A Covid járvány és kommunikációja az USA-ból nézve

Posted by

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Egészség és Életmód Szakosztálya felkért, hogy mint New York-i tudósító és a CCO Magazin Főszerkesztője adjak választ, hogyan látom a Covid járvány és kommunikációja néhány kérdését.
Mielőtt a feltett kérdésekre válaszolnék szeretném azzal kezdeni, hogy mint amerikai tudósító sajnos csak azt jelenthetem az Egyesült Államokból, hogy a legfrissebb statisztikák szerint a Covid-19 járvány statisztikájában a legrosszabb helyen a világon az USA-t találhatjuk. (Az illusztráció a 2021.11.25-i állapotot mutatja. Forrás: John Hopkins Egyetem statisztikája. https://gisanddata.maps.arcgis.com/apps/dashboards/bda7594740fd40299423467b48e9ecf6)

Mi az alapja az USA-ban a járványügyi védekezésnek?

Az USA-ban, a hatóságok részéről a járványügyi védekezés és kommunikációjának az alapja a vírusjárvány első két fázisa idején, a szociális távolságtartás, a maszk és kesztyűviselés, az önkéntes karantén, a bezártság felvállalása volt. A következő ábra világosan mutatja az amerikai járványügyi kommunikáció legfontosabb üzeneteit. Forrás: https://www.fda.gov/food/food-safety-during-emergencies/best-practices-retail-food-stores-restaurants-and-food-pick-updelivery-services-during-covid-19

Milyen változtatásokkal zajlott a gyakorlatban a járványügyi védekezés?

A járvány elleni védekezés és annak kommunikációja a szociális távolságtartásra és a maszk és kesztyű-viselésre vonatkozó munkahelyi politikák kötelezővé válására koncentráltak az első két hullám idején. Az önkéntes és elvárt karantén, a hatósági intézkedések során szinte mindent bezártak, üzleteket, éttermeket, parkokokat, minden olyan helyet, ahol az emberek találkozhattak. Amerika legnagyobb városai abszolút szellemvárosokká váltak. Erről korábban három tudósításomban is beszámoltam.  Amíg kezdetben (majd egy évig) a karanténhelyzet volt a centruma a járványügyi védekezésnek, addigra a vakcina megjelenésével, engedélyezésével a vaccina, az oltás vált központi elemmé. Az emberek biztonságát szabályozó törvények ellenére is nyílt dac alakult ki az Egyesült Államokban. Megszámolhatatlan ember hagyta – s sajnos még most is hagyja – figyelmen kívül a figyelmeztetéseket. Igy volt ez a karantén idején és sajnos igy van ez ma is az oltás kérdésében.

Amerikában sokszor hallani azt az érvelést, hogy Amerika létének az alapja a szabadság, amely magába foglalja azt az elvet is, hogy senki sem mondhatja meg a másiknak, hogy mit tegyen. Ebből következik az a tiltakozás, hogy ne lehessen kötelezővé tenni a maszkviselést és az oltást sem. A fegyelmezetlenségekért az ár a fertőzés és halál volt, és sajnos még ma is ez a helyzet.

A járványhelyzet során voltak speciális kommunikációs stratégiák?

A vírusjárvány legnehezebb napjaiban reszt vettem egy Covid szemináriumon, ahol Lawrence J. Parnell Professzor, a George Washington Egyetemi Stratégiai Kommunikációs programjának igazgatója a kríziskommunikáció témáját mutatta be a COVID-19 vírusjárvány szempontjából. Előadásában szó került több kutatásról is. Szeretném felhívni a figyelmet a kutatások eredményére magam is. Talán a legfontosabb kutatásnak az un. EDELMAN kutatást tekinthető. A kutatási jelentés lényege így foglalható össze: “Megfigyeltük, hogy az emberek nagy csoportja figyelmen kívül hagyták a kritikus egészségügyi útmutatásokat, részben azért, mert kételkedtek a rendelkezésre álló információk valódiságában, vagy mert téves információkra támaszkodtak.” Az Edelman Trust Barométer azt mutatta, hogy a válaszadók számára az intézmények között „a munkáltatóm” volt a legmegbízhatóbb. Ezt követte az üzleti életből, és a nem kormányzati szervektől származó információk köre. Ez magyarázza azt, hogy a munkáltatói kommunikáció a legmegbízhatóbb információforrás a koronavírussal kapcsolatban. (Az illusztráció az Edelman Trust Barometer 2021-es jelentéséből származik.) Forrás: (letölthető) https://www.edelman.com/sites/g/files/aatuss191/files/2021-03/2021%20Edelman%20Trust%20Barometer.pdf

A válaszadók több mint egyharmada azt mondta, hogy soha nem fognak hinni a közösségi médiában. Érdekes megállapítás, hogy úgy gondolják, hogy a „munkáltatóm” jobban felkészült a vírusra, mint az “én országom”. Ezt a megállapítást megerősíti a „munkáltatóm” iránti nagy bizalom, hogy hatékonyan és felelősségteljesen (62%) reagáljanak a vírusra. A legmegbízhatóbb információforrás a mainstream szervezetek voltak. A válaszadók a WHO vagy a nemzeti egészségügyi szervezetek (CDC – az Egyesült Államok betegség ellenőrzési és megelőzési központja) információit tartják a legmegbízhatóbbnak. Ezért érthető, hogy a legmegbízhatóbb “szóvivők” a WHO és a CDC tisztviselői.

A válaszadók 85% -a azt mondta, hogy többet akar hallani a tudósoktól, kevesebbet a politikusoktól. A válaszadók közel 60 százaléka attól tart, hogy a politikai válság érdekében a válságot eltúlozzák.  Nemcsak az Edelman, de más amerikai kutatások is rámutatnak arra, hogy a “mainstream” és a nemzeti médiában általában nem bíznak meg az emberek. (Csupán 19% válaszolta a kérdésre, hogy bízik benne), sőt elmondható az is, hogy a válaszadók a social médiában egyáltalában nem bíznak meg. Csupán 1%- válaszolta, hogy megbízik a Facebookban és a Twitterben.  Az alkalmazottak 92% -a azt várja el, hogy cégének vezetője adjon tájékoztatást. A munkavállalók a munkáltatókkal folytatott kommunikációt hamarabb igénylik (63%), mint a kormánytól (58%) vagy a hagyományos médiától (51%) származó információkat.

A kutatások azt igazolják, hogy a kommunikáció hangsúlyos területévé vált az alkalmazotti kommunikáció, szaknyelven a szervezeti belső-pr. Ez azt jelenti, hogy a felmerülő kérdéseket céges összefüggésbe kell hozni a munkatársak számára. A kommunikáció területeit vizsgálva meg kell állapítanunk azt, hogy a nyilvánosság, a közösségi kapcsolatok ápolása, a közösségek tájékoztatása, a CSR tevékenység és a filantrópiakiemelt jelentőségű. Ez azt jelenti, hogy tanácsos, hogy a szervezetek használják ki a vállalati létesítményeket és szakértelmet a helyi és állami hatóságok, valamint a nonprofit szervezetek támogatására. Például elosztási, szállítási, kérdésekben és menedzsmenti, vezetési készségek tekintetében. Az említett Parnell professzor legfontosabb tanácsa a pr-szakemberek számára az volt, hogy: “igyekezzen azonnal válaszolni a felmerült kérdésekre, még akkor is, ha a válasza hirtelen csak annyi, hogy “hamarosan konkrétan válaszolok”. 

A COVID19 járvány kommunikációjának komoly tanulsága, hogy a szervezeteknek kiemelt fontosságú a célcsoportok megkülönböztetése és igényeik szerinti kezelése. Az első célcsoport, akihez a szervezeteknek hiteles információkat kell eljuttatni, azok a saját munkatársaik, a dolgozók, az alkalmazottak.  A második célcsoport az újságírók. A legfontosabb tanács “amerikai megfogalmazásban” ezen a területen “Dolgozz együtt a médiával, azonnal osszad meg az információkat és állandóan frissítsd azokat.”  Harmadik helyen a kormányzati kapcsolatok, az állami és helyi vezetők tájékoztatásának fontosságát említhetjük. Negyedik helyen célcsoportként a cég környezetében található közösségek és a közösségi kapcsolatok ápolása szerepel tevékenységi listáján.

Azt gondolom, hogy a szervezetek kommunikációs vezetőinek alapvető feladata, hogy a világjárvány kialakulása miatt és idején érezzék át felelősségüket nem csak azért a szervezetért, amelynek a kommunikációjáért felelősek, hanem a társadalom egészéért. Fontos tanulság, hogy a CCO szakemberek feladata, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében szervezzék meg, hogy a tudományos, orvosi, járványügyi szakemberek működjenek együtt a szervezeti szakemberekkel. Működjenek abban közre, hogy a cégek tulajdonosai engedélyezzék és szervezzék meg az otthoni munkavégzést, mindazon a területen, amelyen ez lehetséges.

Hogyan látja a megelőzés kérdését? 

Eleinte sajnos az amerikai kormányzat, Trump elnökkel az élén nem vették komolyan a járványt és politikai okoknál fogva nem követék a szakembereknek a tudomány által megalapozott véleményét. Nagyon fontos tény, hogy a hatóságok fokozatosan és egyre több figyelmet fordítottak a megelőzésre.  Fontos kiemelni, a tesztelés kérdését. Hiszen aki kérte, de annak is, aki nem, de az orvosok szükségesnek tartották, annak elvégezték a tesztet. Hozzá kell tenni azt is, hogy az amerikai hatóságok a tesztelés kérdését olyan fontosnak tartják, hogy a tesztek általában mindenki számára ingyenesek. (Ez alól néhány sürgősségi, például utazásokhoz szükséges, azonnali teszt kivétel.)  Nemcsak az amerikai állampolgárok, az amerikai egészség-biztosítással rendelkezők számára ingyenes, például a PCR teszt, de az un. illegálisok számára is. A járványvédelem kommunikációja jellemzésére szeretnék egy, a televíziós csatornákon 2021. november 17-óta sugárzott tájékoztató filmet megemlíteni.  Forrás: (a kisfilm itt megtekinthető) https://twitter.com/NYCHealthCommr/status/1461049499225260035

A kommunikációban hol vannak a hangsúlyok?

A hangsúlyok időszakonként változtak. Kezdetben a kommunikáció fókuszában a távolságtartás, a maszk és a kesztyűviselés állt. Meg kellet tanítani az embereknek, hogy milyen maszkot és kesztyűt kel, vagy ajánlatos viselni. Később a vakcina engedélyezése idején, 2021 elején a vakcina vált a központi kérdéssé. Manapság az 5 -11 éves gyerekek oltása áll a kommunikáció központjában. A kommunikáció 2021 tavaszától a mai napig az oltás fontosságát kell, hogy hangsúlyozza, mivel nagy az oltás ellenesség.

Hogyan látja a jó és rossz gyakorlatok kérdését?

Az Egyesült Államok 2020 március harmadikán minősítette a COVID-19-járványt nemzeti vészhelyzetnek. Az első “karantén” – otthoni tartózkodási rendeletet Kalifornia adta ki március 19 -én, amit aztán a többi amerikai állam is követett.  2020 márciusában az Egyesült Államokban az amerikaiak először abban reménykedtek, hogy biztonságban és védve maradnak a vírustól. Ezt a Trump adminisztráció még sejtette is.  Kezdetben nem vették komolyan a járvány lehetséges mértékét. 2020 legelején a politikai színtéren a vezetők lekicsinyelték a vírus súlyosságát. Donald Trump amerikai elnök nem volt hajlandó maszkot viselni, miközben más tisztségviselőkkel lépett kapcsolatba. Több vezető drága vacsorákon vettek részt, ahol egyik résztvevő sem viselt maszkot. A tájékoztatás bizonytalanságai, a számtalan fake news megjelenése, a félretájékoztatás és a politikai érdekek alapján terjesztett kommunikációs üzenetek terjesztése megosztotta az amerikai társadalmat, s megosztja a mai napig. A bizonytalan helyzethez hozzájárult az is, hogy amikor a kormányzat bár felismerte a vészhelyzet komolyságát és az egészségügyi szakemberek egyértelműen deklarálták a megoldásokat, mégis sokan sajnos nem követték azokat.  Ezzel együtt a társadalmi távolságtartás és a maszkviselés gyorsan a mindennapi élet részévé vált. Ennek ellenére tízezrek voltak az Egyesült Államokban, akik nem tartották be ezeket az irányelveket. Ez önmagában segítette a vírus futótűzként való terjedését.

2020 február 3 -án az Egyesült Államok közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Röviddel ezután olyan sűrűn lakott városok, mint New York, váltak a vírus epicentrumaivá. A világnak fogalma sem volt, mi következik.  Az őrületben az emberek elkezdték felvásárolni a túléléshez szükséges dolgokat, mint pl. WC-papír, víz, kézfertőtlenítő, fagyasztott ételek. Ami abszolút pozitív intézkedést lehet említeni, az az internet és az elektronikus média felhasználása a tájékoztatásban. Erre álljon példaként néhány weboldal:

A megfelelő és hatékony kommunikációt azon lehet lemérni, hogy az érintettek hogyan értik meg egymást. Sajnos a kezdeti meg nem értettség ugyan átment egyfajta egyetértésbe, de a szkeptikusok hangja nagyon erős volt, s – főként az oltás kapcsán – még mindig erős. Társadalmi szinten a hatékony együttműködés többségében kialakult, de óriási ellenállás van még ma is Amerika szerte. Ugyanis alapvetően hiányzott és sok helyen még ma is hiányzik a kölcsönös előnyökön alapuló kölcsönös egyetértés és ennek következményeként a bizalom. Ennek oka a számos esetben a nem kellő tájékoztatás, a félretájékoztatás a fake news, a bizalmatlan téveszmék megléte. Az amerikai egészségügyi kormányzat azon dolgozik, hogy ezek a téveszmék eltűnjenek, s megfelelő tájékoztatás legyen.

New York 2021.11.25.