során olyan intenzív vallásos élményt él át, ami azután alapvetően megváltoztatja az életét, ám nem akadályozza meg abban, hogy zenészként befutni próbáló barátjával vérbeli hippi élményekhez jusson otthon és egy európai körúton is.

Perry a Keresztút közösség népszerű tagja, de fiatal kora ellenére (mindössze 16 éves) érett cinizmussal használja ki a 120 főt számláló csapat tagságával járó összes lehetséges előnyt. Számára a vallás nem átélt valóság, csak mások vallásossága és odaadása nyújtja az alapokat arra, hogy úgy éljen, ahogy akar. A családtagok orra előtt nemcsak drogos lesz, hanem kereskedik is marihuánával, és üríti ki e célból a hozzáférhető bankszámlákat.

A történet egyetlen ártatlan és nagyon sérülékeny szereplője Judson, aki minden körülmény ellenére boldog gyereknek látszik, és csak reménykedni lehet abban, hogy hosszú távon sem sínyli meg diszfunkcionális családját. Erről talán a jövőben megtudunk valamit, mert a szerző a Keresztutakat egy trilógia első kötetének szánja.

Nehéz szeretni a Keresztutak szereplőit, még nehezebb azonosulni velük. Az olvasó leginkább abban reménykedik, hogy vele hasonló nem történik (de ne is történjen) meg. Közben viszont hajtja előre a kíváncsiság, mert a korszak Amerikájának számos, kevéssé vagy egyáltalán nem ismert szelete tárul fel előtte. A kisvárosi környezetben játszódó regényből a leginkább látható fősodor mögé láthatunk, és a valósághoz közelebbi, árnyaltabb kép rajzolódik ki. Pék Zoltán fordításait én különösen kedvelem. Az olvasmányélményhez most is nagyban hozzájárul az ő könnyed profizmusa, ami egy ilyen vaskos regénynél különösen fontos.

Jonathan Franzen

Jonathan Franzen: Keresztutak
KULT Könyvek sorozat
Fordította: Pék Zoltán
21. Század Kiadó, Budapest, 2021
632 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4493 Ft,
e-könyv változat 2990 Ft (jelenleg akciósan 2242 Ft)
ISBN 978 963 568 1075 (papír)
ISBN 978 963 568 1082 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Jonathan Franzen korunk egyik legkiválóbb regényírója – mindig családregények szerzőjeként jellemzik, de valójában ez az első, amelyben tényleg mindvégig egy család története áll a középpontban.
Keresztutak egy trilógia első könyve. A Minden mitológia kulcsa címet viselő regényfolyam három nemzedék életének foglalata, és egészen napjainkig eljutva jeleníti meg társadalmunkat, kultúránkat.

A KULTÚRAKIRAKAT
%d bloggers like this: