Pulitzer-díj minőség

Posted by

Kerekes Sándor

>Balog S. Éva a Hungarian Spectrum mindenese, történész, újságíró, elemző, és még sok egyéb, váratlanúl elhúnyt. Nyolcvanöt éves volt. Nyugodjék békében. Két éven át ostromoltam a Pulitzer Díj Bizottságot, hogy adományozzák neki a kitüntetést. De hiába! Meglepetésnek szántam és sikerült is eltitkolni előle, de most már nincs mit titkolni rajta. Köszönom szépen a sok nemzetközi ismerősnek a támogatást, a leveleket amelyeket a Bizottságnak írtak, hogy segítsék az ügyet és most mindannyian gyászoljuk a halálát és vele az elmulasztott alkalmat. Itt most közzéteszem a Bizottsághoz intézett és többször is elküldött levelemet.
Kedves … Péter!
Mint a Pulitzer Emlék Díj kuratóriuma tagjának küldöm neked ezt a levelet, abból a célból, hogy a kitüntetés egyik díjazottjára javaslatot tegyek.
Nevezetesen a jelölt Balogh S. Éva a Hungarian Spectrum kezdeményezője, írója és fenntartója.
Mennyiben méltó ő és a Hungarian Spectrum a Pulitzer díjra, kérdezed jogosan. Nos, ez a nemzetközileg ismert és rendkívüli tiszteletben álló blog jóval több mint tíz évvel ezelőtt született Balogh Éva elhatározásából, azzal a céllal, hogy nap mint nap a világot tárgyilagosan és civilizáltan tájékoztassa a Magyarországgal kapcsolatos tényekről, hírekről és eseményekről. Ennek a hivatásának azóta is rendületlenül megfelel, Magyarország történelmének, gazdaságának, kulturájának és politikájának olyan gazdag keresztmetszetét nyújtja, amelyhez hasonló sehol és soha nem létezett előzőleg. Teszi mindezt a lehető legkulturáltabb és legtárgyilagosabb módon, beleértve azoknak a hozzászólásoknak a szinvonalát is, amelyeket nem tűrne meg, ha nem alkalmazkodnának a megkívánt szinvonalhoz.
Tudomásom szerint havonta hatvanezer olvasója van.

Annak ellenére, hogy a napi blog angol nyelvű, vagy éppen azért, a világ számos magyarvonatkozású intézménye, például a State Department illetékes osztálya, különböző illetékes diplomáciai testületek, kutatóintézetek, stb. innen nyerik a magyarországgal kapcsolatos információik jelentős részét. Sőt! Magyarországi lakosok is, mint jómagam, gyakran értesülünk korábban hozzáférhetetlen eseményekről, vagy tényekről, amelyekhez még itt, Budapesten sem lehetett más forrásból hozzájutni.

Balogh Éva ezt a hatalmas munkát egyedül végzi, legfeljebb alakalmi segítséggel és hozzájárulásokkal. Igaz, hogy ezek a ”beszállítók” a legtekintélyesebb és legkitünőbb szakértők közül kerülnek ki, a magyar, amerikai és nemzetközi akadémiai közösségből, akikkel az évek során Balogh Éva, éppen a magas színvonalnak köszönhetően, sikeres kapcsolatokat tudott kiépíteni. Az elképesztő mennyiségű kutatás, rendszerezés, archiválás és írás mellett, amely egyébként egy sajtóirodának is becsületére válnék, Balogh Éva a nyugdíjából tartja fenn ezt a blogot. Ezért kényszerül időnként az olvasóihoz fordulni, talán egyszer, vagy kétszer évente, hogy pénzbeli hozzájárulásukkal segítsék ki a bajból. Ez eddig mindig sikerült, az olvasói és kommentelői függenek a Spectrumtól, szükségük van rá és nem hajlandóak veszni hagyni azt. Befejezésül hadd említsem meg, hogy ehhez hasonló vállalkozás rendkívül ritka a sajtótörténetben. Például Bródy Sándor kísérelte meg egyszer, hogy egymaga írjon folyóiratot, a Fehér Könyvet, de nem jutott hat számnál többre. Tudomásom szerint az egyetlen ehhez fogható tejesítmény Karl Krause monumentális folyóirata Die Fackel lehetett csak. De miután az főleg a szerző véleményét tartalmazta és nem szorúlt a hihetetlen mennyiségű kutatásra, a Hungarian Spectrumnak van némi alapja egyedülállónak lenni az újságírás történetében, különösen a magyar vonatkozásban.

Balogh S. Éva a hetvenes évei derekán jár (tizensok évvel ezelőtt) és amennyit dolgozik, aligha lesz hosszúéletű. Ha csak szimbolikusan is, most kellene kitüntetni őt a Pulitzer Díjjal, amíg még lehet. Véleményem az, hogy aligha akad bárki a magyar sajtóban, aki nála jobban megérdemelné a kitüntetést. Köszönöm és minden jót kívánok!

K.S.