Bábeli zavarok

Posted by
 Szele Tamás

>Balog Zoltán volt miniszter és jelenlegi püspök megint nagyon érdekeseket beszélt, mint tette életében már annyiszor, elég csak a fogantatás pillanatában éneklő hölgyekre gondolni, akikkel nem tudom, hol és milyen körülmények között találkozhatott, mert ilyeneket még a pornográf irodalom sem ismer – most Bábel tornyát vette elő.
Azért jobban tette volna, ha előbb belenéz az Ótestamentumba, az ő szakmájában nem árt ismerni azt is, egyes esetekben kifejezetten hasznos, ha egy püspök olvasta a Bibliát. De menjünk sorban, először is: hol beszélt és mikor?
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának berekfürdői ülésén beszélt, november 23-án. A járvány súlyosbodása miatt most online ülésezett a zsinat, azonban az elnökség és az egyházkerületek vezetősége, valamint néhány meghívott a berekfürdői Megbékélés Házából kapcsolódott be az ülésbe, közéjük tartozott Balog posztminiszteriális püspök is, mint lelkészi elnök.
Mit beszélt?
Itt kezdődik a kavarodás. Ugyanis az elnöki beszámolónak szokás szerint nincs teljes leirata, vagy ha van, nem férhető hozzá nyilvánosan. Kiadtak róla egy MTI-hírt, abból szemezgetett minden sajtótermék, kivéve a reformatus.hu-t, akiknek persze első kézből megvolt a teljes szöveg. Ők is kivonatolták persze, de legalább láthatjuk az MTI-vel összehasonlítva, hogy az MTI kicsit más szempontok alapján dolgozott, viszont meg kell hagyni: hazugságot ők sem írtak le. Aztán a különböző sajtótermékek már mind a maguk szája íze szerint értelmezték az elhangzottakat, volt lap például (az Index) ahol Bábel tornya szóba sem került, volt olyan is (többek között a Telex), ahol elsőként említették. Összefoglalva tehát: eredeti szövegünk nincs, két hitelesnek tűnő kivonatunk van, és több értelmezésünk, ebből kell összerakni, hogy miről beszélt Balog Zoltán.
Hát, ezen már csak kicsit nehezítene, ha az egész sumer, akkád vagy hettita nyelven volna, csonka agyagtáblákon és töredékes formában, három különböző ásatás helyszínéről összerakosgatva, mindenesetre kezdem érteni, miért van annyi változata a Gilgames-eposznak. Ha már a Folyamközben járunk, Babilon miatt.
Na, akkor térjünk a tárgyra, idézzünk! „Balog Zoltán megnyitó beszédében kiemelte: a pandémia nem Isten büntetése, még csak nem is Isten üzenete, ugyanakkor érdemes az ige fényében megvizsgálni.”

Ezzel még nincs baj, hiszen neki, mint lelkésznek, püspöknek, sőt, lelkészi elnöknek a világon mindent meg kell vizsgálnia ebből a szempontból is, akkor tenné rosszul a dolgát, ha ezt elmulasztaná. Ámde: „Ilyen globális, az egész világot érintő válság utoljára az őstörténetben volt, Bábel tornya vagy az özönvíz történetének idején. Érdemes ezen ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt. A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait.”
Vegyük csak elő a Bibliát! Akárhogy forgatom Mózes első könyvét, csak azt találom benne, hogy az özönvíz volt előbb, Bábel tornya már több nemzedékkel utána kerül elő. Az idevágó 10. fejezet Sémnek, Noé fiának nyolc nemzedéknyi leszármazottját sorolja fel, mielőtt a 11. fejezet rátér Bábel tornyára. Ez persze nem jelent okvetlenül kronológiát, jelentheti azt is, hogy Mózesnek menet közben jutott eszébe a torony története és gyorsan leírta, de azt igenis jelenti, hogy Bábel tornya – nem a történelmi, azzal most nincs dolgunk, hanem a bibliai – mindenképpen az Özönvíz után épült. Tehát az Úr nem amiatt küldte az áradást, büntetésül a nagyravágyásért. De akkor miért küldte? Az is oda van írva, csak a 6. fejezetben.

„És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében. És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.”

Közvetlenül ez előtt ugyan az óriásoknak és az emberek leányainak csintalankodásáról van szó, de dokumentatív jelleggel: „Az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.”

De ennek valószínűleg nincs köze a későbbiekhez, hiszen hogyha ez lett volna a baj, a Mindenható családon belül is megfegyelmezhette volna a fiait (akikről máshol nem is esik szó). Akkor tehát a közvetlenül Özönvíz előtti nemzedék nem azért kapta azt a nagy fürdetést, mert „nem tisztelte a határokat”, azért sem, mert semmibe vette volna a Teremtés rendjét vagy a tudomány lehetőségeit feszegették volna, esetleg összevissza röpködtek – hanem, mint látjuk, mert gonosszá, rosszindulatúvá váltak. Hogy ez milyen módon nyilvánult meg, azt Mózes nem említi, de a Balog által említett módokon egészen biztosan nem. Ami a jóval későbbi tornyot illeti, azzal kapcsolatban sem kényeztet el minket adatokkal az Ószövetség:

„És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai. s monda az Úr: Imé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.”

Tehát Mózes még azt az indokot sem említi, ami valamiért széles körben elterjedt, hogy ugyanis egy következő özönvíz elleni óvintézkedésként épült volna a torony – ami le sem dőlt különben, csak épp nem fejezték be kommunikációs zavarok miatt. Még kételkedjen valaki ezek után a sumer-magyar rokonságban. A honi építőipar máig így működik. Ezek szerint Balog lelkésznek vagy saját Bibliája van, mely nem azonos a Károli-félével és az összes többivel sem, vagy az eredetit nem szokta olvasgatni. Érdekes egy apokrif lehet. Aztán mit mondott még? „A járvány megmutatta, Magyarországon a lakosság körülbelül egyharmada bizalmatlan bármilyen központi utasítással szemben, még akkor is, ha politikai konszenzus van mögötte. Egyformán tanulságos a döntéshozóknak és az egyházi embereknek, hogy léteznek ilyen központi üzenetekkel elérhetetlen „zárványok” Magyarországon.” Itt álljunk meg egy kicsit. Nem azért nem oltatták magukat az emberek, mert „elérhetetlenek” lettek volna a központi üzenetekkel. Megkapta azt mindenki, Budapest központjától az alföldi tanyákig és a borsodi zsákfalvakig. Hanem azért, mert

1.Eleinte teljesen kaotikusan kommunikált a kormány a járvánnyal kapcsolatban. Épp az általuk létrehozott, hatalmasra hizlalt propagandagépezet tökéletlensége miatt eshetett meg, hogy egy héttel a veszélyhelyzet bejelentése előtt a kormánylapok közül nem egy még szó szerint tagadta a járvány létét (például Bencsik András a Demokratában), és a nemzetközi média által keltett hisztériának nevezett minden aggodalmat. Aztán kiderült, hogy beborult, de semmi baj, fordítottak 180 fokot a véleményükön.

2. Mi, a pártoktól független sajtóban akkortájt szinte könyörögtünk valamiféle központi, hivatalos tájékoztatásért, de hosszú ideig semmit sem kaptunk, aztán elindították a koronavirus.gov.hu-t, aminek viszont tilos eltérni az adataitól. És az ebben közöltek is meglehetősen szűkszavúak.

3. Az oltási rendszer is bonyolultan, nehézkesen indult, egy alkalmatlan nyilvántartás alapján zajlott, ami gyakran összeomlott a regisztrálni kívánók tömege alatt, ilyenkor a kormány bejelentette, hogy „terheléses támadás” érte a rendszert, valószínűleg a pomogácsok részéről – és ezzel el is volt intézve a gond.

Azonban még így sem nevezhető oltásellenesnek a lakosság többsége, ennek akár az április végi „Pfizer-roham”, akár a mostani oltási hét adatai is épp az ellenkezőjét bizonyítják. Inkább azért nem oltatták be magukat sokan, mert a vakcinabeszerzést a kormány a külpolitika részévé tette, és a hivatalosan regisztráltaknak – nekem is – először orosz vagy kínai oltást ajánlottak, amire lehetett ugyan egy udvarias nemet mondani, csak ezt nem mindenki tudta. Persze igyekeztek felhasználni a sok beszerzett oltóanyagot, tekintet nélkül arra, hogy ki milyen matériában bízik meg. Ahogy elterjedt, miszerint nyugati vakcinával oltanak, tömegek indultak meg az oltópontok felé. És persze a vakcina minősége befolyásolta az oltottak utazási, munkavállalási lehetőségeit, aki két orosz Sputnikot kapott, az egy ideig elfelejthette Nyugat-Európát. Most viszont jó ötletnek bizonyult az előzetes regisztráció elhagyása és a szabad vakcinaválasztás – ezzel kellett volna kezdeni. Mivel pedig már az oltás minősége is kezdett politikai és világnézeti kérdéssé válni a kormánykommunikációban, a lakosság nagy része korábbi rossz tapasztalatai alapján nem oltatta magát, hanem megpróbálta kivárni a jobb időket.

Tehát Balog tézise hibás: a lakosság körülbelül egyharmada alapvetően sem nem alulinformált, sem nem ostoba, sem nem oltásellenes, hanem, mint ő maga is említi, bizalmatlan a központi intézkedésekkel szemben. Rosszak a tapasztalataik. Járványügyben pedig épp az előbb írtam le, hogyan játszották el a bizalmukat. A továbbiakban már a református egyház belső ügyeiről volt szó, amit nem is érdemes, nem is okos kívülről elemezgetni: ezekben tényleg az egyház vezetésének kell döntenie, az ő dolguk. Balog Zoltánnak meg okosabb lett volna békén hagynia Bábelt is, az özönvizet is, mert akármennyire is azzal kezdte, hogy a pandémia nem Isten büntetése, valahogyan mégis sikerült ennek az ellenkezőjét mondania, mellesleg teljesen átírnia Mózes első könyvét is, ami azért bátor dolog volt részéről.
Tetszik látni: ezt hívjuk bábeli zűrzavarnak, amit Balog Zoltán beszélt. Pont ezt.

Így jár, aki keveri a vallást a politikával.

forgokinpad blog