Levelekkel nem lehet leállítani egy eljárást

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn írt levelet az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek. Ebben azt kérte, a testület függessze fel a Magyarország ellen indult azon kötelezettségszegései eljárásokat, amelyek „aláássák a tagállamok területi és nemzeti integritását, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.” A kormányfő szerint erre azért lenne szükség, mert a lengyel határon lévő migrációs helyzetben új jogi környezetre van szükség. A kérést támogatta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.
Az Európai Bizottság viszont udvariasan, de gyorsan elutasította a kérést. A bizottság alelnöke, Margaritisz Szkínász a Strasbourgban tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy ezeknek az eljárásoknak szigorú szabályai vannak és nem lehet politikai alapon megszüntetni őket.

„Nincs politikai mozgástér a kötelezettségszegési eljárásokban. Szigorúan meghatározott, könyv szerinti folyamatokról van szó. Az ilyen eljárás lezárására az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik” – mondta Margaritisz Szkínász. Majd hozzátette: „Politikai okokból, vagy levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást.”

Magyarország szerint politikai fegyverről van szó

A magyar kormány régóta hangoztatott érve az, hogy az Európai Bizottság politikai fegyverként használja a kötelezettségszegési eljárásokat Budapest ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már 2015-ben erről beszélt az Euronewsnak, amikor a jogi határzárnak nevezett jogszabály miatt indult eljárás. „Eléggé biztosak vagyunk abban, hogy a törvény megfelel az európai értékeknek és a jogszabályoknak is. Ezért nem látok okot arra, hogy változtassunk rajta. Szerintünk ez egyfajta bosszú Brüsszeltől, miután az Európai Törvényszékhez fordultunk a kötelező kvóták miatt. Most pedig hirtelen kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk. Megértjük ezt, de úgy gondoljuk, nincs jogi alapja a kötelezettségszegési eljárásnak” – fogalmazott Szijjártó Péter 2015-ben.

Az elmúlt években Brüsszel sorozatban indította Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárásokat olyan ügyekben, amelyekről azt gyanítják, hogy a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak. Az ilyen eljárások többször végződtek perrel az Európai Unió Bíróságán. Így mondta ki a luxembourgi testület például azt, hogy sérti az uniós jogot a röszkei határon működő tranzitzóna, amelyet végül bezártak. A Stop Soros törvénycsomagról is az unió bírósága mondta ki azt, hogy nem felel meg a közösségi jognak. A legutóbbi kötelezettségszegési eljárás a homofób részekkel tűzdelt gyermekvédelmi törvény ügyében indult idén nyáron Magyarország ellen.