A döntő, az elhibázott gazdaságpolitika

Posted by

Békesi László
>Nem kezdtek erőteljes, forintot támogató vásárlásba a pénzpiacok a késve és rossz szerkezetben végrehajtott kamatemelés, illetve a kamatfolyosó kiszélesítésének hatására – mondta Békesi László volt pénzügyminiszter a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában.
„Ez egy korrekció, ami azt jelenti, hogy ingadozások várhatók a közeljövőben is, mindaddig, amíg a pénzvilág nem tapasztalja: a kormány hajlandó nemcsak ilyen gyenge kis intézkedésekkel, hanem egész gazdaságpolitikájával megakadályozni az infláció masszív és tartós növekedését, s a vele együtt járó gazdasági károkat. Egyelőre ilyeneket nem látnak.”

Kettős kamatrendszert vezetett be az MNB, ez nem jó, de van benne logika – tette hozzá Békesi László. „Nem alapkamatot emelt a jegybank. Ez a most látványosan megemelt második kamatszint, az egyheti betétekre fizetett jegybanki kamat 2,9 százalék, az elmúlt tíz napban háromszori emeléssel nőtt. Ez a kereskedelmi bankokra vonatkozik, azokra a pénzintézetekre, amelyeket a jegybank ösztönözni akar arra, hogy a kezükben lévő likvid forrásokat, forintforrásokat, illetve a forintban tartott kötelező tartalékrátának egy részét, ne hitelkihelyezéssel a kereslet további növelésére fordítsák, hanem helyezzék el egy jobb kamatfeltétel mellett az MNB-ben.”

A 2,1 százalék a bankokon, pénzintézeteken kívüli gazdasági szereplőkre vonatkozik – hívta fel a figyelmet a szakember. „A lakosságtól kezdve a vállalkozásokig, mindenki másra. Megközelíti az átlagos inflációs ráta a hét százalékot, valamint a 2,9 százalékos és a 2,1 százalékos kamat között van egy négy, majdnem öt százalékos különbség. Ez annyit jelent, ha valaki forintban őrzi a jövedelmét, a megtakarítását, a papírjait, akkor évente öt, vagy négy százalékot veszít a forinteszközeiből. Ez az igazi probléma és ezért nem tud érdemben hatással lenni sem az árfolyamra, sem az inflációs folyamatra egy ilyen elkésett és gyenge intenzitású kamatemelés.”

„A jegybank az alapvető funkciójától eltérően – és ezt tudatosan vállalták – beszállt abba a kormánypolitikába, amelynek az a lényege, hogy minden eszközzel erősíteni kell a gazdasági növekedést. Felfűteni a gazdaságot bármilyen áron, olcsó hitelekkel, állami túlköltekezéssel, jövedelempolitikával, béremeléssel, adókedvezményekkel, további szociális támogatásokkal és ezek együttes hatása majd ellensúlyozza a járvány és az egyéb okok miatt visszaeső gazdasági teljesítményt.”

A jegybanknak azonban nem ez a feladata – mutatott rá Békesi László. Őrködnie kellene a nemzeti valuta értékállandóssága fölött, alapvetően pedig az lenne a dolga, hogy horgonyozza le az inflációs várakozásokat és akadályozza meg az infláció növekedését – tette hozzá.

„Az alapprobléma most nem is az, hogy a kamatszint néhány százalékkal nő, hanem az, hogy egységesen, valamennyi keresletet növelő gazdaságpolitikai alrendszer a kereslet növekedését, a vásárlóerő bővítését szolgálja. Az állami túlköltekezés, a hitelből finanszírozott osztogatás – ami a lakosság szinte valamennyi rétegét érinti – következménye a brutálisan megnövekedett államháztartási hiány, a rendkívül magas és hosszú távon veszélyeket is magában rejtő államadósság.”

De nemcsak az állam túlköltekezése, a növekvő deficit és az emelkedő államadósság ösztönzi a keresletet, hanem a kiáramló jövedelmek is – mutatott rá a szakember.

„Egy normális gazdaságban is van egy erős bérnyomás, erre még a kormány jövedelempolitikája rátesz egy lapáttal. Választások jönnek, minden területen növelni kell, amiben sok igazság van – egyébként más szempontból lenne erre szükség –, de nem választási hitelből finanszírozott állami kiadásokkal. Emellett a Nemzeti Bank olcsó hitelekkel ösztönözte a vállalkozásokat aktív eszközvásárlási programmal is. Miközben az egyik oldalon pánikszerűen megpróbál kamatemeléssel valamelyest fékezni az árfolyamromláson és így az infláción, más oldalról továbbra is önti ezeket a keresletet növelő forrásokat.”

Mindent összevetve, egy olyan gazdaságpolitikai mix tanúi vagyunk, amelynek minden egyes eleme úgy növeli meg – szinte korlátlanul – a fizetőképes keresletet a piacon, hogy nincsenek mögötte üres kapacitások, nincsenek erőforrások, nincs munkaerő, következésképp a megnövekedett kereslet pánikszerűen és megállíthatatlanul nyomja fel az inflációt – összegzett Békesi László.

„Erre reagáltak a pénzpiacok és ennek a következménye a rossz forintárfolyam is.” Magyarország esetében döntően és alapvetően nem a nemzetközi gazdaságpolitikai környezet változása indokolja a rossz árfolyamot és a magas inflációt, hanem a gazdaságpolitika hibái. De hozzá kell tenni, hogy az amerikai jegybank már rálépett a kamatemelések révén a fékre és jelentősen erősödött a dollár. Ebben az összefüggésben pedig a magyar forint a vesztes oldalon áll, de ez a kisebb része annak a veszteségnek, amit a jegybanknak és az országnak el kell viselnie az árfolyamromlás, illetve a növekvő infláció miatt.”

„A döntő, az elhibázott gazdaságpolitika.”